Az EU-jogból gúnyt űzve szívóznak velünk az osztrákok

Ausztria több határátkelőhelyet is lezárt az autósok és motorosok elől – szólt az osztrák Heute múlt heti híre. Hivatalosan ugyan a migrációval magyarázták a helyzetet, de a lap egyértelműen arról írt, hogy a burgenlandiak így akarják szűkíteni a Magyarország és Ausztria között ingázók átkelési lehetőségeit 2015-ben bevezetett, de eddig nem nagyon alkalmazott korlátozásokkal.

Az Index helyszíni riportja alapján még csak helyenként raktak ki megfelelő táblákat és kezdtek bírságolni, de 14 kisebb átkelőt le fognak zárni a kocsik és a motorok előtt.

Az osztrák lépéssel viszont van egy kis bökkenő: tavaly tavasszal is írtuk, hogy

Lejárt a határidő? Húzz új kártyát! Megint lejárt? Dobj újra!

Előbbihez, a „schengeni övezet működését általánosan veszélyeztető kivételes körülmények esetén alkalmazható különös eljáráshoz” nyúlt több tagállam, köztük Ausztria 2015 szeptemberében, a migrációs válság csúcsán. Akkor ez nem is volt teljesen indokolatlan, mert Görögország szinte senkit nem ellenőrzött, így kezdetben Magyarországra maradt a feladat. Épp csak akkortájt épült meg a kerítés, amely túlnyomórészt Szlovéniára terelte át a migrációt, de az osztrákoknak ez csak annyit jelentett, hogy másik határon vezet hozzájuk a nyugat-balkáni útvonal. A magyarázat olyan, mintha valaki szándékosan az uniós jogról szóló legrosszabb előítéleteket akarná igazolni. A schengeni övezetben – amelynek Magyarország 2007 óta a tagja – nincs ellenőrzés a belső határokon, de különleges esetben lehet kérni ez alól ideiglenes kivételt. Ilyen az, ha például egy külső tagállam nem végzi el a dolgát és ellenőrizetlenül enged tovább menekülteket, vagy biztonsági okokból, például uniós csúcs miatt van erre szükség. Előbbire a schengeni határkódex 29. (2016-ig, a vonatkozó uniós szabály megváltozásáig 26.), utóbbira a 27. cikk határozza meg a 25. cikkben található általános szabályokkal együtt a feltételeket és a határidőket is.

Azóta egy egyszer már megbillenni látszó, de még mindig működő uniós-török egyezmény egyik napról a másikra 97 százalékkal csökkentette a migrációt a Nyugat-Balkánon keresztül, uniós segítséggel a görög ellenőrzés is nagyságrendekkel javult, ráadásul Magyarország felől a déli kerítés végképp értelmetlenné tette az osztrák határőrizetet. Miközben Olaszország felől többen érkeztek, arra a határra csak 2016 májusáig jelentettek be hasonló intézkedéseket.

Ha ez nem lenne elég, a Bécs által választott indoklással – fél éves hosszabbítgatásokkal – legfeljebb két évig lehetett fenntartani korlátozásokat. Az EUobserver szerint az utolsó hosszabbítást már meg se próbálták számokkal alátámasztani az osztrákok, de az Európai BIzottság is felhívta rá a figyelmet:

Ez az utolsó alkalom, hogy a szóban forgó ellenőrzések az uniós szabályok alapján jogszerűen meghosszabbíthatók.

Igen ám, de Ausztria a többi, belső határellenőrzést bevezető tagállammal, köztük Németországgal fogta magát, és egyszerűen indokot váltott a „közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyre”, amivel legfeljebb fél évre be lehet vezetni az ellenőrzéseket. (Egyedül Franciaország lóg ki valamennyire a sorból, amely a nizzai támadás óta állandó terrorfenyegettségre hivatkozik minden határánál.)

Újraindult a számláló, mert nulláztuk – mondhatta volna az osztrák kormány, amikor a kétéves határidő után hajszálpontosan egy nappal, 2017. november 12-én „ismét” bevezette az intézkedéseket. De ha így csak fél év a határidő, mégis hogyan lehet május óta is érvényben? Az alábbi táblázat szerint a magyarázat egyszerű:

Herbert Kickl belügyminiszter – a többiekhez, így a németekhez hasonlóan – egyszerűen közölte, hogy meghosszabbítják az ellenőrzéseket. A tavaly decemberben hatalomra került konzervatív-szélsőjobboldali koalíciós osztrák kormány szerint az illegális határátlépések száma még mindig nem csökkent eléggé ahhoz, hogy megszüntessék az ellenőrzéseket, írta az Euronews. „Különösen az embercsempészek éreznék bátorításnak” – üzente a belügyminiszter a bizottságnak címzett levelében az értesülés szerint. „Az egész Európai Unióra érvényes látens terrorfenyegetettség” is azt indokolja az osztrák tárcavezető szerint, hogy megakadályozzák „a potenciális veszélyeztetők beutazását”.

Lenne eszköz ellene, mégse nyúltak hozzá

Ha az uniós kvázi-kormányt, az Európai Bizottságot nem győzik meg az érvek, véleményt adhat ki, de ilyennek nem találtuk nyomát. Ha valamelyik tagállam uniós jogot sért, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amiből bírósági per, végül pénzbírság lehet.

Az Európai Parlament egy idén májusban megszavazott jelentésben elítélte „a belső határellenőrzések folytatódó újbóli bevezetését, mivel ez aláássa a schengeni térség alapelveit”, mert jogszerűtlennek tartja azokat, és „sajnálatának ad hangot a tagállamok azon gyakorlata miatt is, hogy mesterségesen megváltoztatják az ellenőrzés visszaállításának jogalapját, hogy ugyanazon ténybeli körülmények mellett a maximális lehetséges időszakon túl is meghosszabbítsák”. Külön felhívta rá a Bizottság figyelmét, hogy „lépjen fel határozottan a közösen elfogadott szabályok megsértése esetén, és a többi tagállam és az Unió egésze érdekeinek védelme érdekében hozzon arányos és szükséges intézkedéseket – a kötelezettségszegési eljárásokat is beleértve – az érintett tagállamokkal szemben”.

Az Európai Bizottság széttárja a karját

A testületet is megkérdeztük arról, hogyan lehetségesek még mindig ezek az ellenőrzések, ha májusban még a két plusz fél év is lejárt, illetve arányosnak érzik-e a most bevezetett intézkedéseket – különösen úgy, hogy a Heute szerint kifejezetten az ingázók miatti átmenő forgalmat akarták korlátozni.

„Ausztria október 11-én értesítette a Bizottságot, hogy a schengeni határkódex 25. cikke alapján 2018 novemberétől újabb hat hónappal meghosszabbítják a belső határellenőrzéseket. Mint minden alkalommal, a Bizottság értékelni fogja a bejelentést, és folytatja annak a monitorozását, hogy hogyan hajtják végre az ellenőrzéseket” – válaszolt az EUrologusnak az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Hozzátette még, hogy a Bizottság nagyon örülne bármilyen lépésnek, ami afelé mutatna, hogy az érintett Schengen-országok megszüntessék az ellenőrzéseket. „Ugyanazt szeretnénk elérni: hogy visszatérhessünk egy teljesen működőképes Schengen-zónához olyan gyorsan, amennyire lehetséges.”

Kiemelte, hogy a Bizottság készen áll rá, hogy támogassa azt a hat országot, amelyik belső határellenőrzéseket tart fenn. Az uniós testület azért dolgozik, hogy fokozatosan kivezessék ezeket, és felváltsák alternatív intézkedésekkel, például rendőri ellenőrzésekkel a határközeli régiókban, vagy pedig határon átnyúló együttműködéssel. Az Európai Bizottság már 2017 májusában és októberében is ezt javasolta – jegyezte meg végül.

Nem olcsó mulatság a határellenőrzés

Az Európai Parlament 2016-os elemzése úgy számolt, hogy csak a két év alatt 2,5-5 milliárd euróba kerülnek az ellenőrzések. A magyar ingázóknak évi 5-19 millió euró kárt okoznak, ehhez jönnek még hozzá a turizmus (0,13-0,5 millió euró) és a közúti szállítás veszteségei (itt már átlagosan fél óra késés is összesen 98 millió euróba fájhat a magyar fuvarozóknak).

Az Európai Parlament májusi határozatánál a fideszes képviselők tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemmel szavaztak. Az ellenszenvüket az a rész válthatta ki, amely az ideiglenes kvótahatározat végrehajtására szólít fel, „hogy helyreállítsák a rendet a migráció kezelésében, és erősítsék a Unión belüli szolidaritást és együttműködést”.