Elhalasztják a brit kilépést, de csak ha jól viselkedik Nagy-Britannia

2019.04.10. 17:10 Módosítva: 2019.04.10. 22:27

Elvben mindegyik uniós tagállam egyetért azzal, hogy haladékot adjanak Nagy-Britanniának a kilépésre. A vita arról zajlik majd a szerda esti csúcstalálkozón, hogy milyen feltételekkel, és mennyi időre biztosítsák ezt a halasztást – derült ki a brüsszeli nagykövetek keddi tanácskozásán.

Theresa May miniszterelnök június 30-ig kérte a brexit elnapolását. Ennyi idő alatt szeretne tető alá hozni egy megegyezést a brit parlamentben, amellyel törvényesíteni lehetne a brexitet. A kilátásai egyelőre nem jók: a korábbi kilépési javaslatát háromszor elutasította az alsóház, a saját pártján belül egy számottevő kisebbség a kezdetektől fogva ellene dolgozik, és az ellenzékkel folytatott tárgyalásai eddig nem vezettek eredményre.

Egy hónap, két hónap, vagy akár egyéves halasztás is jöhet

Az Európai Unió vezetői is tisztában vannak a patthelyzettel, amely Londonban kialakult a brexit különböző opciói körül. Sem a rendezetlen kilépésnek, sem a rendezett kilépésnek, sem a vámuniónak, sem egy újabb népszavazásnak, sem pedig a kilépés visszavonásának nincs elég támogatója. Az Európai Tanács vezetője, Donald Tusk ezért egy hosszú, akár egy éves halasztást javasol, és megadná a briteknek a lehetőséget, hogy ezalatt az idő alatt bármikor kiléphessenek, amikor készen állnak rá.

Más állami vezetők kevésbé megengedőek, és a lehető legrövidebbre szeretnék zárni azt az átmeneti állapotot, amíg az Egyesült Királyság még az EU tagja, de valójában már csak a kilépés mikéntjén dolgozik. A rövid haladék hívei attól félnek, hogy ebben az időszakban Nagy-Britannia, élve az uniós szerződések által biztosított jogokkal azon dolgozna, hogy megnehezítse az uniós együttműködést, és megakassza az európai egyesülés éppen felgyorsulóban lévő folyamatát. Kemény brexitpárti toryk beszéltek is arról, hogy ezt kellene tenniük, ha az unióban ragadnak.

A legszigorúbban Franciaország áll a halasztáshoz: megkövetelnék Nagy-Britanniától, hogy ezalatt az idő alatt semmilyen döntést ne vétózzon meg, és blokkoló kisebbségekben sem vegyen részt. Szeretnék, ha szerda este írásba is adná a brit kormány, hogy nem fogják akadályozni a 27 másik ország által hozott döntéseket.

Abban az esetben pedig, ha a kilépés után vámunióban maradna az Egyesült Királyság az EU-val, azt szeretnék elérni a franciák, hogy Nagy-Britanniának semmilyen beleszólása ne legyen az EU kereskedelmi megállapodásaiba a világ többi részével. Ha ez így alakul, lőttek azoknak az elképzeléseknek, hogy May az ellenzéki Munkáspárttal egy vámuniós közös javaslatot tudna beadni a parlamentnek (egyelőre azonban a múlt héten kezdődött tárgyalásoknak még nincs eredményük, csak a csúcs után folytatják a felek).

Németország megengedőbb lenne

A vita arról fog tehát szólni szerda este, hogy miként fogalmazzák meg azt a kívánalmat Nagy-Britannia felé, hogy „őszinte együttműködésre” törekedjen az EU-val a brexithosszabbításban.

Több ország, köztük Németország és Hollandia nem aggódik annyira a britek várható magatartása miatt, mint a franciák. A Times-nak egy uniós diplomata megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság kormánya az előző három évben is pontosan úgy viselkedett, ahogy a többiek elvárták egy kilépő országtól:

nem akadályozta a költségvetések elfogadását, és a személyek és áruk szabad mozgásáról szóló döntésekben is a háttérbe húzódott.

A hollandok nem is nagyon örültek ennek, mert eléggé magukra maradtak azzal az álláspontjukkal, hogy az uniós költségvetésnek minél kisebbnek kellene lennie. Korábban Nagy-Britannia volt a legerősebb szószólója annak, hogy minimálisra kell szorítani az uniós költekezést.

Az EP-választás fordulópont lehet

Ha május 22-nél tovább tartó haladékot kap Nagy-Britannia, akkor európai parlamenti választásokat kell tartaniuk. Friss közvélemény-kutatási adatok alapján ezt a választást hatalmas fölénnyel nyerné az ellenzéki Munkáspárt. 38 százalékos népszerűséget mérnek most a Munkáspártnak, a kormányzó Konzervatívok 23 százalékkal a másodikok. Nigel Farage újonnan alakult Brexit Pártja 10 százalékon áll, a kilépés visszafordítását kérő Change UK párt pedig 4,1 százalékon.

Az Európai Unió részéről az a nagy kérdés, hogy miként vegyék figyelembe az EP-választáson mandátumot szerző képviselők számát. Ha a Munkáspárt több, mint 35 képviselőt bejuttat az Európai Parlamentbe, még az is előfordulhat, hogy a Munkáspárt európai pártcsaládja, a szociáldemokraták legyűrik az Európai Néppártot. Ebben az esetben a szociáldemokraták csúcsjelöltje, Frans Timmermans léphetne föl a legerősebb igénnyel, hogy ő legyen az Európai Bizottság új elnöke.

May a rövid halasztás mellett fog érvelni

May még felszólalt az alsóházban szerda délben, mielőtt elutazott volna Brüsszelbe a csúcsra. A kormányfő azt mondta, hogy a legjobb az lenne, ha rendezett módon, megállapodással tudnának távozni az EU-ból. May arra is utalt, hogy ha elfogadnák a kilépési megállapodást, akkor az alsóházban lehetnek olyanok, akik azt akarják, hogy arról megerősítő népszavazást is tartsanak. Ő maga ettől még továbbra is ellenez egy ilyet.

A Downing Street jelezte, hogy May az általa javasolt rövid hosszabbítás mellett fog érvelni a csúcson.

Erről próbálta győzködni kedden Berlinben és Párizsban Angela Merkel német kancellárt, és Emmanuel Macron francia elnököt is. Merkel az EU-csúcs előtt arról beszélt, hogy Németország kész halasztást adni a briteknek. A rendezetlen brexit nem áll érdekükben, de ő is utalt arra, hogy hosszabb halasztást adhatnak, mint amit May kért.

Az Európai Bizottság szóvivője, Margaritisz Szkínász a szerdai EU-csúcs előtt azt mondta, hogy az EB felkészült egy rendezetlen kilépésre is. „Nem ez a kívánt végkifejletünk, de nem félünk tőle. Fel vagyunk készülve."

Az Európai Parlament is kiadott közleményt a csúcs előtt, ebben azt írták, hogy Theresa May nem érkezhet üres kézzel a csúcsra. Azt várják, hogy May jelezze, mik a kilátások a Munkáspárttal kezdett tárgyalásain. Ha pedig nem látszik még egyetlen megoldás mögött sem stabil parlamenti többség, akkor jeleznie kellene, hogyan képzeli el a továbbiakat: legyen az egy referendum, egy előrehozott választás, vagy a kilépés visszavonása. Ők is azt tanácsolják az Európai Tanácsnak, hogy ne nyissa újra a kilépési megállapodásról szóló tárgyalásokat. Sem pedig a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalásokat ne kezdjék el.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !