Még nincs vége, de Trócsányi nem sok jóra számíthat

Hétfő délig adott határidőt a jogi szakbizottságnak az Európai Parlament elnöke, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar és a román biztosjelöltekkel kapcsolatban – nyilatkozta Roberto Cuillo, David Sassoli EP-elnök szóvivője az EUrologusnak. 

Az EP jogi szakbizottsága egy csütörtöki etikai vizsgálat után úgy döntött, hogy Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román biztosjelöltek háttere összeférhetetlenségi problémákat vethet fel. A Sassolinak küldött levélben azonban az EP-elnök szerint a testület nem fogalmazta meg egyértelműen, mi legyen a biztosjelöltek sorsa, ezért kiegészítést kért.

A jogi szakbizottság (JURI) tagja, Manon Aubry francia EP-képviselő viszont azon a véleményen van, hogy „a jelöltek alkalmatlanságát a testület egyértelműen megállapította: nem láthatják el a biztosi funkciójukat.” Innentől már nem az EP-nek, hanem az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek kell cselekednie. Közben a kormány ügyeire rálátó diplomáciai forrásból az EUrologus úgy értesült, hogy

Az Európai Unió történetében ez az első alkalom, hogy az uniós biztosjelölteket a szakmai meghallgatás előtt etikai vizsgálatnak veti alá az EP jogi szakbizottsága, annak érdekében, hogy feltárják: összeegyeztethető-e a politikusok anyagi érdeke és egyéb háttere a betöltendő pozícióval. A biztosjelölteknek vagyonnyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a bizottságnak. 27-ből 10 esetben találtak valamilyen hiányosságot az EP-képviselők, de végül a magyar és a román jelöltet leszámítva az összes többi leendő biztosnak zöld utat szavazott meg a JURI képviselőinek többsége, miután újabb dokumentumokat, írásos vagy szóbeli magyarázatot kaptak tőlük. Az uniós költségvetési portfólió várományosának számító osztrák Johannes Hahntól pedig azt kérték, adja el a kérdéses részvényeit.

Egyelőre annyi biztos, hogy az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen várja az Európai Parlament ajánlásait, és Trócsányi és Plumb október 1-jére és 2-ára tervezett szakmai meghallgatásait felfüggesztették.

Szövegértési vita

Plumb és Trócsányi esetében a JURI bizottság úgy döntött, hogy felmerül az összeférhetetlenség kockázata, és erről az eljárásrendnek megfelelően levélben értesítették a Parlament elnökét. A Politico brüsszeli hírportál által közzétett dokumentumok szerint Plumbnál az okozza az érdekkonfliktust, hogy közlekedési biztosként egy igen nagy összeget kellene visszafizetnie a turizmusban érintett hitelezőjének. Trócsányival kapcsolatban pedig általában véve is aggályosnak tartják az ügyvédi irodájához fűződő kapcsolatát, illetve a cég 2018-as Paks II-höz kapcsolódó megbízását, a társtulajdonosnak adott minisztériumi tanácsadói kinevezést és Trócsányi orosz kapcsolatait is kritizálják.

„A levél valóban elemezte a döntés indokait, de nem egyértelműen kínált megoldási javaslatot. Ez ellentétes a szabályzattal” – magyarázta Roberto Cuillo, az EP elnökének szóvivője az EUrologusnak. Az eljárásrend értelmében ugyanis a JURI az alábbi lehetőségeket ajánlhatja, ha etikai problémát tár fel:

• Kérést fogalmaz meg a biztosjelölt felé, mint például Johannes Hahnnál is tette, akinél megszűnik az érdekkonfliktus, ha eladja a részvényeit.
• Portfóliócserét javasol, hogy elkerülje az érdekkonfliktust.
• Megállapítja az alkalmatlanságot, és arra kéri a Bizottság leendő elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kérjen új jelöltet a tagállami kormánytól).

Manon Aubry francia EP-képviselő, a szélsőbaloldali GUE/NGL pártcsalád tagja szerint egyértelműen a harmadik opció lépett életbe:

Az EUrologusnak pénteken azt nyilatkozta, hogy „a JURI leveléből egyértelműen kiolvasható a szándék, és az Európai Parlament elnöke sajnálatos hibát ejtett az értelmezésben.” A francia képviselő szerint egyáltalán nem biztos, hogy jövő hétfőn ismét szavazni fognak a bizottságban, mivel a döntést már csütörtökön meghozták. „Kikényszerített változtatás lenne, ha ismét szavazni kellene a kérdésben” – állítja.

Erre utal az is, hogy a csütörtöki ülés után megszólaló többi képviselő is azt emlegette, hogy innentől Von der Leyennek kell lépnie. A jogi szakbizottságnak hétfő délig kell elküldenie a levelet, amelyben konkrétan tudatják, hogy milyen lépést javasolnak.

Trócsányi László csütörtök délután kiadott közleményében utalt arra, hogy jogi útra tereli az ügyet. Azonban az EUrologus az EP jogi szolgálatától megtudta, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a parlamenti és bizottsági jogászoknak is sok fejtörést okoz a JURI által végzett etikai vizsgálatról szóló új szabályozás, mivel nincsenek olyan korábbi esetek, amelyeket példaként lehetne hozni. Az egész procedúra pedig az Európai Parlament önállósulási törekvéseihez illik, amelyek célja, hogy 

Forgatókönyvek

1. A román és/vagy a magyar kormány a hétfő déli határidő előtt bejelenti, hogy új biztost jelöl. Ennek Magyarország esetében minimális az esélye. A teljes kormányzati kommunikáció arra épül, hogy Trócsányit nem a korrupciógyanús ügyei miatt szavazta le a JURI, hanem rejtett szándékaik vannak, és bosszút akarnak állni a magyar kormányon. Ezen a ponton meghátrálásnak tűnne egy új jelölt. A kevésbé harcias románok esetében is csak hajszálnyival elképzelhetőbb ez a lépés. Bár a szociáldemokrata frakcióban terjedő pletykák szerint Viorica Dăncilă román miniszterelnök a saját személyében már megtalálta az ideális biztosjelöltet. (Egyébként nem ez lenne az első alkalom, hogy egy kormányfő saját magát szánja a pozícióra. 2014-ben a szlovén Alenka Bratušek a választások közti hatalomátadási időszakot kihasználva jelölte magát biztosnak, miután a pártja, a balközép Pozitív Szlovénia nem került hatalomra a júliusi választásokon. A kevéssé elegáns megoldás dacára Bratušek annyira megfelelt volna Jean-Claude Junckernek, hogy még alelnöknek is kinevezte volna. Bratušek aztán a szakbizottsági meghallgatáson szakmai felkészületlensége és megkérdőjelezhető kinevezése miatt csúfosan megbukott.)
2. Az elnapolt szakmai meghallgatásokat a következő hetekben megtartják, mert a JURI nem változtat a levélen, vagy vita tör ki az értelmezésben a képviselők között, így végül Sassoli nem továbbítja a dokumentumot Von der Leyennek. Ha a jogi szakbizottság nem állapította volna meg az etikai problémák miatt az összeférhetetlenséget, Plumbnak és Trócsányinak akkor is nehéz dolga lett volna a portfóliójuknak megfelelő szakbizottsági meghallgatáson. A bővítés- és szomszédságpolitikai portfólió élére szánt Trócsányi esetében tudni lehetett, hogy az EP külügyi szakbizottságában (AFET) alaposan meg fogják izzasztani azzal,hogyan fogja az uniós tagjelölteken számonkérni a jogállamiságot és a korrupcióellenes politikát, mikor igazságügyi minisztersége idején indította meg az Európai Parlament a 7. cikk szerinti eljárást a magyar demokrácia és jogállamiság védelmében. Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő, a külügyi bizottság tagja az EUrologusnak elmondta, hogy pártcsaládhoz nem tartozó képviselőként is sikerült felszólalási időt kapnia a keddre tervezett meghallgatáson. Arról is szerette volna megkérdezni a balkáni országok demokratikus fejlődéséért is felelős tárca várományosát, hogy „miért segítettek a magyar kormány diplomatái abban, hogy a hazájában korrupciós vádak miatt két év börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki Magyarországra szökhessen, és miért adtak neki gyorsított eljárásban menedékjogot?” Vagyis ha végül mégis megtartják az elnapolt meghallgatást, Trócsányinak egész biztosan fel fogják tenni ezeket a kérdéseket, ahogy a JURI levelében említett orosz kapcsolatot is alaposan megvitatják majd. Ráadásul az, hogy az EP egyik szakbizottsága már megállapította az összeférhetetlenségét, csak még jobban ráirányítja a figyelmet a Trócsányi kinevezése körüli ellentmondásokra. Az pedig, hogy mindkét nagy politikai pártnak, a jobbközép Európai Néppártnak és a szociáldemokrata frakciónak is van egy-egy fekete báránya, nagyban megkönnyíti a koalícióalkotást. A zöld, liberális-centrista és a szélsőbaloldali pártcsaládok örömmel fognak a szociáldemokraták mellé állni az AFET-ben, hogy leszavazzák Trócsányit, azután pedig a Néppártiak mellé a közlekedéspolitikai (TRAN) szakbizottságban a román szociáldemokrata Plumb ellen. Az új eljárásrend értelmében a szavazáskor a pártcsaládok súlyozott arányát képviselő koordinátorok kétharmadának kell egy biztosi kinevezést jóváhagynia. Ha a szakbizottságban át is mennének a biztosjelöltek, az EP plenáris ülése a végszavazáson az egész biztosi testületet elutasíthatja a két ellentmondásos tagja miatt.
3. Új jelöltet kell a nemzeti kormányoknak állítania abban esetben is, ha Trócsányit és Plumbot elutasítják a szakbizottsági meghallgatáson, vagy ha a JURI hétfőn egyértelműen megfogalmazza, hogy új jelöltet szeretnének. Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúban azt mondta, hogy van B terve. Ahogy már írtuk, az EUrologus a kormány ügyeire rálátó diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy Várhelyi Olivér lehet az, aki 2015 óta Magyarország EU-hoz akkreditált nagykövete. A vezető diplomata az elmúlt huszonöt évben végig uniós politikával foglalkozott az Európai Bizottságban, különböző minisztériumokban, illetve dolgozott Magyarország EU-csatlakozásán is. Nagyköveti kinevezése előtt az állandó képviselet vezetőjének helyettese volt. Korábban arról is lehetett hallani, hogy Járóka Lívia vagy Győri Enikő EP-képviselő kerül majd Trócsányi helyére. 
4. Matematikai esélye létezik annak is, hogy hosszas alkudozások után mégis Trócsányi László lesz Magyarország következő uniós biztosa.