Már nagyon kormányzásra készülnek a német Zöldek

GettyImages-1059816610
2019.10.03. 12:22 Módosítva: 2019.10.03. 15:30
A német Zöldek társelnökei Brüsszelben tartott turnéjukon beszéltek németországi és európai ambícióikról, a zöld hullámról, és arról, miért van szükség gazdasági szemléletváltásra Németországban. Eljön egyszer egy zöld kancellár Európa legerősebb államában?

A német Zöldek pártjának két, egyenrangú pártelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck európai körútra indult, amelyet kedden Brüsszelben kezdtek meg. A zöldekre jellemző laza farmer-pulóver kombinációval a duó rögtön kitűnt az öltönyös brüsszeli hivatalnokok közül. Annalena Baerbock beázott cipője is arról árulkodott, hogy Brüsszel, és az ott ilyenkor tipikus esős idő még szokatlan számukra.

Sokaknak átfuthatott a fején a túlzsúfolt teremben, hogy valamelyikük személyében németország következő kancellárja állhat előttünk.


Az egykori hippik és radikális ökotüntetők pártja nagy átalakuláson ment át csaknem negyven éves múltjának elmúlt húsz évében. Ahogy a német Bundestag előző elnöke, Norbert Lammert fogalmazott, nem a Zöldek változtatták meg a rendszert, hanem a rendszer változtatta meg őket. Az amúgy magyarországi gyökerekkel rendelkező zöldpárti Joseph „Joschka” Fischer az egyik legkedveltebb külügyminisztere lett Németországnak, dacára annak, hogy fiatal korában militáns szélsőbaloldali aktivistaként vált ismertté. A Zöldek már 1998-ban elmozdultak középre a politikai palettán, mikor először kormányra kerültek Németországban.

Azóta már a legtöbb német tartományban voltak kormányon, sőt, Baden-Württembergben történetük során először megnyerték a tartományi választásokat, és ők a CDU-val kötött kormánykoalíció erősebbik pártja.  A szeptemberi tartományi választásokon a számukra hagyományosan nehéz keletnémet terepen, Szászországban és Brandenburgban is növelni tudták a képviselőik számát.

Nem mosott el mindent a zöld hullám

Baerbock és Habeck, a Zöldek mostani elnökei elismerik, hogy a zöld hullám Európán belül főként csak annak Északi és Nyugati részére korlátozódik. Ez a hullám már az európai parlamenti választásokon és a vasárnapi ausztriai előrehozott választásokon is érezhető volt, de nincs ugyanúgy jelen a déli, vagy kelet-közép-európai országokban. Németországban viszont különösen megugrott a Zöldek támogatottsága, mely nemcsak annak köszönhető, hogy előtérbe kerültek a környezetvédelmi témák, hanem a szociáldemokrata SPD gyengülésének, a konzervatív CDU jobbra tolódásának, illetve a szélsőjobboldali AfD feltörésére adott ellenreakciónak is betudható.  

Nyár elején a közvélemény-kutatások a Zöldeket fej fej mellett prognosztizálták Angela Merkel pártjával, a CDU/CSU-val,

azóta 4-5 százalékponttal nagyobb a kereszténydemokraták előnye.

Nő a nyomás a mostani kormányon

De mi lehet az oka annak, hogy Európa legnagyobb gazdaságában, ebben a jóléti államban nem elégedettek a kormánypárttal? Egy friss közvélemény-kutatás szerint  a választók a CDU/CSU és SPD alkotta koalíciót a családügyi, szociális, és külügyi kérdésekben továbbra is a legkompetensebb pártoknak tartják, egyedül a környezetvédelmi tárca az, amiben a Zöldeknek szavaztak nagyobb bizalmat. Azonban egyre többen pártoltak át a Zöldekhez azok közül, akik azelőtt a keresztény- vagy szociáldemokratákra szavaztak, mert szerintük a hagyományos pártok nem teszik Németországot „fitté” a jövőhöz.

A nyomás egyre nő a jelenlegi kormányon, a reformok elmaradása és a német gazdaság gyengélkedése miatt. A nagykoalíció mind a bel- és külpolitikában béna kacsának tűnik, mely nem képes a reformokra, a szükséges beruházásokra, vagy aktívabb szerepre Európában és a világon belül.

A belpolitikát tekintve a Zöldek egy vonzó változást kínálnak annak a német szavazónak, aki a rosszabb állapotban lévő utakat, középületeket használja, az időseket sújtó szegénységet látja, vagy csak minimálbért keres, mely Németországban a legalacsonyabb Nyugat-Európán belül. Csaknem tíz év viszonylag magas adóbevételei után a spórolós gazdaságpolitika sok szavazónak egyre érthetelenebbé válik.  A Zöldek a környezetvédelem mellett a szociális kérdésekben is egyre aktívabbak lettek és

HANGOSAN KÖVETELIK NÉMETORSZÁG „HALÁLRA SPÓROLTATÁSÁNAK” GYÖKERES MEGVÁLTOZTATÁSÁT.

Csak a tüneteket kezelték

A zöld pártelnökök brüsszeli találkozóján a környezetvédelem mellett legalább olyan fontos szerepet kaptak a kiadásokkal kapcsolatos kérdések. Megjegyezték, hogy Németországnak semmi haszna a kiegyensúlyozott költségvetésből, ha Európa kivéreztetett részein a német spórolás miatt populista politikusok jutnak hatalomhoz. Ez pozitív visszhangot kelthet következő úticéljaiknál, Párizsban és Rómában.

Ellenben feltűnő volt, hogy Kelet-Európát kihagyják állomásaik közül, ahol hiányolták, hogy pártpolitiai szinten nincs igazán partnerük, akivel párbeszédet tudnának folytatni, de elismerik, hogy más szereplők is képviselhetik a zöld ügyet, nemcsak a pártok. A Zöldek keleti nyitása még várat magára, annak ellenére, hogy két vezető politikusuk, Baerbock és Ska Keller is Kelet-Németországból származnak. 

A külpolitikában a Zöldek úgy látják, hogy a német válasz az összes globális vagy Európán belüli krízisre – legyen az az euróválság, a migrációs vita, vagy a klímaválság – csak a tünetek kezelése volt.

Ezért akarják az EU költségvetését is megnövelni, és követelik, hogy annak a felét klímasemleges beruházásokra fordítsák. Eddig az agrárszektor kapta a legtöbb támogatást, ezért az EU-s agrártámogatások átszervezésére is törekszenek. Ebbe viszont Emmanuel Macron francia elnök könnyen lehet, hogy nem fog belemenni, mivel a francia mezőgazdaság a jelenlegi rendszer legnagyobb haszonélvezője. Egy jövőbeni Zöld kormány Németországban tehát új súrlódásokhoz is vezethez a francia-német páros kapcsolatában.

Egyre szalonképesebbek a zöld követelések               

A Zöldek sikere abból is ered, hogy követeléseik egyre „szalonképesebbé” váltak, melyet a konzervatívabb pártok is átvettek, viszont a választók hitelesebbnek tartják a klímavédelmet a kezdetektől hangoztató Zöldeket. Az atomenergia elhagyása is eredetileg a Zöldek ötlete volt, melyet később vett át Angela Merkel CDU-ja. Az autóipart illetően is nagy változások mentek végbe az utóbbi időben. A Zöldek a német választások során programjukba vették, hogy 2030 után a fosszilis üzemanyaggal működő autók gyártását megszüntessék. A kampány időszakában, két éve az ehhez hasonló kijelentések még nagy vihart kavartak Németországban, mára viszont az ilyen tekintetben az egyik legkonzervatívabb német vállalat,

a Daimler is 2030-ra az összes legyártott járműinek felét már elektromosra tervezi,

és a hagyományosakat is más, többnyire nem európai piacokon tervezi értékesíteni.

A brüsszeli beszélgetés a Zöldek elnökeivel angolul zajlott, ami szokatlan német politikusoktól. Habecknek hirtelen nem jutott eszébe a frankfurti autókiállítás angol fordítása, melyet végül „big automobile mess”-nek fordított, ami a német Messe-vel ellentétben zűrzavart, piszkot jelent. Bakiját ő maga is megmosolyogta, arra gondolva, hogy talán nem is lőtt annyira mellé ezzel az elszólással, ha a német kocsikról van szó.

A német hagyományos pártok politikai elitje a stabilitást tekinti a legfontosabb prioritásnak, viszont amikor a világ ilyen gyorsan változik, a Zöldek gyorsabb válaszokat követelő programja egyre népszerűbbé válik. A Zöldek stabilan a második legerősebb párttá nőttek Németországban, ezért valószínűleg megkerülhetetlenek lesznek egy következő kormányalakításnál.

(Borítókép: Annalena Baerbock és Robert Habeck / Getty Images)