- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- európai bizottság
- európai parlament
- várhelyi olivér
- szomszédsági politika
- bővítés
A magyar kormány politikáját kell értékelnie Várhelyinek
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A Kongresszus hivatalosan is megválasztotta Donald Trumpot amerikai elnöknek
- Újabb kérelemmel állt elő Donald Trump az ellene indult büntetőper miat
- Újabb ország csatlakozott a BRICS-hez
- 18+A börtön, amely az embertelen körülményekről, kínzásokról és brutális kivégzésekről híresült el
- A húszmilliós kisebbség, amely már száz éve hontalanul él
- Meghalt egy spanyol cserediák Thaiföldön egy elefánt fürdetése közben
- Hátrébb lép Kanada miniszterelnöke, bejelentette a lemondási szándékát
- Nicolas Sarkozyt azzal vádolják, hogy illegális támogatást kapott a líbiai diktátortól
- „Sz*rnak ránk. Ez érthető oroszul is, ugye?” – több országra is kiakadt Volodimir Zelenszkij
- Joe Biden tilalmat vezetett be az USA tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre
A csütörtöki meghallgatás legrázósabb kérdéseit tették fel újra írásban Várhelyi Olivérnek. A bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíció várományosát csütörtökön három órán át kérdezték az Európai Parlament külügyi szakbizottságának tagjai. A meghallgatást követő szavazáson azonban úgy döntöttek az EP-képviselők, hogy további írásbeli kérdéseket tesznek fel neki. Az EP szociáldemokrata frakciójának sajtóközleménye úgy fogalmazott:
"arra kérjük Várhelyi Olivért, adja írásba: szakít az Orbán Viktorhoz fűződő múltjával."
A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál most nyilvánosságra hozta azokat kérdéseket, amelyre a magyar biztosjelöltnek hétfő délig kell válaszolnia. Néhány megosztó szakpolitikai kérdés mellett lényegében arra kérik Várhelyit, hogy értékelje az Orbán-kormány politikáját. Rákérdeznek például arra, hogy a leendő bővítés- és szomszédságpolitikai biztos
- úgy érzi-e, hogy kötelezi őt Orbán Viktornak a Türk Tanácsban mondott beszéde?
- hogy értékelné, ha egy uniós tagállam menedékjogot biztosít egy másik ország jogerősen elítélt miniszterelnökének?
- mit gondol az EP emberi jogi szankciós rezsimjéről, amiről épp tárgyalnak az intézmények?
- mit írna egy tagjelölt államról szóló jelentésbe abban az esetben, ha az adott országban ellehetetlenítik az ellenzéket, teljes ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
- felfüggesztené-e az észak-afrikai és közel-keleti partnerországoknak nyújtott fejlesztési és gazdasági támogatásokat, ha a kormány megsérti az emberi jogokat, és megpróbálná-e inkább a civil társadalomnak juttatni a forrásokat?
- mekkora legyen a nyugat-balkáni országoknak nyújtott előcsatlakozási támogatások mértéke?
- kell-e csökkenteni a Törökországnak járó támogatásokat?
A kérdések kicsit más megfogalmazásban már a csütörtöki szóbeli meghallgatáson is elhangzottak, de az azonnali válaszokat a szociáldemokrata, zöld, szélsőbaloldali és liberális-centrista frakciók nem találták elég meggyőzőnek.
Az írásbeli válaszokról hétfő délután szavaznak a külügyi szakbizottságban: vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérnek, vagy továbbengedik a magyar biztosjelöltet. Ha Várhelyi megkapja a külügyi bizottság jóváhagyását, akkor a rákövetkező héten az EP plenáris ülése az egész biztosi testületről szavazhat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az uniós jogászok megállapítsák: a brit biztos nélkül is megalakulhat az új Európai Bizottság.
Rovataink a Facebookon