- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- európai bizottság
- európai parlament
- várhelyi olivér
- szomszédsági politika
- bővítés
A magyar kormány politikáját kell értékelnie Várhelyinek
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatlba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
- 18+Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek Dominique Pelicot-ra
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
- Szijjártó Péter Pekingből üzent, magyar közreműködéssel jöhet a mérföldkő
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
A csütörtöki meghallgatás legrázósabb kérdéseit tették fel újra írásban Várhelyi Olivérnek. A bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíció várományosát csütörtökön három órán át kérdezték az Európai Parlament külügyi szakbizottságának tagjai. A meghallgatást követő szavazáson azonban úgy döntöttek az EP-képviselők, hogy további írásbeli kérdéseket tesznek fel neki. Az EP szociáldemokrata frakciójának sajtóközleménye úgy fogalmazott:
"arra kérjük Várhelyi Olivért, adja írásba: szakít az Orbán Viktorhoz fűződő múltjával."
A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál most nyilvánosságra hozta azokat kérdéseket, amelyre a magyar biztosjelöltnek hétfő délig kell válaszolnia. Néhány megosztó szakpolitikai kérdés mellett lényegében arra kérik Várhelyit, hogy értékelje az Orbán-kormány politikáját. Rákérdeznek például arra, hogy a leendő bővítés- és szomszédságpolitikai biztos
- úgy érzi-e, hogy kötelezi őt Orbán Viktornak a Türk Tanácsban mondott beszéde?
- hogy értékelné, ha egy uniós tagállam menedékjogot biztosít egy másik ország jogerősen elítélt miniszterelnökének?
- mit gondol az EP emberi jogi szankciós rezsimjéről, amiről épp tárgyalnak az intézmények?
- mit írna egy tagjelölt államról szóló jelentésbe abban az esetben, ha az adott országban ellehetetlenítik az ellenzéket, teljes ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
- felfüggesztené-e az észak-afrikai és közel-keleti partnerországoknak nyújtott fejlesztési és gazdasági támogatásokat, ha a kormány megsérti az emberi jogokat, és megpróbálná-e inkább a civil társadalomnak juttatni a forrásokat?
- mekkora legyen a nyugat-balkáni országoknak nyújtott előcsatlakozási támogatások mértéke?
- kell-e csökkenteni a Törökországnak járó támogatásokat?
A kérdések kicsit más megfogalmazásban már a csütörtöki szóbeli meghallgatáson is elhangzottak, de az azonnali válaszokat a szociáldemokrata, zöld, szélsőbaloldali és liberális-centrista frakciók nem találták elég meggyőzőnek.
Az írásbeli válaszokról hétfő délután szavaznak a külügyi szakbizottságban: vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérnek, vagy továbbengedik a magyar biztosjelöltet. Ha Várhelyi megkapja a külügyi bizottság jóváhagyását, akkor a rákövetkező héten az EP plenáris ülése az egész biztosi testületről szavazhat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az uniós jogászok megállapítsák: a brit biztos nélkül is megalakulhat az új Európai Bizottság.
Rovataink a Facebookon