Várhelyi a jogállamiságról beszélt nyugat-balkáni politikusoknak
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
Első alkalommal járt hivatalos eseményen az Európai Bizottság magyar tagjaként az Európai Parlamentben Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos egy Nyugat-Balkán konferencián vett részt, amelyen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia pártvezetőinek, parlamenti frakcióvezetőinek, valamint EP-képviselőknek tartott előadást. (Koszovó parlamenti képviselői nem voltak jelen, mert az új törvényhozás tagjai még nem tettek esküt.)
Várhelyi Olivér elmondta: csalódást keltő volt, hogy októberben a tagállamok nem döntöttek arról, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. (Ez főként Franciaország ellenállása miatt történt.) Várhelyi ugyanakkor reméli, hogy megszületik a politikai megegyezés még a jövő májusi zágrábi Balkán-konferencia előtt. Ebben kulcsszerepe lesz a soron következő horvát uniós elnökségnek.
A magyar biztos beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a jövő év elején mutatja be elképzeléseit a balkáni bővítésről. Ennek országonként kell tartalmaznia, hogy milyen gazdasági reformokra, intézményi átalakításokra van szükség, beleértve a jogállamiság alapjainak megteremtését is.
![Várhelyi Olivér](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3062/30623/306232/30623285_2ac121a25a8c3654bcc7759d72812af9_wm.jpg)
Mint mondta, az előrehaladás legjobb mércéje a gazdasági fejlődés üteme, a növekvő jólét és életminőség, valamint a régióban élők szabadsága. Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy mindez nem az EU-nak, hanem a Nyugat-Balkán polgárainak fontos. Az Unió ugyanakkor azt szeretné, hogy ezek az államok már most csatlakozzanak a nagy, közös európai projektekhez, példaként említette a green dealt, a digitális menetrendet és a transzeurópai hálózatokat. „Ezek elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést is" – mondta Várhelyi.
A tanácskozáson felszólalt David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is, aki azt mondta, számára elsődleges szempont a Nyugat-Balkán uniós integrációja. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a csatlakozási folyamat minél előbb és sikeresen lezáruljon.
Rovataink a Facebookon