Hetes cikk: Kedden másodjára felel Varga Judit a minisztertársai kérdéseire

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, a média és a tudományos élet szabadságáról fog Varga Judit igazságügyi miniszter európai kollégái előtt beszámolni kedden. A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás szeptemberben lépett új szakaszba, amikor az Európai Unió Tanácsában az első meghallgatást tartották. Az illetékes uniós miniszterek akkor általános kérdéseket tettek fel Vargának a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A mostani, 

Az EUrologus úgy tudja, hogy a keddi meghallgatást továbbra is a majdnem másfél éve készült Sargenti-jelentésre alapozzák majd, de ez nem zárja ki, hogy a miniszterek az azóta történtekről is kérdezzenek.

A tanácsülés előtt Varga egyes uniós miniszterek és az ügyért az Európai Parlamentben felelős két képviselővel fogja a témát megvitatni egy munkareggelin. Az informális megbeszélésen Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő vesz majd részt, aki az új ciklusban Judith Sargentinitől vette át a magyar ügyet, illetve az EP jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament indította el tavaly novemberben. Delbos-Corfield az EUrologusnak korábban elmondta: az EP szakértői is szerettek volna részt venni a tanácsi meghallgatáson, mivel jelentéstevőként jobban ismerik az ügyet sok európai miniszternél. Kompromisszumos megoldásként választották végül a munkareggelit.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország egyik legnagyobb célkitűzése az volt, hogy áttörést érjenek el a jogállamiság védelmének érdekében. A keddi meghallgatás eredménye is meghatározza majd, hogy a januártól soros horvát elnökség hogyan viszi majd tovább az ügyet.

Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon. Ezután miniszterek egyharmadának vagy a Bizottság javaslata alapján, az EP-képviselők kétharmadának a jóváhagyása után az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé kerül az ügy. Ha a testület egyhangúlag úgy dönt, hogy valóban sérül a jogállamiság Magyarországon, akkor a Tanács minisztereinek minősített többsége felfüggesztheti Magyarország szavazati jogait, azaz kizárja Magyarországot az uniós döntéshozatalból.

Mint az elképesztően bonyolult eljárásrendből is látszik, a hetes cikk szerinti eljárásban minimális annak a kockázata, hogy egy országot kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Nem is ez a mechanizmus célja, hanem hogy a folyamatos konzultációval – mint amilyen a most szeptemberi és a keddi meghallgatás is –  

A magyar meghallgatás után a lengyel jogállamiság kérdéseivel folytatódik a tanácsülés, ahol a lengyel miniszter is elmondhatja az álláspontját az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ítéleteiről. A nap további részében pedig az állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki csúcstalálkozóját készítik majd elő az uniós miniszterek: az Európai Zöld Megállapodás és a 2021–27-es uniós keretköltségvetés tervezetét, illetve az Európai Bizottság 2020-as programját vitatják majd meg.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!