Az EP kimondta: konkrét lépéseket akar a hetes cikk ügyében

Elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, ami a magyar és lengyel jogállamiság védelméért folytatott hetes cikk szerinti eljárásban konkrét lépéseket sürget és kimondja, hogy romlott a helyzet a két országban az eljárás megindítása óta.

A határozatot elsöprő többséggel fogadták el 446 támogató és 178 nem szavazat ellenében, és ezekről van szó benne:

• a hetes cikk szerinti eljárásban rendszeres meghallgatások kellenek és konkrét ajánlások kellenek,
• az EP-t is be kellene vonni a folyamatba,
• új mechanizmusra van szükség, ami a demokráciát és a szabadságjogokat védi az EU-ban,
• romlott a helyzet Magyarországon és Lengyelországban a hetes cikk szerinti eljárás megindítása óta.

A javaslatot öt frakció nyújtotta be, közöttük volt a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt is. A dokumentum jogilag nem kötelezi ugyan a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, kikerülniük mégis nehéz lesz, mivel az európai polgárok által közvetlenül megválasztott társjogalkotó intézmény üzenetének nagy a szimbolikus jelentősége. Ráadásul a Fidesz néppárti jövőjével kapcsolatban is komoly tanulságokat hordoz.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő közleménye szerint 

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is hasonlóképpen értelmezte a történteket: a Néppárt a Fidesz ellen fordult, de nem a magyar kormánypárt migrációs vagy családpolitikája miatt, hanem azért, mert „a német, francia, vagy éppen osztrák politikusok (...) nem szeretnének amiatt magyarázkodni saját polgáraik előtt, hogy az adójuk miért Mészáros Lőrinc zsebében landolt."

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő ezzel szemben az MTI-nek azt nyilatkozta: a jogállamiság kérdése csak fedősztori, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel, akik folyamatos nyomás alatt tartják az országot.

A határozat ugyanis rávilágít arra, hogy az eljárások megkezdése óta a jogállamiság helyzete romlott Lengyelországban és Magyarországon. Emellett a Tanácsot – vagyis a tagállami kormányokat – is erősen kritizálja amiatt, hogy nem haladtak előre az ügyben. Magyarországnak két, Lengyelországnak pedig három meghallgatást tartottak tavaly, de a miniszteri kérdezz-felelek után a Tanács nem fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamok számára azzal kapcsolatban, hogy min kellene változtatni. Az Európai Parlament azt is kifogásolta, hogy a szakértőit nem hívták meg a meghallgatásokra.

A szavazást egy vita készítette elő szerdán, amin az EP-képviselők jó része egyértelművé tette:

Emellett számos kritikát fogalmaztak meg a magyar és lengyel kormányokkal kapcsolatban az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom függetlenségének leépítése és az uniós támogatásokat is érintő korrupció miatt. Arra is rámutattak, hogy a jogállamiság betartatása minden uniós ország érdeke, és végső soron az eljárás tétje az EU jövője.

A Fidesz politikusai a korábbi nyilatkozataikkal összhangban  a baloldali média és politikai erők által indított  boszorkányüldözésnek nevezték az eljárást. De ahogy például  Sophie in't Veld,  az Európa Megújul liberális-centrista frakció holland politikusa kifejette Járóka Lívia fideszes EP-képviselő felszólalására reagálva: a magyar kormány politikájával kapcsolatban három egymást követő néppárti elnök vezette Európai Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Parlament többségének és a Velencei Bizottságnak vannak aggályai.

Ezt erősítette meg Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő is, aki a szavazás után kiadott közleményében arról írt: „nem az európai baloldal vagy valamilyen sötét háttérhatalom  » magyarellenes támadásáról «  van szó, hiszen az állásfoglalást a jobboldali kereszténydemokrata pártcsalád meggyőző többsége is támogatta." (A politikus azonban a vitán és a szavazáson sem vett részt tiltakozásképpen, mert úgy gondolja, a „kirakatviták és sorozatos elítélő határozatok” helyett a Tanácsnak kellene végre levonnia a következtetéseket.)

Már a tervezetet is a szociáldemokrata, zöld, szélsőbalos és liberális-centrista politikai csoportokkal közösen nyújtotta be az Európai Néppárt nyújtotta be, ami ellen Szájer József és Deutsch Tamás írásban tiltakozott is. A levél és a fideszes képviselők egy héttel korábban tartott információs ülése is azt bizonygatta a néppárti képviselőknek, hogy a hetes cikk szerinti eljárásban vizsgált tizenkét terület mindegyikén minden rendben van a magyar jogállamisággal.

Hidvéghi Balázs az MTI-nek csütörtökön adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az állásfoglalást "jelentős viták előzték meg" a Néppártban, és a politikai csoport nehéz helyzetbe került azzal, hogy az EP egy határozat keretében tárgyalta a magyar és lengyel jogállamiságot.

Dobrev Klára DK-s EP-képviselő szerint viszont a Fidesz sorsa a csütörtöki szavazással megpecsételődött a Néppártban, mert "a z EP kereszténydemokratái pontosan látják, hogy a fidesz kormány nem keresztény, nem demokrata, nem európai."

Az Európai Néppárt európai ernyőszervezetében tavaly márciusban lett felfüggesztve a Fidesz tagsága (az EP-frakciónak tagja maradt), és január végén vagy február elején várható végleges döntés a magyar kormánypárt sorsáról. Az EUrologus úgy tudja, a Néppárt számára kifejezetten kellemetlen volt, hogy a hetes cikkes állásfoglalás a döntés előtt került az EP napirendjére. Ugyanakkor az elmúlt hetekben több fideszes politikus – közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is – egyértelművé tette: a Fidesz maga dönt a sorsáról, és ha a Néppárt nem hajlandó a liberális-szociáldemokrata politikai irányvonaltól eltérő politika felé mozdulni, a Fidesz el fogja hagyni a szövetséget.

Az, hogy a négy másik frakcióval együtt a néppárti képviselők nagy része is támogatta a határozatot, egyértelmű állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy jobbközép politikai csoport milyen értékek mellett áll ki.