Háborús hasonlat, gyerekek megnyugtatása, őszinte bizonytalanság

Háborús hasonlatok

Angela Merkel német kancellár 14 éve tölti be a posztját, de az újévi köszöntő beszédeken kívül soha nem szólt még a televízióban a német néphez – szerdán először történt ez meg. Merkel úgy fogalmazott, hogy „a II. világháború óta nem nézett szembe országunk ilyen súlyos kihívással”. Azt mondta, bármit tehet az állam, ha az emberek nem veszik komolyan azokat az intézkedéseket, amelyeket a vírus terjedésének lassítása érdekében hoztak.

A francia néphez intézett hétfői, tragikus hangvételű televíziós beszédében Emmanuel Macron elnök többször is elmondta, hogy „Háborúban állunk”. Az elnök közölte, hogy mostantól tilosak a kültéri gyülekezések, családi, baráti összejövetelek akár a parkokban, akár az utcákon. Macron francia elnökként az egész EU nevében is szólt, amikor azt mondta, hogy lezárják az unió határait a harmadik országok polgárai előtt, habár ezt a döntést csak egy nappal később hozta meg az uniós állam- és kormányfők tanácsa. Macron drámai felütése érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy egy nappal korábban, de már a korlátozó intézkedések hatálya alatt, tömegek voltak a parkokban, utcákon, a franciák úgy érezték, hogy a gyönyörű tavaszi napsütésben vétek otthon maradni.

Az előbbi mentalitás okozott diplomáciai feszültséget Belgium és Hollandia között. Belgiumban ugyanis múlt hét végén már nem voltak nyitva a szórakozóhelyek, ezért

Emiatt a hollandok felháborodottan tiltakoztak, végül Sophie Wilmés belga kormányfő is felelősségteljes magatartást kért honfitársaitól.

Gyerekbarát megoldások

A 45 éves Wilmés egyébként gyakran, közvetlenül és őszintén tájékoztatja a lakosságot, emiatt kifejezetten jó a megítélése Belgiumban. „Vigyázz magadra és azokra, akik közel állnak hozzád” – mondta egy sajtótájékoztatón, ahol egyúttal kemény fellépést ígért azon munkáltatókkal szemben, akik bár megtehetnék, de mégsem támogatják a dolgozók távmunkáját.

A Ketnet nevű, gyerekeknek szóló, holland nyelvű belga közszolgálati televíziós csatorna minden nap szerepelteti a hírei között a koronavírussal kapcsolatos információkat, sőt, Fülöp király beszédét is leadták. A király megszólalása rendkívüli: csak karácsonykor és a nemzeti ünnepen szokott beszédet mondani, az utolsó soron kívüli megszólalása a 2016-os terrortámadások alkalmával történt. A járvánnyal kapcsolatban Fülöp többek között ezt mondta: „Hazánknak globálisan példátlan egészségügyi válsággal kell szembenéznie. A koronavírus további terjedésének visszaszorítása terén ma Belgium döntő szakaszba érkezett.”

Főszerepet kaptak a gyerekek a norvég tájékoztatásban, Erna Solberg kormányfő kifejezetten gyerekeknek tartott sajtóértekezletet, és az ő kérdéseikre adott választ két miniszter társaságában. A gyerekek nem voltak ott személyesen, kérdéseiket vagy videó formájában játszották be, vagy pedig üzenetként olvasták fel.

A gyerekek arra voltak kíváncsiak többek között, hogy mi lesz így a nyári szünettel, lehet-e születésnapi zsúrt rendezni, és hogy meglátogathatják-e a nagyszülőket. A miniszterelnök azt mondta, hogy ijesztő lehet, ami történik, és teljesen érthető, ha valaki megretten az eseményektől. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek környezetében is megjelenik a betegség, a szülők is lehetnek fertőzöttek, de „majdnem mindenki rendben átvészeli”.

Brit kétségek, ír őszinteség

Az eredeti tervekhez képest változtatva, a brit miniszterelnök két tanácsadó társaságában kérte honfitársait arra, hogy inkább ne menjenek kocsmába. Boris Johnson hosszan tartó, elhúzódó „nemzeti küzdelemre” készítette fel a briteket, amely hetekig, hónapokig fog tartani, és ezalatt minimálisra kell csökkenteni a társadalmi kapcsolatokat, de abban bíznak, hogy ez látványos eredményt hoz majd. Arra is kérték a briteket, hogy akiknek enyhe, vagy közepes tünetük van, ne hívják a segélyvonalat, mert attól tartanak, hogy túlterhelt lesz a rendszer. Ugyanakkor azonnal telefonáljanak, ha súlyosabbra fordul az állapotuk.

Leo Varadkar ír miniszterelnök történelmi távlatokban beszélt a nemzeti ünnepnek számító Szent Patrik nap elmaradása kapcsán. „A mai gyermekek elmondják saját gyermekeiknek és unokáiknak a 2020. évi nemzeti ünnepről, amelyen nem voltak bulik, felvonulások, hanem azt láttuk, hogy mindenki otthon marad, hogy megvédjük egymást” – mondta Varadkar. A kormányfő azt is elmondta, hogy előkészítettek egy rendszert azoknak az ellátására, akiket egy idő után arra fognak kérni, hogy ne mozduljanak ki otthonról. Az idősekre, betegekre azonban gondja lesz az államnak, Varadkar szerint az állami ellátórendszer nagyon sok életet fog megmenteni. Beszélt arról is, hogy amikor megkérdezik tőle, hogy meddig tart ez a krízis, akkor ezt mondja:

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!