Idén se mentik meg a világot a G8-csúcstalálkozón
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
A király beszédével és az Európai Unió felé kacsintva nyit új fejezetet a brit kormány - Meghalt egy autóban hagyott hároméves gyermek Szlovákiában
- Lecsapott az afrikai hőség a népszerű európai nyaralóhelyekre
- Döntött az Európai Unió legfelsőbb bírósága, veszélybe kerülhet Ursula von der Leyen pozíciója
- Zárva tart az athéni Akropolisz a hőség miatt
Szerdán este a németországi Heiligendammban megkezdődik a háromnapos G8-csúcstalálkozó, melyen a világ legfejlettebb ipari országai (az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Németország), valamint Oroszország vesznek részt. A Balti-tenger partján fekvő üdülőhelyet 12 kilométer hosszan kerítéssel zárták el a külvilágtól, a csúcstalálkozóval párhuzamosan ugyanis globalizációellenes tüntetések zajlanak. A hétvégén a német rendőrség többször is összecsapott a tüntetőkkel, legalább ezer aktivista megsérült. Szerdán délelőtt csaknem tízezer tüntető jelent meg a kerítésnél, a rendőrség vízágyút és könnygázt is bevetett a tömeg oszlatására.
Három csoportra oszthatók a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport résztvevői, akik valójában nyolcnál jóval többen lesznek. Az első csoportba tartoznak természetesen a nyolcak állam- és kormányfői. A vendéglátó, és egyben a G8-csoport soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, George Bush amerikai elnök, Nicolas Sarkozy francia államfő, Abe Sindzo japán kormányfő, Romano Prodi olasz miniszterelnök, Stephen Harper kanadai kormányfő és Tony Blair brit miniszterelnök, valamint Oroszország államfője, Vlagyimir Putyin.
Közülük Blair és Putyin búcsúzik a megszokott társaságtól, míg Nicolas Sarkozy és Abe Sindzo - legalábbis ebben a körben - most mutatkozik be. Ugyancsak állandó résztvevőnek számít az Európai Bizottság mindenkori elnöke, ezúttal José Manuel Durao Barroso.
A második, illetve harmadik csoportba tartoznak a meghívott állam-, illetve kormányfők, akik a pénteki zárónap vendégei lesznek. Afrika megsegítésének szándékával a nyolcak vezetői a csúcs harmadik napján előbb Hoszni Mubarak egyiptomi, Abdoulaye Wade szenegáli, Abdel-Azíz Buteflika algériai, Thabo Mbeki dél-afrikai és Umaru Musa Yar Adua nigériai elnökkel találkoznak. Utána különtalálkozót tartanak a környezetvédelem kérdéseiről, illetve a klímaváltozás elleni közös fellépésről a legfejlettebb fejlődő országok vezetőivel, így Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Felipe Calderón mexikói államfővel, valamint Manmohan Szingh indiai miniszterelnökkel. Thabo Mbeki dél-afrikai elnök ezen a találkozón is részt vesz.
Az állam- és kormányfők sorát a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a Kereskedelmi Világszervezet, valamint az OECD vezetői egészítik ki, akik szintén részt vesznek a pénteki zárónap egyik ülésén. (MTI)
Angela Merkel német kancellár, a G8-csoport soros elnöke, egyben a találkozó házigazdája a növekedést és a felelősséget jelölte ki a rendezvény mottójának, amivel a világ iránti politikai és gazdasági felelősséget akarta kiemelni. A fejlődő országok lemaradását Merkel szerint éppen a globalizáció segítségével lehet csökkenteni, amihez munkahelyeket kell teremteni, valamint fejleszteni kell a szociális háttérintézményeket.
Bush vs. Putyin
A csúcstalálkozó a tervezettek ellenére várhatóan az Oroszország és az Egyesült Államok közti, a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer kapcsán kirobbant vitára összpontosít. Vlagyimir Putyin orosz elnök és George Bush amerikai elnök az utóbbi egy hétben éles nyilatkozatháborút vívott egymással a témában. Putyin kijelentette, ha az Egyesült Államok megépíti Lengyelországba és Csehországba a tervezett rakétavédelmi rendszert, akkor az oroszok is fegyvereket irányítanak Európára.
Bush válaszában közölte, hogy a kelet-európai rakétatelepítési program tisztán védelmi célokat szolgál, és nem Oroszországtól, hanem valódi fenyegetésektől akarja megvédeni Európát, amivel Irán és Észak-Korea állítólagos fegyverkezésére utalt. Az amerikai elnök hangsúlyozta, a hidegháború véget ért, Oroszország többet nem ellensége az Egyesült Államoknak. Putyin gúnyolódó hangvételű válaszában arra utalt, hogy szerinte a rakéták valódi célpontja mégis Oroszország.
Bush és Putyin négyszemközt is tárgyalnak majd a rakétavédelmi rendszerről, elemzők szerint az sem kizárt, hogy nyílt konfrontáció robban ki a két vezető között. Merkel szintén folytat majd négyszemközti egyeztetést Putyinnal, azonban cáfolták azokat a német sajtóban megjelent híreket, melyek szerint a kancellár közvetítői szerepet vállalna a konfliktus megoldásában.
Oroszország több konfliktusba is belecsúszott
A rakétavédelmi vitával párhuzamosan Bush éles bírálatot fogalmazott meg az oroszországi demokratikus folyamatokról. „Az állampolgárokat erősítő reformok kisiklottak, a demokratizálódás folyamata aggasztó jeleket mutat” – fogalmazott Bush. Putyin szóvivője visszautasította a megjegyzést, szerinte ugyanis Oroszország demokratikus állam, ami osztja a globális és az európai értékeket. „Bush állításával szemben, mely szerint a demokratikus reformok visszafelé haladnak, meggyőződésünk szerint Oroszországot pont az ellenkezője jellemzi” – fogalmazott Dimitrij Peszkov.
Tekintse meg képeinket!
További ellentét az oroszok és az amerikaiak közt Koszovó rendezésének kérdése, Washington ugyanis a tartomány Szerbiától való függetlensége mellett foglalt állást, míg Moszkva Belgrádot támogatja abban a törekvésében, hogy megakadályozza Koszovó autonómiáját.
Tony Blair brit miniszterelnök szerdán, a BBC interjújában kifejtette, szerinte Oroszországnak nem érdeke, hogy felületes kapcsolatot ápoljon a nyugati államokkal. A briteknek egyébként megvan a saját konfliktusuk is az oroszokkal a volt KGB-ügynök, Alekszndr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében. Putyin teljes ostobaságnak nevezte Nagy Britannia kérését, hogy adják ki nekik a gyilkosság elkövetésével meggyanúsított orosz üzletembert, Andrej Lugovojt.
Komoly harc várható a klímaváltozás témájában
A csúcstalálkozó kiemelt témájának szánták a klímaváltozás kérdéseit is, a vezetők ugyanis továbbra is abban reménykednek, hogy a résztvevő államok olyan, a klímaváltozásra vonatkozó megállapodást tudnak kötni, ami konkrét célkitűzéseket tartalmaz, és a környezetet leginkább szennyező Kína és az Egyesült Államok is vállalhatónak tart. A BBC szerint a legbefolyásosabb vezetők közti megegyezés mindig nehézkes, a klímaváltozásról szóló kompromisszum megkötése azonban különösen kemény csatának ígérkezik.
A csúcstalálkozó előestéjén az amerikaiak és a G8-csoport soros elnöki tisztét betöltő, egyben házigazda németek visszavettek a klímavédelemről szóló ellenséges retorikájukból, az Egyesült Államok szerint esélyes a konszenzus, a németek azonban továbbra is szkeptikusak, írja a Der Spiegel. „Meg tudunk fogalmazni egy új keretrendszert a Kiotói egyezmény 2012-es lejárta utáni időszakra?” – tette fel a kérdést James Connaughton, Bush klímavédelmi főtanácsadója, aki egyben meg is válaszolta saját kérdését. „Szerintem a válasz egyértelmű igen” – fogalmazott.
Angela Merkel egyre nagyobb nyomást próbált gyakorolni Bushra, azzal fenyegetett, hogy bűnbakot csinál belőle, ha nem sikerül tető alá hozni a megállapodást. Az amerikaiak hangoztatták, nekik ugyanúgy céljuk, hogy érdemi eredménnyel záruljon a vita, amit Connaughton optimista kijelentése is alátámaszt. Az Egyesült Államok soha nem csatlakozott a Kiotói egyezményhez.
A csúcstalálkozón szóba kerülnek továbbá Afrika megsegítésének lehetőségei, így a járványok leküzdése, a kontinens országainak folyósított segélyek növelése, valamint a gazdasági reformok támogatása. Tárgyalnak még az Irakban, Afganisztánban és a Közel-Keleten zajló konfliktusokról, ezekben a témákban azonban nem várható áttörés.
Az alapítók, mindenekelőtt Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök és Helmut Schmidt egykori német kancellár szerint a G8-csúcs mára egyfajta felfújt show lett, erre utal a résztvevők száma is. Giscard d’Estaing és Schmidt úgy emlékezett vissza, hogy az 1975-ben a franciaországi Rambouillet-ban, a legelső ilyen jellegű találkozón jóformán csak ők maguk, az állam- és kormányfők vettek részt. Ráadásul akkor még csak hatan voltak, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország. Egy évvel később lettek heten, 1976-tól ugyanis Kanada csatlakozásával héttagúvá bővült a tömörülés, majd 1997-től nyolcan, amikor Oroszország is hivatalosan csatlakozott.
Az alapítók visszaemlékezései szerint akkor még elfértek egy szobában, és rövid ideig tanácskoztak. Most viszont szerintük a csúcsértekezletekre teljes mértékben rátelepedett a nemzeti bürokráciák nyomása. Épp ezért a volt francia államfő a heiligendammi csúcs előestéjén kijelentette, az állam- és kormányfők akkor tennék a legjobbat, ha delegációik létszámát tizenöt főben maximálnák. A résztvevő országok nem hallgattak a felhívásra, a nyolcszor tizenöt fő helyett tizennyolc országból 2900 hivatalos személyt várnak Németországba. George Busht például ugyanis 1200 ember kísérte el a csúcsra. A legkisebb külföldi delegáció ezzel szemben az egyik afrikai országból érkezik, szám szerint 60 fő. (MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
