Idén se mentik meg a világot a G8-csúcstalálkozón

Szerdán este a németországi Heiligendammban megkezdődik a háromnapos G8-csúcstalálkozó, melyen a világ legfejlettebb ipari országai (az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Németország), valamint Oroszország vesznek részt. A Balti-tenger partján fekvő üdülőhelyet 12 kilométer hosszan kerítéssel zárták el a külvilágtól, a csúcstalálkozóval párhuzamosan ugyanis globalizációellenes tüntetések zajlanak. A hétvégén a német rendőrség többször is összecsapott a tüntetőkkel, legalább ezer aktivista megsérült. Szerdán délelőtt csaknem tízezer tüntető jelent meg a kerítésnél, a rendőrség vízágyút és könnygázt is bevetett a tömeg oszlatására.

Angela Merkel német kancellár, a G8-csoport soros elnöke, egyben a találkozó házigazdája a növekedést és a felelősséget jelölte ki a rendezvény mottójának, amivel a világ iránti politikai és gazdasági felelősséget akarta kiemelni. A fejlődő országok lemaradását Merkel szerint éppen a globalizáció segítségével lehet csökkenteni, amihez munkahelyeket kell teremteni, valamint fejleszteni kell a szociális háttérintézményeket.

Bush vs. Putyin

A csúcstalálkozó a tervezettek ellenére várhatóan az Oroszország és az Egyesült Államok közti, a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer kapcsán kirobbant vitára összpontosít. Vlagyimir Putyin orosz elnök és George Bush amerikai elnök az utóbbi egy hétben éles nyilatkozatháborút vívott egymással a témában. Putyin kijelentette, ha az Egyesült Államok megépíti Lengyelországba és Csehországba a tervezett rakétavédelmi rendszert, akkor az oroszok is fegyvereket irányítanak Európára.

Bush válaszában közölte, hogy a kelet-európai rakétatelepítési program tisztán védelmi célokat szolgál, és nem Oroszországtól, hanem valódi fenyegetésektől akarja megvédeni Európát, amivel Irán és Észak-Korea állítólagos fegyverkezésére utalt. Az amerikai elnök hangsúlyozta, a hidegháború véget ért, Oroszország többet nem ellensége az Egyesült Államoknak. Putyin gúnyolódó hangvételű válaszában arra utalt, hogy szerinte a rakéták valódi célpontja mégis Oroszország.

Bush és Putyin négyszemközt is tárgyalnak majd a rakétavédelmi rendszerről, elemzők szerint az sem kizárt, hogy nyílt konfrontáció robban ki a két vezető között. Merkel szintén folytat majd négyszemközti egyeztetést Putyinnal, azonban cáfolták azokat a német sajtóban megjelent híreket, melyek szerint a kancellár közvetítői szerepet vállalna a konfliktus megoldásában.

Oroszország több konfliktusba is belecsúszott

A rakétavédelmi vitával párhuzamosan Bush éles bírálatot fogalmazott meg az oroszországi demokratikus folyamatokról. „Az állampolgárokat erősítő reformok kisiklottak, a demokratizálódás folyamata aggasztó jeleket mutat” – fogalmazott Bush. Putyin szóvivője visszautasította a megjegyzést, szerinte ugyanis Oroszország demokratikus állam, ami osztja a globális és az európai értékeket. „Bush állításával szemben, mely szerint a demokratikus reformok visszafelé haladnak, meggyőződésünk szerint Oroszországot pont az ellenkezője jellemzi” – fogalmazott Dimitrij Peszkov.

Tekintse meg képeinket!

További ellentét az oroszok és az amerikaiak közt Koszovó rendezésének kérdése, Washington ugyanis a tartomány Szerbiától való függetlensége mellett foglalt állást, míg Moszkva Belgrádot támogatja abban a törekvésében, hogy megakadályozza Koszovó autonómiáját.

Tony Blair brit miniszterelnök szerdán, a BBC interjújában kifejtette, szerinte Oroszországnak nem érdeke, hogy felületes kapcsolatot ápoljon a nyugati államokkal. A briteknek egyébként megvan a saját konfliktusuk is az oroszokkal a volt KGB-ügynök, Alekszndr Litvinyenko meggyilkolásának ügyében. Putyin teljes ostobaságnak nevezte Nagy Britannia kérését, hogy adják ki nekik a gyilkosság elkövetésével meggyanúsított orosz üzletembert, Andrej Lugovojt.

Komoly harc várható a klímaváltozás témájában

A csúcstalálkozó kiemelt témájának szánták a klímaváltozás kérdéseit is, a vezetők ugyanis továbbra is abban reménykednek, hogy a résztvevő államok olyan, a klímaváltozásra vonatkozó megállapodást tudnak kötni, ami konkrét célkitűzéseket tartalmaz, és a környezetet leginkább szennyező Kína és az Egyesült Államok is vállalhatónak tart. A BBC szerint a legbefolyásosabb vezetők közti megegyezés mindig nehézkes, a klímaváltozásról szóló kompromisszum megkötése azonban különösen kemény csatának ígérkezik.

A csúcstalálkozó előestéjén az amerikaiak és a G8-csoport soros elnöki tisztét betöltő, egyben házigazda németek visszavettek a klímavédelemről szóló ellenséges retorikájukból, az Egyesült Államok szerint esélyes a konszenzus, a németek azonban továbbra is szkeptikusak, írja a Der Spiegel. „Meg tudunk fogalmazni egy új keretrendszert a Kiotói egyezmény 2012-es lejárta utáni időszakra?” – tette fel a kérdést James Connaughton, Bush klímavédelmi főtanácsadója, aki egyben meg is válaszolta saját kérdését. „Szerintem a válasz egyértelmű igen” – fogalmazott.

Angela Merkel egyre nagyobb nyomást próbált gyakorolni Bushra, azzal fenyegetett, hogy bűnbakot csinál belőle, ha nem sikerül tető alá hozni a megállapodást. Az amerikaiak hangoztatták, nekik ugyanúgy céljuk, hogy érdemi eredménnyel záruljon a vita, amit Connaughton optimista kijelentése is alátámaszt. Az Egyesült Államok soha nem csatlakozott a Kiotói egyezményhez.

A csúcstalálkozón szóba kerülnek továbbá Afrika megsegítésének lehetőségei, így a járványok leküzdése, a kontinens országainak folyósított segélyek növelése, valamint a gazdasági reformok támogatása. Tárgyalnak még az Irakban, Afganisztánban és a Közel-Keleten zajló konfliktusokról, ezekben a témákban azonban nem várható áttörés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!