Mi van, ha Szentes rakétákkal lövi Szegedet?

2009.01.09. 17:42
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Van köze Gázának a gázhoz?
Az ukrán-orosz gázvitához semmi, de a helyzet évtizedek óta gázos.
Miért hívják Gázai övezetnek?
Gáza városa után nevezték el így, ami arabul tövisest jelent. Ez egy 360 négyzetkilométeres terület Izrael és Egyiptom között a Földközi tenger keleti partján. Területére nézve akkora mint Szentes városa. Ezen a kis helyen 1,4 millió ember zsúfolódott össze, itt az egyik legmagasabb a népsűrűség és a népesedés a világon. Ma ez a terület, illetve Ciszjordánia (angolul West Bank) alkotja az 1988 óta létező Palesztin Hatóság területét.
Mi? A Palesztin Hatóság az egy ország?
Inkább nevezzük autonóm területnek, amely egy majdani állam megalakításának első lépcsője. Közel 4 millió lakosa van, de két, egymástól elválasztott területből áll. A Palesztin Hatóságnak önálló közigazgatása van, van kormánya, 103 ország hivatalosan elismerte, képviselete van az ENSZ-ben, mégsem tekinthető önállónak.
Miért nem önálló?
Mert a határait Izrael, illetve Egyiptom ellenőrzi. A víz- és áramellátás, illetve a távközlési hálózat is Izrael kezében van. A területet folyamatos embargók és gazdasági blokádok sújtották az elmúlt években, a lakosság ki- és beutazását is tiltották vagy korlátozták. Magas a munkanélküliség, a lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt él, nincs mindig víz, villany és élelmiszer. Az ország főként nemzetközi segélyekből tartja el magát. Gáza tulajdonképpen egy nagy szociális otthon, egy kőházakból álló menekülttábor, hiszen a más területekről elűzött palesztinok most itt élnek.
Miért rohant le Izrael egy humanitárius katasztrófát?
Izrael azért indított december 27-én támadást a Gázai övezet ellen, mert onnan évek óta rakétákat lőnek ki izraeli területre. A tavalyi féléves fegyverszünetet a Gázai övezetet irányító Hamász december 19-én nem hosszabbította meg. A fegyverszünet idején is 239 rakéta- és 185 gránáttámadást regisztráltak, csak december 14-én 24 rakétatámadás indult izraeli területre, amelyekre Izrael is válaszolt. Izrael most véget akar vetni ezeknek a támadásoknak, ezért előbb légicsapásokat intézett a Gázai övezet ellen, majd bevetette szárazföldi erőit is.
Melyik oldalon haltak meg többen?
Az Izrael ellen 2008 decembere óta irányuló rakétatámadásokban egy katona és három civil halt meg, köztük egy ott élő beduin. A Gázai övezetben indított izraeli offenzíva alatt eddig közel 700-an haltak meg és legalább 2000-en sebesültek meg, de hivatalos adatok nem ismertek.
Akkor ez azért elég egyenlőtlen harc.
Igen. A világ egyik legjobban felszerelt és legjobban kiképzett hadserege és légiereje áll szemben egy kézifegyverekkel, és kis hatótávolságú, pontatlan rakétákkal rendelkező terrorszervezettel, amelyet évek óta támogat Irán és Szíria. Ez Dávid és Góliát harca, de ebben a sztoriban Góliát és Dávid is sáros.
Na jó, de mégiscsak van különbség a kettő között, nem? Kis rakétákat lőnek ki, erre válaszul az izraeli F-16-osok szarrá bombázzák őket.
Ez azért nem olyan minta szilveszteri petárdázás. Ezt a helyzetet valószínűleg te is másképp ítélnéd meg, ha Szegeden élnél, és minden nap úgy kellene kilépni az utcára, hogy bármelyik pillanatban megszólalhat egy sziréna, és vijjogva érkezne a levegőben egy Szentesről kilőtt Kasszám rakéta. Ugyanígy borzalmas, amikor egy izraeli rakéta csap be Gázába, és a nyomorúságos kórházban az orvosok futószalagon amputálnak vagy küldik a halottasházba a menthetetlen embereket.
De én a tévében azt láttam, hogy ott fekszik három halott palesztin gyerek. Nekik mi közük volt ehhez az egészhez?
Nekik semmi. Az izraeli légierő a Hamász nevű terrorszervezet rejtekhelyeit támadta, amelyek a sűrűn lakott gázai településeken vannak. Mondhatjuk úgy is, hogy a szervezet élő pajzsként használja a civileket. Gázában nincsenek kiépített óvóhelyek, mint Izraelben, így óhatatlanul több a civil áldozat. Izrael a légitámadások előtt szórólapokat szórt a Gázai övezebe. Felszólította az ott élőket, hogy bombázni fognak, és inkább ők maguk árulják el a Hamász rejtekhelyeit.
Gondolom nem sokan telefonáltak be Gázából az izraeli hadsereg főhadiszállására, hogy kérem, nálunk a második emelet 2-ben gyanús alakok kiabálnak, legyenek szívesek bombázzák le a Füge utca 17-et.
Persze, hogy nem. Elemzők szerint ugyanakkor ebben az egyenlőtlen háborúban a halott gyermekek is fegyverek. A Hamásznak nincs légvédelme és harci gépei. Csak képei a halott gyermekekről, amelyeket minél előbb igyekeznek eljuttatni a világsajtónak.
Na de itt akkor mégiscsak a palesztinok az áldozatok.
Mondjuk inkább úgy, hogy a civilek az áldozatai annak mindkét oldalon, hogy évtizedek óta nincs ennek a helyzetnek politikai megoldása. Tegyük hozzá ehhez, hogy nem túl jó rakétákkal provokálni a világ egyik katonai hatalmát, és nem túl szerencsés a most közelgő izraeli választásokon egy háborúval kampányolni.
Ki a hunyó?
Ebben sem én, sem évtizedek óta senki nem tud igazságot tenni.
Miért nem szeretik a palesztinok a zsidókat?
Mert Izrael állam 1948-as megalakulása óta több millió palesztinnak kellett elmenekülnie otthonából, akiket közvetlen vagy közvetett eszközökkel űztek el. A házaikba beköltöztek, vagy ha nem volt szükség rájuk, lerombolták az elhagyott falvakat.
Miért nem szeretik a zsidók a palesztinokat?
Mert a szélsőséges palesztin terrorszervezetek meg akarják semmisíteni Izraelt. Izraelnek most alapvetően a Gázai övezetet irányító Hamász nevű terrorszervezettel van gondja. A mostani támadással is arra törekszik, hogy meggyengítse ezt a szervezetet.
Mi van? Egy terrorszervezet irányítja Gázát?
Igen. A Hamász egy palesztin terrorszervezet, de politikai párt és segélyszervezet is. A neve egy mozaikszó, amely a Harakat el-Mukarmana el-Iszlamíjából, azaz az Iszlám Ellenállási Mozgalomból ered. A Hamász azért lett népszerű, mert a menekülttáborokban szociális ellátást is nyújtott a szegényeknek, és kevésbé volt korrupt, mint a Palesztin Hatóságot addig irányító Fatah. 2006-ban a palesztin területeken tartott demokratikus választásokon ők kapták a legtöbb szavazatot, 44 százalékot.