Ami az amerikaiak szerint az iraki jelentésből kimaradt

2002.12.20. 13:19
Nem tudjuk, hogy London és Washington rendelkezik-e valódi bizonyítékkal az iraki tömegpusztító fegyverek gyártásáról - nyilatkozta a BBC-nek Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője, aki egyúttal több támogatást vár a két atlanti hatalomtól. Áttörést jelenthet Colin Powell csütörtöki nyilatkozata - Bagdad ténylegesen megsértette az ENSZ-határozatot -, valamint az amerikai külügyminisztérium pénteken közzétett listája arról, hogy mit titkolt el Irak a fegyverjelentésben.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma péntekre virradóra közzétett egy listát, amely az iraki fegyerkezési programokról szóló jelentés Washington szerinti hiányosságait tartalmazza. A dokumentum azután került nyilvánosságra, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter csütörtök este csalódásának adott hangot a bagdadi jelentés tartalmát illetően. Azt mondta, hogy Irak "tényszerűen megsértette" az ENSZ-határozatot. A külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy biztosan háború lesz. Az amerikai invázió megindítására ugyanakkor - csütörtöki amerikai lapértesülések szerint - a január végi, február eleji időpont a legvalószínűbb.

A külügyminisztérium listája

Az amerikai külügyminisztérium listája tételesen felsorol olyan adatokat, amelyekről az iraki jelentés nem tesz jelentést. Ilyen az a legalább 2160 kilogrammnyi, biológiai fegyver gyártásához szükséges táptalaj, amelynek létét már az 1998-ig Irakban tevékenykedő ENSZ-fegyverzetellenőr csoport is megállapította. Ebből a táptalajból 26 ezer liter lépfenebaktériumot, 1200 botulinustoxint (romlott hús mérgező anyagát) és 5500 liter Clostridium perfringens baktériumot lehet előállítani. Ez utóbbi mennyisége az Irak által elismert 16-szorosa. Arról azonban a dokumentum nem tesz említést, hogy Washingtonnak van-e arra vonatkozó bizonyítéka, hogy Irak valóban felhasználta a táptalajt ilyen célra - jegyezte meg a Reuters.

Washington nem fogadja el

Kattintson a nagyításhoz! Irak tagadta, hogy olyan üzemanyagot állít elő, amely csak egyfajta ballisztikus rakétához szükséges. Bagdad azt állítja, hogy ilyen rakétával nem rendelkezik. Az Egyesült Államok nem hiszi el, hogy az a rakéta, amellyel Irak próbarepüléseket végzett, nem nagyobb hatótávolságú az ENSZ által megállapított 150 kilométernél. A nyilatkozatban nincs szó arról, hogy Irak megpróbált urániumot vásárolni Nigertől, s a dokumentum nem oszlatta el a VX iraki ideggáz gyártásával kapcsolatos aggodalmakat, holott a nemzetközi fegyverzet-ellenőrök már 1999-ben kértek erről bővebb felvilágosítást Bagdadtól.

Washington azt sem fogadja el, hogy 550, mustárgázzal töltött tüzérségi lövedék és 400, biológiai fegyverek szétszórására képes légi bomba elveszett, illetve megsemmisült. Nem számoltak be amerikai vélemény szerint több száz, de lehet, hogy több ezer vegyi fegyverhez szükséges elővegyületről, valamint 30 ezer olyan üres lőszerről, amelyeket vegyi anyagokkal lehet megtölteni.

Ténybeli hiányosságok

A nyilatkozat - mutat rá az amerikai külügyminisztérium listája - nem tesz említést Irak mozgó biológiaifegyver-szállító eszközeiről, ehelyett csak "fagyasztó kocsikról és ételtesztelő laboratóriumokról" beszél. "Washingtoni vélemény szerint mindezek nem véletlen tévedések, vagy technikai hibák, hanem ténybeli hiányosságok."

Alfonso Valdivieso kolumbiai ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke bejelentette: a BT január elején ül össze, hogy az iraki fegyverzetprogramról szóló jelentést megvitassa.

Nem kapnak segítséget

Az ENSZ iraki fegyverzetellenőrei vezetőjük, Hans Blix állítása szerint nem kapnak elég információt az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától ahhoz, hogy felkutassák az esetleges tömegpusztító fegyvereket az arab országban. "A leghasznosabb segítség az volna például a brit vagy az amerikai kormánytól, ha elárulnák nekünk, hol vannak azok a helyek, ahol meggyőződésük szerint az irakiak tömegpusztító fegyvereket tárolnak" - jelentette ki pénteken Blix a BBC rádiónak nyilatkozva.

A riporter kérdésére, vajon hozzájutnak-e amerikai és brit hírszerzési információkhoz, Blix azt válaszolta: "Eddig nem sokhoz, de remélem, hogy ezután fogunk, hiszen már teljes mértékben beindult az ellenőrzés. Gyakran kapunk tőlük eligazítást arról: szerintük mik vannak Irak birtokában. De a leginkább arra volna szükségünk, hogy tudjuk, hol vannak a tárolóhelyek - ha egyáltalán nekik tudomásuk van erről."

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok "le tudja hallgatni az irakiak telefonbeszélgetéseit, vannak kémeik, műholdjaik, és olyan forrásaik, amelyek nekünk nincsenek. Ha bizonyosak abban, hogy az irakiaknak van valamilyük, amit nem hoztak nyilvánosságra, akkor a bagdadi fegyverkezési programról az ENSZ-nek átadott terjedelmes iraki jelentés nem teljes. Az a kérdés, hogy van-e bizonyítékuk. London is, Washington is azt mondja, van. Mi azt mondjuk, nem tudjuk, hogy van-e" - fogalmazott Blix a BBC-ben.