Őszre halasztaná Irak megtámadását Nagy-Britannia

Hónapokkal elhalasztaná az Irak elleni háborút a brit kormány - írja a Daily Telegraph. Magas rangú brit kormányilletékesek véleménye szerint egyelőre nincs világos jogi alap a háborúra annak ellenére, hogy folyik az amerikai és a brit erők felsorakoztatása a Perzsa-öbölbe. Vezető brit diplomaták véleménye szerint ugyanis ha az ENSZ fegyverzetellenőrei a nyár végéig időt kapnak, könnyen bebizonyíthatják, hogy Szaddam Husszein megsérti az ENSZ 1441. számú határozatát. Ez esetben a Biztonsági Tanács újabb határozatában biztosan megadja a felhatalmazást Irak lerohanásához.

Sarokba szorítani Husszeint

Ha ugyanis az ellenőrök több időt kapnak, "könnyen sarokba szoríthatják" Irakot, azaz vagy tiltott fegyverekre, tartozékokra bukkannak, vagy az iraki vezetés megtagadja a hozzáférést katonai létesítményeihez - tájékoztatták a kormányt magas rangú diplomatái. A lap szerint a brit hadsereg körében elrendelt mozgósítás ellenére a kormány háborús retorikája az elmúlt hetekben jelentősen enyhült. "Senki, még Tony Blair sem kezd háborút holnap csak azért, mert George Bush azt mondja: nem akarja, hogy katonái a sivatagban lebzseljenek" - idézi egy név nélkül nyilatkozó minisztert a Telegraph.

Lázadó kormánypártiak

Tony Blair kormányának szembe kell néznie azzal is, hogy a Labour parlamenti képviselőinek körében egyre inkább eluralkodik a háborúellenes hangulat - írja a napilap. "Karácsony óta a hangulat keményedett. A Labour-képviselők nem bíznak George Bushban, és azon tűnődnek, miért áll Tony Blair oly szorosan az amerikai elnök mellett. Az ellenőrök még nem találtak semmit. Egy új BT-határozattal a háború eladható, de ha Blair az ENSZ támogatása nélkül akar bármit is tenni, komoly problémák lesznek" - mondta egy parlamenti képviselő a lapnak.

A franciák többsége ellenzi a háborút Két friss közvélemény-kutatási vizsgálat tanúsága szerint a franciák 66-77 százaléka elutasít egy Irak-ellenes háborút. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet adatai szerint a megkérdezettek 77 százaléka - politikai hovatartozástól szinte függetlenül - szembehelyezkedett Irak esetleges megtámadásával. A háborút ellenzők között a baloldali érzelmű szavazók 84 százaléka mellett a parlamenti jobboldal híveinek 78 százaléka képviselt hasonló véleményt. Az iraki diktátor rendszerével szimpatizáló szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen táborához tartozók között 68 százalékos a háború ellenzőinek aránya. Az 1991-es öbölháború előtt pár nappal a francia közvélemény 79 százaléka vélte úgy, hogy "még jogos indok sem igazolhatja a háborút". A harci események kirobbanása utáni első körkérdés idején már 69 százalék támogatta a Kuvaitot elözönlő iraki rendszer megleckéztetését. A CSA intézet mérése szerint a franciák 66 százaléka ellenezte a háborút. Augusztusban a megkérdezetteknek még csak 58 százaléka helyezkedett szembe a háború gondolatával.