További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Nem beszélnek
Bár Irán 2001 szeptember 11-e óta több alkalommal is együttműködött az Egyesült Államokkal, a hírszerzés információi szerint az ország területén bujkáló al-Kaida tagok is részt vettek a 34 halálos áldozatot követelő május 12-i rijádi robbantások megtervezésében. Az amerikaiak a merényletek óta megszakították az addig gyakorlatilag folyamatos kapcsolatukat az iráni vezetéssel.
A Pentagon terve ennek ellenére nem élvezi a külügyminisztérium egyértelmű támogatását. "Húsz éve ugyanazt csináljuk: rugalmatlanul, elképzelések nélkül nemet mondunk" - nyilatkozta a Postnak egy neve elhallgatását kérő külügyi tisztviselő. Powell külügyminiszter beosztottjai közül többen is úgy gondolják, hogy a Pentagon - Irakhoz hasonlóan - túlbecsüli egy felkelés esélyét. Egy sikertelen akció támogatásával az amerikaiak az iráni demokratikus ellenzék pozícióit fenyegetnék - írja a Washington Post.
Nem is tudnak róla
"Kétségtelen, hogy Iránban voltak és vannak is aktív al-Kaida tagok" - jelentette ki Donald Rumsfeld védelmi miniszter a múlt héten. Egy a Pentagon érveiben kételkedő külügyi tisztviselő szerint a terroristák Irán Afganisztánnal határos, elzárt északkeleti részén bujkálnak. A terület felett a teheráni központi kormányzatnak nincs ellenőrzése. "Nem hiszem, hogy sokat tudnak arról, mi folyik ott. Miért kéne egész Iránt büntetnünk csak azért, mert a kormány nem tartja ellenőrzése alatt ezt az országrészt?" - nyilatkozta a Postnak.
Kommunikációképtelen atomhatalom?
Kockázatosnak tartja a Pentagon tervét Flynt Leverett. A Brookings Intézet közel-kelet szakértője nemrég még a Fehér Házban állt alkalmazásban, és véleménye szerint felkelésre játszani szerencsejáték. "Meggondolatlanság azt hinni, hogy az iszlám köztársaság belátható időn belül megdönthető. Az egész könnyen azzal végződhet, hogy minden kapcsolatunkat elveszítjük az időközben atomhatalommá váló Iránnal" - nyilatkozta a Postnak.
A külügyminisztérium és a Pentagon közötti nézeteltérések már konkrét akciókban is megmutatkoztak. Az iraki háború előtt, még januárban az Egyesült Államok jelezte Iránnak, hogy kész támadást intézni a Nép Mudzsahedinjei (MEK) nevű ellenzéki csoport iraki bázisai ellen. A támadásokat végre is hajtották, ám a hadsereg váratlanul tűzszünetet kötött a szervezettel.
A MEK szervezetségétől lenyűgözött Pentagon egyből úgy gondolta, hogy a szervezet képes lehet az iráni kormány megdöntésére. A szervezet azonban szerepel a külügyminisztérium terrorista-listáján is. Powell nyomására végül május 3-án elrendelték az ellenzéki csoport lefegyverzését. Kilenc nappal később három bomba robbant Rijádban - írja a Washington Post.