Az Egyesült Államok nukleáris tudást adna át Iránnnak
További Külföld cikkek
- Ausztráliában betiltják a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára
- Forrong Georgia, a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel
- Magyar középiskolák bezárására készülnek Szlovákiában
- Évtizedekig nem beszéltek, mostantól már kereskednek – így békült ki két ázsiai óriás
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
Az Egyesült Államok az egyik fő engedményként kész arra, hogy nukleáris technológiát adjon át Iránnak, ha az leáll az urándúsítással, közölték kedden Bécsben diplomáciai források. A javaslat része annak a nemzetközi ajánlatcsomagnak, amelyet Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője adott át Teheránnak kedden, mondták a nevük elhallgatását kérő diplomaták. Az ajánlatcsomagot, amelynek célja, hogy megoldja az iráni atomprogram körül kialakult patthelyzetet, a múlt héten fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja és Németország.
A diplomaták szerint Javier Solana Teheránban nem hozakodott elő a csomag azon részével, amely egy sor fenyegetést tartalmaz arra az esetre, ha Teherán nem mond le az urándúsításról. A főképviselő "magával vitt egy üzenetet a lehetséges büntetőintézkedésekről, de mellőzte a konkrét fenyegetéseket, beleértve az ENSZ-szankciókat", hogy ne veszélyeztesse a találkozó pozitív légkörét - hangsúlyozták a diplomaták.
A lehetséges büntetőintézkedések olyan BT-szankciókat foglalnak magukban, mint az iráni kormánytagokra vonatkozó beutazási tilalom és külföldi javaik befagyasztása. Engedve viszont Oroszországnak és Kínának, az esetleges büntetések között nem szerepel katonai akcióval való fenyegetés - jelezték a diplomaták.
Irán megfontol
Irán "komolyan áttanulmányozza" külügyminiszterének keddi nyilatkozata szerint azt az ajánlatcsomagot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország dolgozott ki az iszlám köztársaság atomprogramjával kapcsolatban, közölte a japán külügyminisztérium. A tárca közleményben számolt be Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter és Taro Aszo, a japán diplomácia vezetője közötti 25 perces telefonbeszélgetésről, amelyet azután folytattak, hogy az iráni tisztségviselő Teheránban tárgyalt Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.
A tájékoztatás szerint Mottaki ígéretet tett arra, hogy Irán "komolyan áttanulmányozza" a javaslatcsomagot, leszögezte azonban azt is, hogy országának joga van a békés célú atomtechnológia fejlesztésére. Az iráni külügyminiszter az Egyesült Államokat hibáztatta azért, hogy hiányzik a bizalom Washington és Teherán között, és azt mondta, érzése szerint a nemzetközi közösség osztja Iránnak az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanságát.
Aszo Taro japán külügyminiszter a telefonbeszélgetés alatt megismételte: Teheránnak le kell állítania urándúsító programját ahhoz, hogy visszanyerje a nemzetközi közösség bizalmát.
Ahmadinezsád: nincs helye az atomfegyvernek
Nincs helye az atomfegyvernek Irán védelmi doktrínájában, erősítette meg kedden Teheránban Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Kaszimzsomat Tokajev kazah külügyminisztert fogadva. "Irán sohasem törekedett tömegpusztító fegyverek előállítására, és az atombombának nincs helye országunk védelmi doktrínájában" - fogalmazott az iráni végrehajtó hatalom feje, aki egyben köszönetet mondott a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságnak azért, hogy az támogatta Irán jogát az atomenergia felhasználására.
Tokajev válaszában utalt arra, hogy egynémely állam kettős mércével viszonyul az iráni atomproblémához, és megjegyezte: Kazahsztán mindig is megbízott Teheránban és támogatta Iránnak azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy atomtechnológiával rendelkezzék, és azt békés célokra használja fel.
Kereskedelmi ösztönzők
Kereskedelmi ösztönzőket és a békés célú teheráni atomprogram segítésére vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmaz az a nemzetközi ajánlatcsomag, amelyet kedden nyújtottak át Iránnak - írta keddi számában a The New York Times című amerikai napilap.
Európai diplomaták és egy magas rangú amerikai illetékes arról tájékoztatta a lapot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által kidolgozott javaslatcsomag egyebek között támogatást ajánl fel Teheránnak a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépéshez, és - más országokkal közösen megvalósítandó projektek keretében - segítséget kínál könnyűvizes reaktorok építéséhez.
A kereskedelmi ösztönzők között szerepel annak engedélyezése, hogy Irán a Boeing amerikai és az Airbus európai cégeknél repülőgépipari felszereléseket vásárolhasson. Ez az ajánlat a The New York Times igen fontos lépés, mivel segítségével az 1979 óta amerikai kereskedelmi szankciókkal sújtott Teherán korszerűsíthetné elavuló polgári légiflottáját.
Irán az ajánlat értelmében amerikai mezőgazdasági technológiához is hozzájuthatna a nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint. A nyugati diplomaták hozzátették: a javaslatokat Izrael is támogatja. A nemzetközi javaslatcsomag középpontjában az az ajánlat áll, amelynek értelmében Washington hajlandó közvetlenül részt venni az iráni atomprogramról folytatott többoldalú tárgyalásokon.
Az újság nem tér ki arra, vajon az ajánlatcsomag tartalmaz-e arra vonatkozó garanciát, hogy az Egyesült Államok mellőzi a katonai beavatkozást, ha Teherán beleegyezik, hogy felhagy az urándúsítással összefüggő tevékenységekkel. Nyugati illetékesek úgy ítélték meg, hogy Irán a következő hetekben választ ad az ajánlatokra, amelyeket Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője adott át kedden a teheráni vezetésnek. Irán szerint pozitív, de "félreérthető" elemek is vannak az ajánlatcsomagban.