Óriásbombázás várható szerda hajnalban

2006.08.01. 19:00
Heves tűzharcot vívott az izraeli hadsereg a Hezbollah fegyvereseivel kedden, a bombázások 48 órás felfüggesztésének második napján. Az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon nem tudtak egységes álláspontot elfogadni, így a találkozót lezáró dokumentumban az ellenségeskedés azonnali beszüntetését követelték. Az izraeli biztonsági kabinet még várhatóan 10-14 napig folytatja támadásait a Hezbollah állásai ellen, hogy megtisztítsa a területet, mielőtt a nemzetközi közösség csapatai megérkeznek.

Az izraeli hadsereg kedden dél-libanoni településeket támadott, a Hezbollah fegyvereseivel heves tűzharcokat vívtak. Az izraeli biztonsági kabinet úgy döntött, hogy fokozza offenzíváját, és 6-7 kilométerre benyomul Libanonba, írja a Reuters. Az izraeli vezetés tervei közt szerepel az is, hogy a bombázások 48 órás felfüggesztése lejártával szerda hajnalban teljes légi támadást indít Libanon ellen.

Az Európai Uniós soros elnökségét betöltő Finnország külügyminisztere szerint Izrael dél-libanoni offenzívája aligha hoz majd katonai sikert, ellenben bizonyosan növelni fogja a Hezbollah támogatottságát a térségben, hangzott el a keddi brüsszeli rendkívüli külügyminiszteri tanácskozáson.

Az EU külügyminisztereinek végül nem sikerült egyezségre jutniuk arról, hogy azonnali tűzszünetre szólítsák föl a Libanonban szemben álló feleket, ehelyett az ellenségeskedések azonnali beszüntetését követelik. A négyórás vita után megszületett dokumentumba azt is belefoglalták, hogy az EU-tagállamok készek katonákkal hozzájárulni egy Libanonba vezénylendő jövőbeli nemzetközi erő felállításához. Egy előzetesen köröztetett közleménytervezetben még szerepelt az azonnali tűzszünetre való fölszólítás, de ezzel a megfogalmazással - mint diplomaták elárulták - nem értett egyet Nagy-Britannia, Németország, Csehország és Lengyelország.

Nő az áldozatok száma

Az eddigi harcokban összesen 617 ember vesztette életét Libanonban, legtöbbjük civil. Libanon egészségügyi minisztere szerint ez a szám inkább 750, mert még mindig rengeteg áldozat lehet a romok alatt. A keddi összecsapásokban három izraeli katona vesztette életét, összesen 51 izraeli áldozata van a harmadik hete tartó konfliktusnak.


Tévés felvétel az al-Manar csatornáról a Hezbollah egy halott gerillájáról

Az izraeli tüzérség kedden lőtte a dél-libanoni Aita al-Sab falut, ahol a Hezbollah állítása szerint kilőtt egy izraeli tankot. Az izraeli igazságügyi miniszter, Haim Ramón elmondta, becsléseik szerint eddig a Hezbollah 300 gerillája halt meg az összesen 2000 fős fegyveres csoportból, a Hezbollah ezzel szemben csak 43 katonája haláláról számolt be. Hangsúlyozták azt is, hogy nem áll érdekükben elfedni valós veszteségeik mértékét.

Sok az olaj, kevés a víz a Közel-Keleten

Izrael célja, hogy mélyen behatoljon Dél-Libanonba és hetekig ellenőrzése alatt tartsa a területet, amíg a nemzetközi erő képes lesz odatelepülni. Keddi értesülések szerint az izraeli hadsereg tervezett libanoni előrenyomulásának a határa az izraeli-libanoni határtól harminc kilométernyire húzódó Litáni folyó lesz. A 140 kilométer hosszú folyó az egyik legfontosabb édesvízforrás Libanonban.

Arab részről minduntalan az a vád éri Izraelt, hogy saját területére igyekszik átterelni a folyót. Tény, hogy a zsidó állam a múltbéli libanoni behatolásai alkalmával újra és újra megpróbálta belecsempészni csapatai visszavonásának feltételei közé a közös folyóhasználatot.

Legalább 10 nap

"Kiszámítottuk, mennyi időre van szüksége a hadseregnek, hogy teljesítse küldetését. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy meg kell tisztítani a Hezbollah rakétáitól azokat a területeket, ahova a nemzetközi közösség csapatait tervezik telepíteni, ami várhatóan 10 nap és két hét között lesz" - mondta az izraeli hadsereg rádiójában Binjamin Ben-Eliezer infrastruktúra miniszter.

Egy másik kormánytag azonban elismerte, Izrael nem tudja megsemmisíteni a Hezbollah teljes rakétakészletét. Meír Sitrít, a kormány építés- és lakásügyi minisztere szerint a Hezbollah utolsó rakétáinak megsemmisítésére "sem a szárazföldi csapatok, sem a légierő nem képesek". A miniszter szavaival valószínűleg az izraeli közvéleménynek az offenzíva eredményével kapcsolatos várakozásait akarta mérsékelni. Becslések szerint a síita szervezet mintegy 13 ezer rakétával rendelkezett a harcok kitörése idején.

Diplomáciai törekvések

A legtöbb európai és arab ország felszólította Izraelt, hogy egyezzen bele az azonnali tűzszünetbe, Izrael legközelebbi szövetségese, Washington azonban úgy véli, a tűzszünet egy tágabb megegyezés része kell, hogy legyen, mely biztosítékot nyújt Izraelnek a Hezbollah támadásai ellen.

Az ENSZ elhalasztotta hétfőre tervezett tárgyalását, melynek témája a térségbe telepítendő nemzetközi erők létszáma és összetétele lett volna. Legkorábban csütörtökön esedékes az egyeztetés, reményeik szerint addigra az események lehetővé teszik a politikai megoldást.

A nemzetközi csapatok vezetésére legesélyesebb Franciaország szerint a katonák létszámnak mindenképpen meg kell haladnia a 10 ezret. A francia javaslat megegyezik Kofi Annan ENSZ-főtitkár álláspontjával is, a tervek szerint a csapatok jól felfegyverzett és harcra felkészített katonákból állnának.

Légitámogatás

Az Egyesült Államok korábban rábírta Izraelt, hogy a nemzetközi felháborodást kiváltó, 54 polgári személy halálával járó kanai bombázást követően 48 órára függessze fel a légitámadásokat. A hétfői tűzszünet után Izrael kedden délelőtt folytatta tüzérségi támadásait és légi csapásait Kelet- és Dél-Libanonban, ahol csapatai a szárazföldön harcban álltak. A hadsereg már hétfőn közölte, a levegőből kívánja támogatni ezeket az összecsapásokat.


Izraeli harci repülő Türosz városa felett

Izrael kilátásba helyezte azt is, hogy támadást fog intézni minden olyan jármű ellen, amely fegyvereket szállít Szíriából Libanonba, közölte kedden Amír Perec izraeli védelmi miniszter. Hangsúlyozta azonban, hogy Izrael nem akar háborúba sodródni Szíriával.

Az ENSZ leállította hétfőn útjára indított két konvoját, melyek a harcokban leginkább sújtott dél-libanoni falvakba akartak segélyszállítmányokat eljuttatni, azonban nem kapták meg a biztonsági engedélyt az izraeliektől.

Irán a Hezbollah támogatására bíztatja az iszlám világot

Irán és az egész iszlám világ támogatásáról biztosította a Hezbollah libanoni síita szervezetet kedden Bejrútban az iráni külügyminiszter, aki ugyanakkor bírálta az ENSZ tehetetlenségét.

"Az arab és az iszlám világ támogatja a libanoni kormányt, a népet és az ellenállást. (...) Az ellenség teljesen kudarcot vallott katonai téren (...) most diplomáciai úton próbálja meg elérni, amit nem tudott megvalósítani a terepen" - jelentette ki Manusehr Mottaki, miután találkozott Emile Lahud libanoni elnökkel.

Mottaki hétfőn este érkezett Bejrútba, ahol meglepetésre találkozott Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszterrel. Kétórás megbeszélésükről nem közöltek részleteket.

Teheránban kedden egy befolyásos konzervatív vallási vezető, Ahmad Dzsannati ajjatolláh azt hangoztatta, hogy a muzulmán országoknak fegyvereket kell szállítaniuk a Hezbollahnak az Izrael elleni harchoz. "A muzulmán országoktól most azt várjuk, (...) hogy katonai, orvosi és élelmiszersegéllyel lássák el a Hezbollahot és a libanoni népet, és a sebesülteket szállítsák át a szomszédos országokba kezelésre" - idézte az Őrök Tanácsának vezetőjét az Isna iráni hírügynökség.