Az izraeli légierő újra bombáz

Az izraeli légierő csütörtökön, majd egy hét szünet után újra Bejrút déli kerületeit bombázta, valamint támadta az ország Szíriával határos részét és a Bekaa-völgyet. Bejrútban szemtanúk közölték, hogy négy rakétát láttak becsapódni a főváros déli, főként síita muzulmánok lakta Dahie negyedében. A libanoni tévé beszámolója szerint a Hezbollahhoz tartozó épületcsoport volt a célpont. Az épületekben van a Hezbollah vallási iskolája, amit korábban is támadtak és az intézmény jelentős károkat szenvedett.

Izraeli repülőgépek 16 rakétával támadták a síita fegyveresek rejtekhelyeit és a fő közlekedési utakat a dél-libanoni Rashaja településnél csütörtök kora reggel, közölték libanoni biztonsági tisztviselők. A légierő Libanon északi részén a Tripoli kikötővároshoz vezető hidat rombolta le. Huszonnégy órán belül ez volt a második támadás a terület ellen.

A Bekaa-völgyben, Bejrúttól 75 kilométerre északkeletre az izraeli légierő két rakétát lőtt ki egy útra, közölték szemtanúk.

Korán reggel egy izraeli rakéta csapódott be egy házba a határtól öt kilométerre északra található libanoni Taibéban, és megölt egy háromtagú családot, jelentették libanoni biztonsági illetékesek. A libanoni miniszterelnök szerint a Libanonban folyó izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma meghaladja a kilencszázat, a sebesülteké pedig a háromezret. Fuád Szinjóra az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) malajziai csúcsértekezletéhez címzett videoüzenetében ismertette az adatokat. Hozzátette, hogy több mint egymillió a menekülésre kényszerült libanoniak száma.

A Hezbollah rakétákkal támad

A Hezbollah az izraeli offenzíva ellenére is folytatta rakétatámadásait Észak-Izrael ellen. Csütörtökön 23 rakéta csapódott be Izrael északi részén, sérülést azonban egyik sem okozott, közölte egy izraeli minisztériumi szóvivő a délelőtti órákban. a Hezbollah Szerdán az eddigi legtöbb, egy nap alatt majdnem 200 rakétát lőtt ki izraeli élpontokra, a támadásokban egy civil életét vesztette, heten megsebesültek.

A Hezbollah televíziója, az al-Manar arról számolt be, hogy a szervezet fegyveresei Libanon határán, Taibeh településnél összecsaptak az izraeli hadsereg katonáival. Egy harckocsit és két földgyalut megsemmisítettek, és megölték a járműveket irányító katonákat is.

Harcok a Gázai övezetben

Közben az izraeli hadsereg újra támadni kezdte a Gázai övezetet. A rafahi műveletekben meghalt legkevesebb nyolc palesztin, köztük öt fegyveres és egy 12 éves gyermek. A kórházi források beszámolója szerint az izraeli légierő és a tüzérség csapásaiban meghalt az Iszlám Dzsihád palesztin szélsőséges szervezet katonai szárnyának három tagja és további két fegyveres.

A hadsereg június 28-a óta hajt végre hadműveleteket a Gázai övezetben, részben hogy megtalálja azt a katonát, akit palesztin fegyveresek három nappal korábban elhurcoltak egy őrposztról, részben pedig azért, hogy megakadályozza a házi készítésű rakétákkal végrehajtott palesztin támadásokat. Eddig 157 palesztin halt meg a hadműveletekben.

A libanoni halálos áldozatok száma az AP szerint 548, ebből 25 libanoni katona, 46 a Hezbollah gerillája, izraeli becslések szerint ez a szám 300-400 körül lehet. Az egészségügyi miniszter szerint ez a szám elérheti a 750-et is, több áldozat még mindig a romok alatt lehet.

Izraelben eddig összesen 56 ember vesztette életét, közülük 19 civilt a Hezbollah rakétatámadásai öltek meg, 37 katona pedig a harcokban esett el.

Diplomáciai próbálkozások

Kétszakaszos megbékélési terven dolgoznak kiszivárogtatások szerint amerikai és francia diplomaták az ENSZ-ben. Az elképzelés szerint akár már a jövő héten felszólíthatják a konfliktusban egymással szemben álló feleket a fegyverszünetre. A tervben szerepel az is, hogy közöttük ütközőövezetet létesítenének, és lefegyvereznék a Hezbollahot is, ez utóbbiról határozat születne az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A harcok beszüntetésével ezt követhetné később egy másik BT-döntés, amely már állandó tűzszünetet hirdetne, és a tervek szerint rendelkezne nemzetközi erők Dél-Libanonba telepítéséről is. A rendezés kulcseleme az, hogy a felek beleegyezzenek a tűzszünetbe.

Az egyeztetésekbe egyelőre nem vonták be a vétójoggal rendelkező két BT-tagállamot, a libanoni konfliktusban közelről érintett Szíriával szoros kapcsolatban álló Oroszországot és Kínát. Washington kezdeményezte egy külügyminiszteri szintű BT-ülés összehívását jövő hétre, de pontos dátumot egyelőre nem jelöltek meg.

Tovább halogat az ENSZ

Az ENSZ bejelentette, hogy ismét elhalasztja azon országok egyelőre csak tervezett találkozóját, amelyek csapatokat ajánlanának föl egy felállítandó libanoni stabilizációs erőbe. Az indokolás szerint korai lenne békefenntartókat küldeni Libanonba, amíg nem lesz kész terv az Izrael és a Hezbollah közötti ellenségeskedések beszüntetésére.

Az ügyben az izraeli félnek már kialakult álláspontja van, melyet Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a The Times és a Financial Times című brit lapoknak adott, csütörtökön megjelent interjúban ismertetett. Szerinte egy hozzávetőleg 15 ezer fős, ütőképes nemzetközi békefenntartó erőt kéne Dél-Libanonba vezényelni késedelem nélkül az izraeli csapatok távozása után, akik így meg tudják akadályozni, hogy a Hezbollah újraépítse állásait.

Harcoló alakulatokat akar Izrael

Hangsúlyozta, hogy a békefenntartó erőnek harcoló alakulatokból kell állnia, amelyek képesek érvényt szerezni egy ENSZ-határozatnak. Izrael nem látna szívesen leszerelt, nyugalmazott katonákat Dél-Libanonban, akik "üdülni mennek" oda, jelentette ki Olmert. Utalt az ENSZ jelenlegi dél-libanoni megfigyelő missziójára, az UNIFIL-re, amelyet "Izraelben nem szeretnek", mert "tehetetlen és hasznavehetetlen", és képtelen volt megakadályozni akár egyetlen Izrael-ellenes támadást is.

Olmert elmondta, hogy szívesen látnak brit, francia, német, olasz, török, sőt szaúdi és egyiptomi katonákat is, bárkit, aki kész arra, hogy véget vessen az ártatlan izraeliek ellen folyó erőszaknak, és lefegyverezze a síita Hezbollah szervezetet, "Irán meghosszabbított karját". "Tűzszünetet akarunk, és nem akarjuk megszállni Dél-Libanont" - hangsúlyozta Olmert.

Tűzszünetnek kell megelőznie a nemzetközi erők telepítését Dél-Libanonba, jelentette ki Tarja Halonen, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország államfője az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak. "Nem akarjuk, hogy nemzetközi erőket vezényeljenek Libanonba, miközben még tart az erőszak, még tartanak a harcok. Nem hiszem, hogy egy külső katonai erő meg tudná oldani a helyzetet" - fogalmazott Halonen. A finn elnök hozzátette, hogy az európai uniós országok katonái "készen állnak majd, ha a harcoló felek is készen állnak a tűzszünetre".