Kissinger vizsgálja a titkosszolgálatok csődjét

Henry Kissingert nevezi ki a titkosszolgálatok a szeptember 11-i terrortámadásokat megelőző kudarcát vizsgáló független bizottság élére George W. Bush amerikai elnök. Az elnök ugyan a kezdetben ellenezte a független vizsgálatot, azonban az áldozatok rokonainak nyomására később beleegyezett a bizottság felállításába.

Henry Kissinger Kissinger 1923-ban Németországban született, a náci uralom elől családjával 1938-ban menekül az Egyesült Államokba. 1969-től Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója, 1973-tól külügyminisztere is. Nixon lemondása után Ford elnöksége alatt is megtartja a posztot. 1973-ban megosztott Nobel-békedíjat kap Le Duc Thóval a vietnámi amerikai részvételt lezáró békeegyezmény megkötéséért.

Kényelmes partner

Kissinger kinevezése mellett szólt, hogy a tapasztalt, 79 éves politikus presztízse hitelessé teszi tevékenységét, republikánus kapcsolatai révén azonban a Bush-adminisztráció kényelmesen együttműködhet vele - írja a New York Times. A demokraták és az áldozatok rokonai azonban pont a volt külügyminiszter pártelkötelezettsége miatt értetlenkedtek a kinevezés kapcsán.

Árnyékok a múltból

Kérdéses - vélik egyes demokrata párti politikusok - hogy a Nixon elnöksége óta gyakorlatilag minden egyes republikánus kormányban szerepet vállaló Kissinger kellő agresszivitással vizsgálja majd a kudarc okait. Tekintve, hogy a nemzetbiztonsági minisztérium felállításáról szóló törvény alapján létrehozott bizottság vizsgálatának eredményeit közvetlenül a 2004-es elnökválasztás előtt hozzák nyilvánosságra, a feltárt tények akár kellemetlenségeket is okozhatnak az újraválasztásért induló Bushnak.

Nem tartják túl bíztatónak azt sem, hogy Kissinger több titkos akcióban is részt vett, valamint az 1973-as chilei jobboldali katonai pucsban játszott szerepét is a szemére vetik - írja a New York Times. A demokraták vezetői azonban bíznak a volt külügyminiszterben, valamint azzal, hogy a bizottság elnökhelyettesét ők jelölhetik, biztosítottnak látják a vizsgálat sikerét.

Nem korlátozhatják

Henry Kissingerrel

"Biztos vagyok benne, hogy Dr. Kissinger nem szeretné, ha utolsó nyilvános szerepvállalása után az emberek azt gondolnák, hogy a kormányzat, a titkosszolgálatok vagy bármely egyéb csoport érdekeit védte és nem végezte el feladatát" - nyilatkozta a lapnak Joe Lieberman, a demokraták 2000-es alelnökjelöltje. Mint mondta, "meglepné" ha a bizottság nem hallgatná meg Busht és Clintont - írja a CNN. Liberman egyébként a republikánus John McCainnel közvetlenül a terrortámadások után kezdeményezte a bizottság felállítását.

"Arra megyünk, amerre a tények vezetnek minket" - nyugtatta meg az aggódokat a Fehér Ház kapujában adott nyilatkozatában Kissinger, hozzátéve, hogy "semmi nem korlátozza" tevékenységüket, és "nem is fogadnak el semmilyen korlátozást".

A bizottság alelnöki posztjára a demokraták George Mitchelt jelölték. Mitchel vezette az észak-ír béketárgyalásokat, a közelmúltban pedig a közel-keleti rendezés érdekében Izraelben vizsgálódott.

Vigyázó szemek

"Szeptember 11. minden részletét meg kell ismernünk, hogy tanulhassunk a leckéből" - nyilatkozta Bush a kinevezés után. A tíztagú bizottság öt-öt tagját a republikánusok, illetve a demokraták nevezik ki, a vizsgálatokra 18 hónap áll rendelkezésre. Az elnök eredetileg megelégedett volna azzal, ha a titkosszolgálati csődöt a kongresszus titkosszolgálati bizottságai vizsgálják, ám ezeknek nem sikerült teljes egészében feltárni a történéseket, valamint az áldozatok családtagjai is tiltakoztak a független vizsgálat elmaradása miatt. Az áldozatok rokonait képviselő szervezetek ígéretük szerint a most kezdődő vizsgálatot is nyomon követik, mint mondták, "nem hagyják" hogy feltáratlanul maradjon akár csak egy kérdés is.