Az ENSZ evakuálta misszióját Mitrovicából

2004.03.18. 17:00
Rendkívüli állapot bevezetését fontolgatja a szerb kormány a koszovói szerbek védelmében. Az összecsapások csütörtökön is folytatódtak a tartományban. A legfrisebb adatok szerint már 31 halottja és több mint 500 sebesültje van a harcoknak. Obilicsben a szerbek házai mellett az ortodox templomot és a polgármesteri hivatalt is felgyújtották, a szerb lakosságot a NATO menekítette ki. Kosovska Mitrovicában is a NATO alakulatainak kellett megakadályozni a szerb negyed elleni rohamot, a tömegoszlatás gumilövedékekkel sikerült. A katonai szövetség Boszniából átvezényelt alakulatokkal és hétszázötven brittel erősíti meg a koszovói alakulatait. Az ENSZ kimenekítette munkatársait a zavargások gócpontjából, bezárt a belgrádi amerikai nagykövetség is.
Már harmincegy halottja és több mint ötszáz sebesültje van a koszovói etnikai zavargásoknak - jelentette be a tartományt felügyelő ENSZ-szervezet, az UNMIK illetékese. A Pristinában és környékén élő szerbeket a szerdai véres összecsapások után a nemzetközi békefenntartók biztonságos helyre telepítették át. Az összecsapásokban hatvanegy rendőr - köztük negyven ENSZ-rendőr - és tizenhét békefenntartó is megsebesült.

Csütörtökön is gyújtogattak

Tekintse meg képeinket!

A reggeli viszonylagos nyugalom után csütörtök délben újra fellángolt az erőszak Koszovóban. Szerbek házait, a polgármesteri hivatalt és egy ortodox templomot is felgyújtottak a Pristina közeli Obilicsban a lázongó albánok. A város szerb lakóit kitelepítették. A leghevesebb összecsapások helyszínén, Kosovska Mitrovicán a NATO alakulatai gumilövedékekkel verték szét a szerb városnegyedet lerohanni készülő albánokat. Egy helyszíni tudósítás szerint éles lövedékek zaja is hallatszott a városban.

A KFOR megakadályozta, hogy az albánok behatoljanak a tartomány északi részében fekvő Suvo Do faluban, ahol közel háromszáz szerb él. Válságos a helyzet a Pristinától délre fekvő Lipljanban: az albánok be akarnak törni egy ortodox templomba, ahol közel háromszáz környékbeli szerb lelt menedékre, finn békefenntartók oltalma alatt. A nyugat-koszovói Prizrenből és környékbeli falvakból közel száz szerbet menekítettek ki csütörtök este, s magában Prizrenben 26 szerb ház, illetve hat ortodox templom és kolostor égett le. Pristina központjában és a fővárostól északra fekvő Vucitrnban az esti órákban lángokban állt egy szerb templom.

Pristinában albánok tízezrei követelték a Koszovói Felszabadítási Hadsereg felélesztését. Belgrádban több ezres tömeg tüntetett az albánok ellen.
Bővebben>>

Rendkívüli állapotot rendelhetnek el

A magyarok nyugodtak
Bár Pristinában is gyújtottak fel ENSZ-járműveket, a tartomány központjában viszonylag nyugodtan zajlottak le az albánok szerdai tüntetései - mondta el az Indexnek Kovács József, a Koszovóban állomásozó magyar KFOR-alakulat parancsnoka. Kovács szerint a nemzetközi rendőri erők uralják a helyzetet, a KFOR bevetésére nem volt szükség. A hírszerzés reggeli jelentései szerint az egész tartományban nyugalom uralkodik. Az elemzők szerint délután ugyan újabb tüntetések várhatóak, további súlyos, hosszan elhúzódó erőszakra azonban nem számítanak.

Kovács szerint a súlyosabb zavargások a szerbek lakta részeken törtek ki, ott voltak áldozatok is, bár ezek pontos számáról megbízható adatokkal nem rendelkezett.

A parancsnok szerint a Koszovóban lévő magyarokat - akár a KFOR, akár a rendőrség kötelékében szolgálnak - nem fenyegette közvetlen veszély. A magánlakásokban elszállásolt rendőrök közül ketten kérték, hogy biztonsági okokból szállásuk helyett a magyar táborban lakhassanak. A tábor őrzését - bár a KFOR riasztási szintjét nem emelték meg - a magyar katonák megerősítették.

Rendkívüli állapot bevezetést kezdeményezte csütörtökön Vojislav Kostunica szerb kormányfő a koszovói helyzet miatt. Véleménye szerint ez az egyetlen módja a szerbek elleni "az etnikai tisztogatás jeleit mutató pogrom" megfékezésének - jelentette a SRNA szerb hírügynökség. A szerb kabinet különhatározat meghozatalára szólította az ENSZ Biztonsági tanácsát. Az ENSZ csütörtökön úgy határozott, hogy este nyolcig evakuálja misszióját Kosovska Mitrovicából, az etnikai zavargások góspontjából.

A kormány a szerb-ortodox papság vezetőivel együtt arra szólította a lakosságot, hogy délután négykor gyertyagyújtással fejezze ki tiltakozását az erőszak ellen.

Zavargások a nagyvárosokban

Több sérültje is van a szerb nagyvárosokban lezajlott éjszakai tiltakozó megmozdulásoknak. A koszovói hírek hallatán összegyült tömeg Belgrádban és Nisben dzsámikat gyújtogatott, Újvidéken egy albánok lakta negyed lerohanására készült. A Belgrádban folytatódó rendzavarások miatt az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége ideiglenesen bezárta kapuit, miután több száz tüntető vonult tiltakozva az Egyesült Államok politikája ellen. A nagykövetség óvatosságra intette az amerikai állampolgárokat.

A szerb kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte. Hajnalig tartó ülésén a szerb-montenegrói Legfelsőbb Védelmi Tanács a BT határozatainak betartatására szólította a nemzetközi békefenntartókat. A tanács csapatokat küldene az öt éve nemzetközi ellenőrzés alatt álló tartományba.

A zavargások miatt riadókészültséget rendeltek el a Koszovó határán állomásozó szerb rendőri alakulatoknál. Az intézkedés célja "az albán terrorizmus átjutásának" megakadályozása.
Bővebben>>

Erőt alkalmazhat a NATO

Katonai erővel is megfékezhetik az etnikai zavargásokat a NATO alakulatai. Holger Kammerhoff tábornok a tartalékos egységek bevetését is elrendelte.

A Koszovóban állomásozó alakulatokat Boszniából átvezényelt békefenntartókkal és három brit zászlóaljjal is megerősítik. A NATO eredetileg ötszáz főt kért a britektől, de a vezérkar a helyzet súlyosságát értékelve hétszázötven fős alakulat küldése mellett döntött. A koszovói magyar kontingens vezetője szerint a magyarok nincsenek veszélyben, de a tábor őrzését megerősítették.
Bővebben>>

Vége a többnemzetiségű álomnak

"Örökre el lehet temetni a többnemzetiségű Koszovó gondolatát" - jelentette ki a szerdai zavargások kapcsán Rasim Ljajics szerb-montenegrói emberjogi miniszter. "A szerdai események világosan megmutatták, hogy az albánok nem csupán független, hanem tiszta etnikumú Koszovót akarnak" - mondta a muzulmán Ljajic, aki egyúttal bírálta a szerbiai incidenseket is, amelyek során felgyújtották a nisi és a belgrádi mecseteket.

Koszovó többnemzetiségű történelme hatszáz éves múltra tekint vissza, igaz, eddig sem jellemezte a különböző felekezetek és népcsoportok békés együttélése. A mostani feszültségek is legkevesebb tizenöt évre, Szlobodan Milosevics az első rigómezei csata hatszáz éves évforulóján elmondott, a horvátországi és a boszniai háborút is megalapozó elhíresült beszédére vezethetőek vissza.
Bővebben>>

Okot kerestek a gyűlöletre

A zavargások szerdán törtek ki, miután az etnikai feszültség gócpontjának számító Kosovska Mitrovicában két albán fiú holttestét halászták ki a várost az etnikai határ mentén kettészelő Ibar folyóból. Az albánok vádjai szerint a gyermekekre szerbek eresztettek kutyákat, előlük menekülve ugrottak a gyerekek a jeges folyóba. A gyermekek utáni kutatást a folyó két partján összegyült szerbek és albánok is figyelemmel kísérték, a halottak kiemelése után szinte azonnal összecsapások kezdődtek a város központjában fekvő, a két városrészt összekötő hídnál.

A zavargások láncreakciót váltottak ki, az összecsapások hírére Koszovó más részein is a szerbek lakta települések ellen indultak az albánok. Több tucat házat, ortodox templomot gyújtottak fel. A belgrádi politikai vezetők szerint nem spontán, hanem jól kitervelt akciókról van szó. Boris Tadic védelmi miniszter közölte, hogy Koszovóban "szervezett terrorizmus" zajlik a szerbek ellen.
A zavargások első napja>>

Svetozar Marovic szerbia-montenegrói államfő Kofi Annan ENSZ-főtitkárt szólította fel az erőszak megfékezésére, s erre kérték honfitársaikat a koszovói albán vezetők, Ibrahim Rugova tartományi elnök és Bajram Rexhepi kormányfő.