Medgyessy, a lefejezés és a fogolykínzások

Szinte az összes hírügynökség és valamennyi világlap vezető anyagban hozza Medgyessy Péter amerikai látogatását. A híradások azonban elsősorban nem a magyar miniszterelnökről, hanem a dél-koreai túsz lefejezésére, valamint a fogolykínzások elrendeléséről szóló vádakra reagáló Bush amerikai elnökről szólnak. A New York Times cikkében például Medgyessyt épphogy csak megemlítik, mint a fontos sajtókonferencia egyik résztvevőjét.

A szavatartó kormányfő

Bush nem sokkal Medgyessyvel közös sajtókonferenciája előtt értesült a június 17-én fogságba esett Kim Il Szun kivégzéséről. Az elnök megrendülésének adott hangot, és arra kérte Roh Mu Hjun dél-koreai államfőt, hogy tartson ki a háromezer katona Irakba küldésére vonatkozó tervei mellett. Bush a lehetőséget kihasználva alaposan megdicsérte az iraki magyar szerepvállalást is.

"Tisztelem azokat, akik kitartanak a szavuk mellett. Ha a miniszterelnök a szavát adja, komolyan is gondolja" - kedveskedett a magyar csapatok december 31-ig szóló mandátumának kitöltésére ígéretet tevő Medgyessynek Bush. Az elnök Nagy Richárd hősi halált halt szakaszvezetőről is megemlékezett. "Nagy hazájuk egy bátor katonát vesztett. Mély részvétem a családnak, szeretném, ha tudnák, hogy végrehajtjuk iraki vállalásainkat" - jelentette ki.

Megnyugtatta Medgyessyt

A koreai fogoly lefejezése mellett a magyar kormányfő és Bush sajtótájékoztatóján a fogolykínzások kérdése is felmerült. Egyrészt Bush megnyugtatta a kínzásokról tájékozódni kívánó magyar miniszterelnököt, hogy az abu grébi börtönben tapasztaltak nem jellemzőek az amerikaiakra, másrészt a Fehér Ház számos, eddig titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra annak cáfolatára, hogy a kínzásokat Bush kormánya engedélyezte volna.

Nyilvános védekezés

"Soha nem adtam utasítást kínzásokra. És soha nem is fogok" - jelentette ki Bush. A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok alapvetően Busht igazolják, bár egyes iratok "károkat okozhatnak" a kormányzatnak - vélekedtek a Financial Timesnak Bush jogi tanácsadói. Feltehetően arra a dokumentumra utalhattak, mely szerint 2002 őszén Donald Rumsfeld engedélyezte a kutyák bevetését a terrorizmussal gyanúsított foglyok kihallgatásakor. Az utasítást később visszavonták ugyan, az abu grébi börtönben mégis megtörtént, hogy kutyákat eresztettek a foglyokra.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint mind Bush, mind az igazságügyi minisztérium elítélte azt a korábban kiszivárgott feljegyzést, mely szerint az igazságügy szakértői a foglyok jogaira vonatkozó nemzetközi szerződések felmondását javasolták. Ezek az anyagok Alberto Gonzales, Bush elsőszámú jogi szakértője szerint "kontextusukból kiragadott teoretikus felvetések voltak". A nyilvánosságra került dokumentumok között megtalálható Bush egyetlen formális utasítása a fogvatartás szabályairól. A 2002. február 7-én kiadott utasítás szerint ugyan a tálib és al-kaidás foglyokra az elnök szerint nem vonatkozik a genfi egyezmény, de Bush szükségesnek tartotta hangsúlyozni a foglyokkal szembeni "humánus elbánást" is.