Csak egy ejnye-bejnye a német hírszerzés főnökének
Megfeddte a német parlament illetékes bizottsága és a kormány a német szövetségi hírszerzést (BND) az újságírók megfigyelése, illetve lehallgatása miatt, de nem kezdeményezték Ernst Uhrlau elnök lemondását. Beérték azzal, hogy egyes alkalmazottak ellen indítanak fegyelmi eljárást. Csak az ellenzék követeli az ügyben a BND vezetőjének személyes felelősségének kivizsgálását. Mivel nagykoalíció van, ezért ez csak a zöldeket és a szélsőbaloldalt jelenti.
Ernst Uhrlau mindvégig azt állította: nem tudott arról, hogy a hírszerzés egyes alkalmazottai 2006 második felében több hónapon keresztül egy számítógépes kémprogram segítségével megfigyelték a Spiegel hamburgi hetilap újságírónőjének egy afgán miniszterrel folytatott internetes üzenetváltását. Bár levélben kért bocsánatot az újságtól a történtekért, a lap vezetősége közölte, hogy büntető-, illetve alkotmányjogi lépéseket kezdeményez a BND ellen.
Az ügyben megszólalt az érintett afgán miniszter, Amin Farhang, a gazdasági és újjáépítési tárca vezetője is, aki a Spiegel szerint a megfigyelés első számú célpontja volt. A politikus - aki korábban hosszú időn keresztül Németországban élt - botrányosnak nevezte, hogy egyes információk szerint a BND kettős ügynöknek tartotta őt. Szavai szerint ezzel mind saját, mind családtagjai élete súlyos veszélybe került.
A megfigyelési ügy diplomáciai viszályt okozhat Berlin és Kabul között. Az afgán kormány képviselője már jelezte, hogy minél előbb hivatalos tájékoztatást várnak a német kormánytól, és ezután közlik álláspontjukat.
Németországban nem ez az első megfigyelési botrány. Két éve szintén a Spiegel hosszú idő óta Afganisztánnal foglalkozó, elismert újságírónőjének, Susanne Koelblnek egy meg nem nevezett magas rangú afganisztáni politikussal zajlott e-mail üzenetváltását figyelték meg. Az indítékkal kapcsolatban semmi nem került nyilvánosságra, de a BND vezetője, Ernst Uhrlau akkor is magyarázkodásra kényszerült