Oszama bin Laden

Már tizenévesen (1973-ban) kapcsolatba került szélsőséges iszlám csoportokkal.

Közgazdaságtant és menedzsmentet tanult, majd apja építési és szállítmányozási vállalalkozásait vezette. Eközben komoly összegekkel támogatott iszlámista fegyvereseket.

1979-ben Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjet megszállók elleni harcban a mudzsahedínek oldalán. Ekkor került kapcsolatba az amerikai titkosszolgálattal, a CIA-val, mivel az USA több szovjetellenes fegyveres csoportot is támogatott. Bin Laden feladata elsősorban az volt, hogy - vállalkozói tapasztalatait és szervezőkészségét hasznosítva - kiépítse a lázadók támaszpontjait és megszervezze utánpótlási vonalaikat. A harcokban közvetlenül (fegyverrel a kézben) is részt vett.

Saját szervezetet hozott létre al-Kaeda (az Alap) néven.

1989-ben visszatért Szaúd-Arábiába. Az Öbölben ekkor erősödött meg az amerikai jelenlét, majd megkezdődött az Irak elleni háború. Bin Laden ekkor fordult egyértelműen az Egyesült Államok ellen. Hazájából - éppen a szélsőséges fegyveres csoportokkal fenntartott kapcsolata miatt - kiutasították. Székhelyét a fundamentalisták uralta Szudánba tette át.

A bin Laden csoportjával összefüggésbe hozott nagyobb merényletek: - 1993, Szomália: az országba érkező - humanitárius küldetést teljesítő - amerikai csapatok ellen szervezett akciók feltételezett értelmi szerzője. 18 katonát ölnek meg a terroristák. - 1993, New York: bombatámadás a World Trade Center ellen. Hat halott, csaknem ezer sebesült, az épületet azonban - akkor még - nem sikerül romba dönteni. A feltételezett tetteseket később elfogják. A Ramzi Ahmed Juszuf vezette csoport szinte bizonyosan a bin Landen-féle hálózat egyik sejtje. - 1997, Egyiptom: hatvannyolc embert lőttek agyon álarcos, gépfegyveres terroristák Luxorban. Az áldozatok között öt német turista is volt. A Nyugat-barát egyiptomi rendszer destabilizálására irányuló iszlámista terrorakció mögött bin Laden szervezetét sejtik, annál inkább, mint hogy a szaúdi emír két alvezére is az egyiptomi al-Dzsihád terrorszervezet vezetője. - 1993, merényletkísérlet a jordán uralkodó ellen. - 1995, Okinava: a fülöpszigeteki légitársaság gépének fölrobbantása Japán felett. - 1998, robbantások az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségénél. 225 halott, ebből 12 amerikai állampolgár. - 1995, az amerikai titkosszolgálat adatai szerint a WTC elleni bombamerényletet végrehajtó csoport Bill Clinton és II. János Pál pápa meggyilkolását tervezte, valamint tucatnyi súlyos terrorcselekmény amerikai célpontok ellen. - 2000, Jemen: bombamerénylet a USS Cole hadihajó ellen, 17 halálos áldozat.

A szervezet nyíltan meghirdetett célja, hogy az iszlámért harcoljon az Egyesült Államok és a zsidó-keresztény világ ellen, illetve, hogy kiűzze a Közel-Keletről a "hódítókat". Emberei ott vannak - a többi között - Boszniában, Csecsenföldön, Szomáliában és természetesen Afganisztában.

1996-ban - amerikai nyomásra - kiutasították Szudánból, így újra Afganisztánba ment, ahol az ország nagy részét már a tálibok ellenőrizték. Laden dollármilliókkal támogatta a Talibánt, vezetőjével, Mohammed Omárral baráti viszonyt ápolt, és ő építette a vezér rezidenciáját is.

Az 1998-as, a tanzániai és a kenyai amerikai követség elen elkövetett merényletek után (225 halott) az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Bin Laden lett az USA első számú közellensége.

Három merényletkísérletet is elkövettek ellene. Az Egyesült Államok az 1998-as afrikai merényletek után cirkálórakétákkal lőtte a terrorista feltételezett kelet-afganisztáni bázisát, a támadásnak húsz halálos áldozata volt (pakisztáni katonák), de Laden megúszta.

A feltételezések szerint bin Laden manapság is a kelet-afganisztáni térségben állomásozik, főhadiszállása valahol Dzsalálábád mellett van, ahol több száz fős elitalakulata vigyáz rá. Folyton mozgásban van, az amerikai titkosszolgálatok szerint néhány napnál tovább nem marad egy helyszínen. Tartózkodási helyét nagyon nehéz meghatározni (értelemszerűen ezért nem sikerültek az ellene elkövetett merényletkísérletek). Bin Laden rendkívül ügyesen ötvözi a legmodernebb és a tizenkilencedik századi kommunikációs technikákat, már évek óta nem használ műholdas mobiltelefont, futárai gyalogosan viszik üzeneteit biztonságos távolságba, onnét továbbítják telefonon, faxon vagy éppen interneten természetesen mindig titkosítva.

Afganisztánon kívül még a szomszédos Pakisztánban (amelyet szintén iszlám fundamentalisták kormányznak) fordul elő gyakran, és kapcsolatokat tart fönn Iránnal is.

Afganisztánban körülbelül négyszáz embere lehet; szervezete, az al-Kaedi feltételezések szerint legalább hatvan országban van jelen, ebből húszban (köztük az Egyesült Államokban) aktív terroristasejtet működtet. Legalább tucatnyi országban támogat vagy támogatott különböző iszlám fegyveres csoportokat (a többi között Boszniában, Albániában, Csecsenföldön, Tádzsikisztánban, Szudánban, Jemenben, Algériában)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!