A melegségét nyíltan felvállaló, az iszlám vallást elmaradottnak és a liberális holland társadalomba beilleszthetetlennek tartó, épp ezért bevándorlásellenes politikust egy állatjogi aktivista gyilkolta meg a nyílt utcán két és fél éve, öt nappal az esedékes parlamenti választások előtt.
Megváltoztatta a holland politikát
Fortuyn pártja akkor a második legnagyobb parlamenti erő lett, a karizmatikus vezér hiánya azonban hamar eljelentéktelenítette a pártot. Ahogy az is, hogy programját nagyrészt átvették a hagyományos politikai erők is.
A holland politikai életbe új vonalat hozó politikus mögött Orániai Vilmos herceg végzett. Vilmos a XVII. században Anglia királya lett.
A pillanatnyi politika döntött
A szavazást az dönthette el Fortuyn javára, hogy Theo van Gogh iszlámellenes filmrendező két héttel ezelőtti meggyilkolása után újra felerősödtek a muzulmán bevándorlást ellenző hangok. Az eredmények Yoeri Albrecht újságíró szerint is inkább a napi politikát tükrözik, írja a BBC.
"Csak tekintsenek vissza az elmúlt tizennégy nap történéseire", nyilatkozta a BBC-nek. A Van Gogh-gyilkosság óta készült közvélemény-kutatások szerint a hollandok többségét aggasztja a bevándorlás és a kulturális kisebbségek integrációja. A gyilkosság óta elszaporodtak a templomok és mecsetek elleni támadások is.
A szavazáson rotterdami Erasmus az ötödik, Johan Cruyff a hatodik, Rembrandt a kilencedik, Vincent van Gogh - a meggyilkolt Theo ükapjának testvére - a tizedik helyen végzett.