Ashcroft, a halálosztó

Erélyesan síkraszáll a halálbüntetés mellett, és gyakran saját ügyészeit is felülbírálja John Ashcroft amerikai igazságügyi miniszter - írja a Washington Post című amerikai napilap. Teszi mindezt egy olyan időszakban, amikor számos állam, de még az ország legfelsőbb bírósága is a halálbüntetés szempontjainak újragondolásán dolgozik.

Felülbírált ügyészek

A szövetségi halálbüntetési statisztikák szerint tavaly januári beiktatása óta Ashcroft tizenkét esetben bírálta felül a szövetségi ügyészek - saját beosztottjai - ajánlását, arra kötelezve őket, hogy halálbüntetés kiszabását kérjék. Pedig az egyik esetben az ügyész már vádalkut is kötött a gyanúsítottal.

A mérlegelésre szoruló ügyek közel felében kért Ashcroft halálbüntetést a vádlottakra - elemzi a statisztikákat a Washington Post -, és az esetek egy része olyan államokból került az igazságügyi miniszter elé, ahol állami szinten már eltörölték a halálbüntetést, ám bizonyos körülmények közt a szövetségi törvények alapján mégis végrehajtható.

Faji egyenlőtlenségek a büntetés kiszabásakor

A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a halálbüntetésre ítéltek között faji egyenlőtlenségek is vannak. Amióta Ashcroft az igazságügyi tárca vezetője, a minisztérium háromszor gyakrabban kér halálbüntetést olyan feketékre, akik fehéreket öltek, szemben azokkal a fekete vádlottakkal, akiknek áldozata színes. A felmérést készítő Szövetségi Halálbüntetési Tanácsot a bíróságok hozták létre a halálbüntetéssel végződő ügyek felülvizsgálatára.

Amerika szigorítaná a halálbüntetés feltételeit

Ashcroft agresszív fellépése a halálbüntetés mellett már csak azért is meglepő, mert több tagállamban, sőt a Legfelsőbb Bíróság révén szövetségi szinten is felmerült a halálbüntetés kiszabhatóságának szigorítása. A múlt héten a legfelsőbb bíróság elvetette a szellemi fogyatékosok kivégzésének lehetőségét - húsz tagállam törvényei megengedték a fogyatékosok halálbüntetését -, valamint érvénytelenítette öt olyan állam gyakorlatát, ahol nem az esküdtszék, hanem a bíró maga hozhatott halálos ítéletet. Kedden egy New York-i kerületi bíró alkotmányellenesnek ítélte a halálbüntetést, mert "aránytalanul nagy a veszélye annak, hogy ártatlan embereket ítélnek el jóvátehetetlenül".

A bírósági döntések után Maryland és Illinois államok moratóriumot hirdettek az állami törvények alapján egyébként megengedett halálbüntetések végrehajtására. Döntésüket a hibás ítéletekkel és a faji aránytalanságokkal indokolták. Ashcroft tehát szembe megy a halálbüntetés kiszabhatóságának feltételeit szigorító országos trenddel. A Washington Post a minisztériumtól is felvilágosítást kért, ám a tisztviselők titoktartási szabályokra hivatkozva megtagadták az adatszolgáltatást. Fontosnak tartották azonban hangsúlyozni, hogy a felülvizsgálati kérelmek elbírálásakor nem derülhet ki a papírokból a vádlott bőrszíne.

Félrevezető statisztikák

Ashcroft 2001 júniusában kiadott jelentése szerint "nincs bizonyítéka a faji alapú döntéshozatalnak a szövetségi halálbüntetési ügyekben", azonban "enyhe statisztikai eltérés" kimutatható a fehérek javára megítélt kegyelmi kérvények javára. A jelentés szerint a feketéket és a spanyol-amerikaiakat kisebb arányban ítélik halálra, mint a fehéreket. A jelentés kritikusai szerint ez az állítás hamis, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a kisebbségi származású elkövetők esetén sokkal gyakrabban kérnek halálbüntetést az elítéltre, mint a fehér elkövetők esetén. Minden olyan perben, ahol halálbüntetés is kiszabható, a vádlottak nyolcvan százaléka kisebbségi - írja a Washington Post.