A Biztonsági Tanács elé viszik Irán ügyét

Kína és Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) vétójoggal bíró tagjai hétfő késő éjszaka beleegyeztek, hogy február 2-i rendkívüli tanácskozása után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a BT elé terjessze az iráni atomválság ügyét, jelentette az AP. A két ország eddig elutasította ezt a lehetőséget. Kína gazdasága ugyanis nagyban függ az iráni kőolajtól és földgáztól, míg Oroszország aktív partner az iráni atomprogramban.

Márciusig várnak

A késő éjszakai megállapodás előtt az Iránnal egyeztető három EU-tagállam és az Egyesült Államok elvetette azt a teheráni felvetést, hogy Irán hajlandó lenne lassítani atomprogramján. Mivel az EU és az USA is a békés célúnak mondott, de nyilvánvalóan fegyverkezési szándékú atomprogram teljes felfüggesztését követeli, Irán nem is számíthatott másra.

Az, hogy Irán ügye az ENSZ BT elé kerül, egyelőre semmit sem jelent. A két vonakodó BT-tagállam azt ugyanis kikötötte, hogy a szankciók elrendelésére is felhatalmazott testület a NAÜ következő, márciusi tanácskozása előtt bármilyen konkrét intézkedést hozzon. Beleegyezésük mégis áttörést jelent, mivel a nemzetközi közösség egységesedésére utal a kérdésben.

Irán atomprogramja két évvel ezelőtt került előtérbe. Irán tavaly és idén is megsértette a nemzetközi előírásokat, amikor a NAÜ pecsétjeit feltörve újra üzembe helyezte atomipari létesítményeit, köztük az igazából csak a fegyverkezési célokat szolgáló natanzi urándúsító üzemet.

Időhúzás

Irán azt állítja, hogy az urándúsításra csak atomprogramjának önellátó működése miatt van szükség. A dúsított urán ugyanakkor az atombomba alapanyaga. Oroszország eddig többször is javasolta, hogy Iránt inkább egy orosz-iráni, orosz felügyelet alatt álló konzorcium lássa el az atomerőművek fűtöanyagául is szolgáló dúsított uránnal. Irán ezt a lehetőséget eleinte egy az egyben elutasította, az utóbbi időben azonban nem túl hitelesen némi hajlandóságot mutatott a javaslat elfogadására.

A nyugati elemzők és politikusok szerint ez csupán időhúzás, Irán eddigi cselekedetei nem utalnak arra, hogy kompromisszumra hajlana az atomprogram ügyében. Azt, hogy Irán atomfegyvergyártásra készül, még az iraki háború ügyében a béketáborhoz húzó Mohamed el-Baradei, a NAÜ Nobel-békedíjjal kitüntetett igazgatója is elismerte.

Bevethetik az olajfegyvert

Irán mindeközben az olajfegyver bevetésére utaló lépéseket tett. Az ország olajipari minisztere hétfőn azt javasolta a világ olajtermelésének 40 százalékát adó OPEC tagállamainak, hogy napi 28 millió hordós kitermelésüket egymillió hordóval fogják vissza, írja a Financial Times.

Olajpiaci szakrtők a politikai elemzőkkel szemben az iráni javaslatot nem tekintik az atomválság részének. Véleményük szerint Teherán csak a megszokott agresszív árpolitikáját akarja érvényesíteni.

Az OPEC tagországai azonban nem hajlanak az iráni javaslatra. Sakib Kelil algériai olajipari miniszter szerint az OPEC inkább a piac stabilitásában, semmint az árak felhajtásában érdekelt. Az olajtermelők elemzései szerint ráadásul a kínai gazdaság növekvő igényei úgyis fenntartják a jelenlegi, hordónként 68 dollár körüli árszintet, írja a Financial Times.