Román körtánc

A pártszövetségek alakítását Emil Constantinescu jelenlegi államfő július 17-én ismertetett döntése dinamizálta. A jelenlegi elnök kijelentette: nem indul az elnökválasztásokon, sőt a jövőben semmiféle politikai jellegű tisztséget nem akar betölteni. A román elnök gesztusát azzal magyarázta, hogy a négy éve megkezdett korrupcióellenes harcot, illetve a szükségszerű, de népszerűtlen gazdasági reformokat egy választási kampány nyomása alatt nem tudná tisztességesen folytatni. A hatalmi harcból kiábrándult államfő sötét képet vázolt Romániáról, szerinte az ország olyan időket él, amikor "az emberek elvekkel kereskednek", parlamenti helyüket "megvásárolják", vagy hazugsággal, zsarolással, emberek kihasználásával jutnak magas tisztségekhez.

A jelenlegi hatalom és jelöltjei

Mugur Isarescut kedveli a nép

A jelenlegi elnököt támogató parasztpártnak gyorsan kellett új jelölttel kirukkolnia, akit meg is talált Mugur Isarescu, jelenlegi kormányfő személyében. A Román Nemzeti Bank (RNB) kormányzója azzal a feltétellel fogadta el a miniszterelnökséget, hogy mandátuma lejárta után visszatérhet a bankhoz. Isarescunek most nem kell félnie, hogy esetleg munka nélkül marad: sokan szívesen látnák államfőnek, de legalább miniszterelnöknek. A parasztpárt felkérésére Isarescu nem fogadta el a jelölést, és a civil szervezeteket és pártokat magába tömörítő Demokrata Konvenció jelöltje sem kíván lenni. A miniszterelnök mindig óvatosan fogalmaz: legutóbb azt mondta, hogy a jelöléshez szükséges háromszázezer aláírás összegyűlte után ismerteti választási programját, és jelenti majd be hivatalosan, hogy indul a választásokon - függetlenként. Több száz közéleti személyiség Isarescutól függetlenül már megalakította az aláírásgyűjtést támogató bizottságot, és az már el is kezdte a munkát.

Ha nem indulna az elnökválasztásokon, a pártok többsége (Iliescu RTDP-je, a liberálisok, stb.) szívesen látná Isarescut a miniszterelnöki tisztségben, hiszen 1999 decembere óta sikerült bebizonyítani: ért annyira a miniszterelnökséghez, mint Románia nemzeti bankjához. Isarescu 1990 óta folyamatosan kormányzója az RNB-nek, ilyen sikerrel kevés román vezető dicsekedhet.

A liberálisok Theodor Stolojan volt pénzügyminisztert és miniszterelnököt találják a megfelelő embernek az államfői tisztségre. Stolojan szürke figura, pártfüggetlenségével azonban kivívta a nép szimpátiáját. Az Iliescu-rezsim alatti kormányfő a bányászhadjáratok főbűnősének kikiáltott Petre Romant váltotta le. Sokan emiatt Iliescu hívőjeként tartják számon: a hitetlenkedőket még az sem győzte meg, hogy Stolojan nemrég belépett a liberális pártba.

Az RMDSZ szeptember 9-én dönt

Az RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen választási stratégiával kíván élni: támogat egy, a román pártok által indított jelöltet, vagy önálló jelöltet indít. A román választók közül a határozatlanok általában nem támogatnak egy olyan jelöltet, mely a magyarok szimpátiáját élvezi, így a jelölt, bár biztos hét százalékot tudhat a magáénak, 10-15 százaléknyi szavazattól eshet el. A magyar szavazatok azonban egy egységes, jobboldali jelölt esetében sorsdöntőek lehetnek. Két jobboldali jelölt, Isarescu és Stolojan indulása miatt az RMDSZ szempontjából több szavazatot vonzó stratégia, hogy önálló jelöltet indítanak, majd a második körben politikai alku tárgyává teszik, hogy kit támogatnak. 1992-ben az RMDSZ Emil Constantinescut támogatta, akkor nem sikerült őt elnöknek megválasztani. Négy évvel később azonban, mikor Frunda György indult az RMDSZ-színekben, a második körben az RMDSZ támogatását is élvező Constantinescut sikerült az elnöki palotába juttatni. Stratégiáról a szeptember 9-én gyűlésező szövetségi képviselők tanácsa dönt majd.

Iliescu túlteljesít, Roman fürdőbugyiban kampányol

Petre Roman fürdőbugyiban. A női választókat próbálja megnyerni?

A jelenlegi ellenzék háza tájékán kisebb a forgolódás. Ion Iliescu harmadszor is jelölteti magát államfőnek. Iliescu 1990-ben lett először elnök, 1992-ben az újonnan elfogadott alkotmány értelmében választásokat tartottak, amit Iliescu nyert meg. 1996-ban pedig annak ellenére jelöltette magát harmadjára államfőnek, hogy az alkotmány legfeljebb két mandátumot engedélyez. Akkor nem sikerült megnyerni a választásokat. Kampánystábja sikeresen munkálkodik, sőt a kommunista hagyományokhoz híven túlteljesítenek. Stábja már augusztus közepén bejelentette, hogy jelöléséhez 370 ezer aláírást gyűjtöttek össze, 70 ezerrel többet a törvény szabta határnál.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke külügyminiszteri tisztségét felhasználva már most elkezdte választási kampányát. A politikus úgy nyilatkozik, hogy komoly erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy még ebben az évben az Európai Unió tagországai feloldják a vízumkényszert Romániával szemben. "Ha idén nem, akkor 2001-ben biztosan, hiszen a kormány jól elvégezte feladatait" - nyilatkozta a politikus Kolozsváron. A jóképű, és láthatóan jó egészségnek örvendő politikus populista módszerektől sem riad vissza: fürdőbugyira vetkőzött augusztusban, mikor egy Guinness-rekordot felállítani kívánó, a Dunában úszó szerb férfihez csatlakozott.

Funar szenátor lesz?

Gheorghe Funar, aki országos szinten nem annyira sikeres, mint Kolozsváron, idén nem államfőjelölt, hanem szenátorjelölt lesz a Nagy-Románia Párt színeiben. A jelölés híréről szabadságán lévő Funar egyelőre nem nyilatkozott, de vélhetően elfogadja azt, hiszen a mentelmi jogot nyújtó biztos tisztség elkelne a számos peres üggyel bajlódó polgármesternek. Egy másik bejelentett, de esélytelen jelölt Teodor Melescanu, aki a helyhatósági választásokon jól teljesítő Szövetség Romániáért Párt elnöke és jelöltje.

De mikor lesz a választás?

A választásokat biztosan megtartják, de a dátumát még nem jelölték ki. Vlad Rosca közigazgatási tárcavezető november 19-ét nevezte meg a parlamenti választások lehetséges időpontjaként, miután több párt a sajtón keresztül kérte fel a kormányt a döntse el a kérdést. November 26-a is egy lehetséges dátum, a pártok erről a közeljövőben egyeztetetnek.

Iliescu a legnépszerűbb jelölt A választásokon indulók esélyei az elmúlt időben nem sokat változtak. Egy független tévé, a Prima TV felkérésére készült közvélemény-kutatás szerint Ion Iliescu 31 százalékkal vezet, őt követi Mugur Isarescu 22 százalékkal, Theodor Stolojan 17 százalékkal, Teodor Melescanu 8 százalékkal, és Petre Roman 7 százalékkal. Ha a jelenlegi kormányfő, Ion Iliescuval kerülne a második fordulóba, 53 százalékkal megnyerné a választásokat. Arra a kérdésre, hogy amennyiben most kerülne sor parlamenti választásokra, melyik pártra szavazna, a megkérdezettek 36 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára (RTDP), 15,5 százaléka a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 10 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 9,5 százaléka a Demokrata Pártra, 8 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra, ugyanennyien a Szövetség Romániáért pártra, 7 százaléka pedig az RMDSZ-re voksolna.