Félszáz iraki halálát okozhatták a kínzások

Ötvenkét iraki halálát okozhatta az amerikai és a brit katonák kínzása - derült ki az amerikai hadvezetés tájékoztatása és a Guardian cikke alapján. Az amerikai hadvezetés - mely január 14-én, három és fél hónappal a botrány kirobbanása előtt kezdett vizsgálatot - szerint 35 esetben indult nyomozás kínzások miatt, melyek közül huszonöt eset végződött halállal.

Lefokozott gyilkos

A huszonöt eset közül kettőben szökni próbáló rabot lőttek le az amerikaiak, tíz esetet továbbra is vizsgálnak. Tizenkét esetben nem sikerült kideríteni a halál okát, egy gyilkosság miatt egy amerikai tisztet lefokoztak és elbocsátottak a hadseregtől - jelentette be Donald Ryder vezérőrnagy, a hadsereg nyomozóhatóságának vezetője.

A Guardian értesülései szerint a brit hadsereg katonái huszonegy irakit lőhettek le nyílt utcán, hat iraki fogságban vesztette életét - a feltételezések szerint az embertelen bánásmód miatt. Brit katonák felelhetnek például egy tizenöt éves iraki fiú fulladásos haláláért, a gyereket annak ellenére kényszerítették egy folyó átúszására, hogy arra a megelőző verések miatt láthatóan nem volt képes.

Perre mennek

Tizennégy meggyilkolt iraki családja a brit legfelsőbb bírósághoz fordult. A családok kifogásolják, hogy a brit védelmi minisztérium nem volt hajlandó jogi eszközökkel fellépni a halálesetek ügyében.

Pedig a gyors jogi lépések Phil Shiner a birminghami Public Interest Lawyers ügyvédi iroda képviselője szerint elkerülhetetlenül szükségesek. Shiner értesülései szerint a hadsereg legalább két esetben bizonyítékokat tüntetett el. A katonák nem engedtek megvizsgálni egy szétlőtt teherautót, egy géppisztoly lyuggatta ajtót pedig eltüntettek.

A halálesetek miatt komoly mosakodásra kényszerült mind a brit, mind az amerikai vezetés. Kedden Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó ítélte el a kínzásokat és kért értük bocsánatot az amerikaiak által szponzorált al-Hurra arab hírtelevízióban, szerdán maga Bush elnök ad tízperces interjúkat az al-Hurrának és az al-Arabijának.

Különbséget látnak

Az eseteket Donald Rumsfeld védelmi miniszter is szégyenletesnek nevezte kedd esti sajtótájékoztatóján. Rumsfeld igyekezett elhitetni, hogy az esetek egyrészt nem hasonlíthatóak Szaddám Huszein diktatúrájának módszeres kínzásaihoz és politikai gyilkosságainak gyakorlatához, másrészt egyedi eseteknek tekintendőek.

Nagy-Britannia bonyolult jogi érvrendszerrel próbálja elhárítani magáról a felelősséget. Adam Ingram, a fegyveres erőket felügyelő államtitkár szerint a brit katonákat nem lehet az Európai Emberjogi Egyezmény alapján elítélni, mivel annak joghatósága nem terjed ki Irakra. Az államtitkár álláspontját több brit jogász is vitatja, mondván Dél-Irak jelenleg brit fennhatóság alá tartozik, így ott az európai jogrend van érvényben.

A vitán múlhat, hogy a brit legfelsőbb bíróság állást foglalhat-e egyáltalán az iraki kínzások ügyében.

Tisztázatlan körülmények

Paul Keetch, az ellenzéki liberális demokraták védelmi szóvivője (gyakorlatilag védelmiminiszter-jelöltje) szerint a helyzet tovább bonyolódhat a június 30-ra tervezett hatalomátadás után. A megszálló erők foglyokkal szembeni gyakorlatát jelenleg a Genfi Egyezmény szabályozza, a hatalomátadás után ez azonban már nem lehetne alkalmazható. Sem a britek, sem az amerikaiak nem kötöttek azonban semmiféle megállapodást a foglyok kezeléséről még az ideiglenes iraki kormánnyal sem.

Keetch szerint elengedhetetlenül fontos lenne "mind a brit, mind az iraki nép számára", hogy a helyzetet szerződésekkel, megállapodásokkal tisztázzák.