Bush tudtával kínozhattak Irakban

A legfelsőbb vezetés tudtával és beleegyezésével kínozták az iraki foglyokat amerikai őreik - tárta fel a Newsweek és a New Yorker magazin. A két hetilap értesülései szerint a kínzásokra, de legalábbis az azokhoz vezető kihallgatási technikákra személyesen Donald Rumsfeld adott felhatalmazást. A lapok tényfeltárása szerint az ügyről George W. Bush is tudott, és beleegyezését is megadta.

Kikerülték a genfi egyezményt

Klikk a képre!

A kínzások története valamivel 2001 szeptember 11-e után kezdődött - írja a Newsweek. A Bush-kormány az Egyesült Államokat ért terrortámadások után úgy döntött, nem tekinti hadifogolynak az elfogott al-Kaidás terroristákat és a tálib harcosokat. A lépéssel a foglyokat kivonta a genfi egyezmény hatálya alól.

Az ötletet a Bush kormányban is szélsőjobboldalinak számító, mélyen vallásos és bigottan erkölcsös John Ashcroft igazságügyi minisztériuma adta. Ashcroft jogászai már 2001 őszén elég laza értelmezését adták a kínzásoknak a CIA számára készített leiratukban. A dokumentum a Newsweek értesülései szerint megengedhető eljárásnak nevezte az alvásmegvonást, a fóbiák kihasználását és a stresszhelyzetek előidézését. Határt egyedül "a súlyos fizikai és mentális fájdalom okozása" jelentett, ez azonban meglehetősen tágan értelmezhető kategória.

A kínzásoktól a botrányig - krónika 2003. augusztus 31 - szeptember 9. Geoffrey Miller vezérőrnagy, a guantanamói fogolytábor parancsnoka vizsgálja az iraki kihallgatási és fogvatartási gyakorlatot. Ajánlásában a börtönőrök bevonását javasolja a foglyok kihallgatásába. 2003. október-december A kínzások java ebben az időszakban történik. 2003. október 13 - november 6. Donald Ryder vezérőrnagy vizsgálatot tart az iraki börtönviszonyokról. Megállapításai szerint a börtönőrök egy része, így az Abu Grébi börtön felügyelői nem kaptak megfelelő kiképzést. Véleménye szerint az őröknek nem szabadna részt vennie a foglyok "megpuhításában" a kihallgatások előtt. 2003. november 19. Az Abu Grébi börtön és a börtönőrök felügyeletét a katonai hírszerzés 205. dandárja veszi át. 2003. november Két iraki fogoly veszti életét a CIA kihallgatásai alatt, vagy után. 2004. január 13. Joseph M. Darby tizedes, az Abu Grébiben szolgáló 800. katonai rendészdandár tiszthelyettese jelentést tesz előljáróinak a kínzásokról. 2004. január 16. Ricardo Sanchez altábornagy bűnügyi vizsgálatot rendel el a börtönben tapasztalt visszaélések felderítésére. 2004. január 19. Sanchez külön vizsgálatot rendel el a 800. katonai rendészdandárnál. A vizsgálat vezetésével Antonio Taguba vezérőrnagyot bízza meg. 2004. január vége - február eleje Bush ekkor értesülhet először a vádakról - legalábbis Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője szerint. Az elnököt Rumsfeld védelmi miniszter tájékoztattja. 2004. február 23. Hét amerikai katonát a vizsgálatok befejezéséig felfüggesztenek. 2004. Február 24. A Nemzetközi Vöröskereszt átadja titkos jelentését az iraki börtönviszonyokról az ország ideiglenes amerikai vezetésének. A jelentés egyes részleteit, a Vöröskereszt hivatalos hozzájárulása nélkül a Wall Street Journal publikálja május 7-i számában. 2004. március 3-9. Taguba leadja jelentését feletteseinek. Vizsgálata során széleskörű visszaélésekre derít fényt, megállapítása szerint a kínzásokért a hírszerzés lehet a felelős. 2004. március 20. Mark Kimmitt dandártábornok, a szövetséges haderő hadműveleti főnöke és szóvivője hat amerikai katona elleni vádemelésről számol be. 2004. április közepe Richard Myers tábornagy, az egyesített vezérkar főnöke az iraki kínzásokról készült CBS dokumentumfilm sugárzásának elhalasztását kéri a tévétársaságtól. A CBS eleget tesz a kérésnek. 2004. április 28. Rumsfeld zárt ajtók mögött számol be a szenátusban az iraki eseményekről. A meghallgatáson nem tesz említést a kínzásokról, illetve a megalázásokról készült fotók közelgő kiszivárgásáról. A CBS ugyanezen a napon adásba engedi a kínzásokat leleplező 60 minutes II című műsorát. 2004. május eleje A CIA elismeri, hogy alkalmazottai több iraki foglyot "eldugtak" a nemzetközi jogvédő szervezetek és a Vöröskereszt munkatársai elől. 2004. május 1. A New Yorker magazin részleteket közöl Taguba vezérőrnagy jelentéséből. 2004. május 2. Myers tábornagy az ABC televíziónak nyilatkozva beismeri, hogy még nem olvasta Taguba jelentését. 2004. május 3. A hadsereg bejelenti, hogy hét tisztet megrovásban részesített a kínzások miatt. 2004. május 4. A hadsereg elismeri, hogy tíz iraki és afgán fogoly halála ügyében folyik büntetőeljárás. Két esetben gyilkosság miatt már elmarasztaló ítéletet hoztak. 2004. május 5. Bush arab tévéadóknak nyilatkozva kér bocsánatot a kínzásokért és ígéretet tesz az esetek kivizsgálására. 2004. május 6. Bush magánbeszélgetésen megrója Rumsfeldet, amiért nem tájékoztatta kellően a kínzásokról. 2004. május 7. Rumsfeld szenátusi meghallgatása. forrás. Newsweek

Powel kiborult

2002 január 9-re John Yoo, a minisztérium egyik konzervatív jogásza elkészítette negyvenkét oldalas tanulmányát, mely szerint az afganisztáni háborúra nem vonatkozik sem a hadifoglyok jogait szavatoló genfi egyezmény, sem bármely más háborús jog. Yoo tervezete hatalmas felháborodást váltott ki a nemzetközi jogot a Pentagonnál mindig is jobban tisztelő külügyminisztériumban - a Newsweek informátorai szerint Powell külügyminiszter szó szerint kiborult. A külügy számos tiltakozása ellenére a Fehér Házat meggyőzték az igazságügy érvei.

Egy, a Newsweek birtokába került feljegyzés szerint Bush 2002 január 25-én eldöntötte, hogy a genfi egyezmény nem terjed ki a tálib és az al-Kaidás foglyokra. Bush egyik jogi tanácsadójának, Alberto Gonzales indoklása szerint "az újfajta háború természete jelentősen jutalmazza, ha az elfogottaktól gyorsan szerzünk információkat a tervezett akciókról és megbízóik személyéről".

Bush titkos parancsára

A jogi keretek megteremtése után Bush cselekedni kezdett. Titkos határozatban hatalmazta fel a CIA-t titkos fogolytábor-hálózat kiépítésére külföldön. Az elnök felhatalmazást adott a fogvatartottak példátlanul szigorú faggatására is - írja a Newsweek. "Nem kívánunk kommentálni semmilyen feltételezett titkosszolgálati tevékenységet" - válaszolta a lap az utasítással kapcsolatos kérdésére egy vezető kormánytisztviselő.

Megtetszett a módszer

A Pentagon eleinte ellenállt az új utasításoknak - írja a Newsweek. A lap a minisztériumból származó értesülései szerint a katonai és a politikai vezetés is úgy gondolta, hogy a "hadseregnek nem kellene részt vennie" a CIA új kihallgatási gyakorlatában. 2002 végére azonban "fentről" leért a genfi egyezmény "keményebb kihallgatási technikákra" cserélésére vonatkozó parancs. A lap értesülései szerint a döntés kisebbfajta forradalmat okozott a minisztérium igazságszolgáltatási részlegénél. A hadsereg jogászai még egy neves New York-i emberjogi ügyvédet is megkerestek panaszukkal.

Az események ekkor felgyorsultak. A Pentagon vette át a guantanamói, az al-Kaidás és tálib gyanúsítottak elkülönítésére létrehozott fegyintézet felügyeletét. Rumsfeldet lenyűgözték a gyors eredmények, nem csoda, hogy egy fél évvel később, Irak legyőzése és a fegyveres lázadás kezdete után a megszállt országban is hasonló technikák bevezetése mellett döntöttek.

Muzulmánfalók döntési helyzetben

A minisztériumban helyettes államtitkárságot hoztak létre a katonai hírszerzés irányítására. A részleg vezetésével Steve Cambonét bízták meg. Cambone az iraki háború nagy támogatója volt, a harcok kezdete előtt Rumsfeldhez hasonlóan úgy vélte, a CIA túlságosan visszafogott az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó becsléseiben. Katonai helyettesének Jerry Boykin vezérezredest választotta. Boykin 2003 őszén akaratán kívül is elhíresült egy oregoni templomban elhangzott mondata kapcsán, amikor is egyenlőséget vont a muzulmán világ és a sátán között.

A keményvonalasok helyzetbe hozásán túl Rumsfeld Irakba küldte a guantanamói börtön keménykezű parancsnokát, Geoffry Millert. Miller a Kubában már bevált alvásmegvonást, lemeztelenítést, zaklatást javasolta módszerként - írja a Newsweek. A vezérőrnagy ebből csak annyit ismert el, hogy javasolta a börtönőrség és a hírszerzés közös irányítás alá helyezését.

Egyre erőtlenebb védekezés

A védelmi minisztérium hevesen tagadta a két hetilap vádjait. Lawrence Di Ritta, a Pentagon szóvivője vasárnap "idegenszerű, konspiratív, hibákkal és névtelen találgatásokkal teli" műként jellemezte az írásokat. A New Yorkernek nyilatkozva a Pentagon azt is tagadta, hogy Cambonenak bármi köze lehetne a kínzásokhoz. A helyettes államtitkár állításuk szerint "nem vette át tisztét 2003 március 7-ig, és semmiféle döntéshozatalban nem vett részt az Irakban, vagy a világ bármely más részén alkalmazott kihallgatási technikákkal kapcsolatban".

A Newsweek értékelése szerint a Pentagon felső vezetése egyre nehezebben tudja elhárítani magáról a felelősséget. Egyre több jel utal arra, hogy a hivatalosan képviselt állásponttal szemben nem idén januárban értesültek először az iraki kínzásokról. A Nemzetközi Vöröskereszt már tavaly november elején a foglyok lemeztelenítéséről tett jelentést az amerikai kormánynak. Az iraki amerikai parancsnokság csak két hónappal később kezdett vizsgálatot, amikor már sejteni lehetett, hogy a kínzásokról készült fotók kiszivárognak.

A botrány ráadásul még szélesedhet is. A Newsweek érdeklődésére a CIA belső vizsgálati osztályának vezetője elismerte, hogy legalább egy iraki fogoly halálának körülményeit vizsgálják. A férfit halála előtt a titkosszolgálat ügynökei hallgatták ki.