Clinton besöpörte Dél-Karolinát a szuperkedd előtt

Hillary Clinton a felmérésekben jelzettnél is nagyobb különbséggel nyerte meg a demokraták dél-karolinai előválasztását, erre építve pedig nagy előnyből fordulhat rá a szuperkeddre, ami három nap múlva lesz. Akkor egyszerre 11 államban küzd meg egymással a demokraták elnökjelöltségéért versengő volt first lady és kihívója, Bernie Sanders vermonti szenátor.

„Ezzel üzenetet küldtetek – ha összefogunk, akkor nincs előttünk legyőzhetetlen akadály" – mondta támogatóinak dél-karolinai győzelmi beszédében. „Nem kell újra naggyá tennünk Amerikát, Amerika most is az" – üzent Donald Trump kampányszlogenjére utalva a milliárdosnak is, aki a republikánusok közül a legkedvezőbb helyzetből várja a szuperkeddet.

Clintonnak nagyon kellett már egy átütő győzelem, hiszen ugyan a februárban szavazó négy államból ugyanúgy hármat nyert meg, mint a republikánusoknál Trump, de Iowában csak egy hajszállal győzött, lényegében elképesztő döntetlen született, Sanders New Hampshire-i tarolása után pedig hirtelen szorosnak tűnt Nevada, ahol végül 5 ponttal verte riválisát. Más kérdés, hogy a nevadai győzelem így is nagyon sokat ért, és fordulópontnak is tekinthető az idei előválasztási kampányban.

Dél-Karolinában ezzel szemben az soha nem volt kérdés, hogy Clinton biztosan nyer majd, többek között az állam demokrata szavazóinak fontos bázisát jelentő feketéknek köszönhetően. A volt first lady számtalan kezdeményezés révén népszerű a feketék között, és az elmúlt hetekben különösen szorosan próbálta kapcsolni magát Obamához is (egyébként pedig Obama megválasztása előtt konkrétan Bill Clintont nevezték „az első fekete elnöknek"). Sanders bázisát ezzel szemben elsősorban a fiatalok, a fehérek és a liberális szavazók adják, és egyelőre nem tudta lényegesen szélesíteni támogatottságát.

Clinton szempontjából így is fontos teszt volt, hogy mennyire tud mozgósítani Dél-Karolinában, de végül ezen a téren is szimbolikus győzelmet könyvelhet el. Az exit pollok szerint több fekete ment most el szavazni (61 százalék), mint Obama 2008-as győzelmekor, tízből nyolcan pedig a volt first ladyt választották. Közben pedig még azért is fellélegezhetnek, mert Bill Clinton nyolc évvel ezelőtti, Obama jelöltségét tündérmesének minősítő felcsattanását is láthatóan megbocsátották nekik a dél-karolinai szavazók.

A volt first lady és a vermonti szenátor közötti különbség is sokatmondó lett:

Ez azt is jelenti, hogy Clinton most sokkal nagyobb előnnyel tudta legyőzni Sanderst, mint amennyivel nyolc éve nagy vereséget szenvedett Obamától. Ezzel pedig könnyedén erősítheti a kampányának azt a narratíváját, hogy a kisebbségek mellette állnak – noha Nevadában Sanders egyértelműen előre tudott lépni a latinók között. Ez azért is fontos, mert a szuperkedden sok olyan déli államban is szavaznak, ahol népes fekete kisebbség él: Alabamában, Arkansas-ban, Georgiában, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában is a demokrata szavazók jelentős részét teszik ki.

Sanders a győzelem helyett csak arra mehetett rá, hogy valahogy közelebb kerüljön Clintonhoz, és javítson pozícióin a szuperkedd előtt. Azonban hiába hangsúlyozta nyilatkozataiban, hogy nem írta le már jó előre az államot, valójában már a nevadai veresége után is elég egyértelműen a szuperkeddi esélyeiről beszélt. Nagyrészt a márciusi 1-jén szavazó államokban is kampányolt, amikor pedig véletlenül mégis Dél-Karolinába tévedt, akkor egyik legrövidebb, mindössze félórás beszédét tartotta meg az egyik kampányrendezvényen.

Clintonnak gratulált a győzelemhez, viszont azt is megüzente, hogy csak most kezdődik a kampány. „Mi nyertünk egy nagyot New Hampshire-ben, ő nyert egy nagyot Dél-Karolinában" – írta le saját szemszögéből a helyzetet közleményében. Azt is jelezte, hogy már a szuperkeddet várja, amikor is egy nap alatt tízszer több delegáltról döntenek, mint a februárban szavazó négy államban összesen.

Nem lesz azonban könnyű helyzetben. Egyrészt a sok déli állam önmagában Clintonnak kedvez, aki ráadásul két győzelemmel a háta mögött érkezik meg a szuperkedden szavazó államokba, amik többségében egyébként is ő vezetett. Kilencből jött már felmérés, Sanders egyelőre két államban állt az élen, ezek közül az egyik a sajátja, az 50 közül a legliberálisabb Vermont, a másik pedig Massachusetts, de ott elég közel van hozzá Clinton. Sandersnek azonban muszáj lenne ennél több neki kedvezőbb választói összetételű államot is megnyernie, ha el akarja nyújtani a jelöltségért folyó küzdelmet.

A volt külügyminiszter a felmérések alapján jóval több delegáltat söpör majd be a szuperkedden, viszont a demokratáknál végig arányosan osztják el az államokban elnyerhető, és a párt jelöltállító gyűlésén majd a hivatalos elnökjelöltről szavazó küldötteket, így a rengeteg kis támogatótól adományokat kapó Sanders elkerülheti, hogy március 1-je sorsdöntő legyen. Márciusban azonban már sok minden eldőlhet – a demokratáknál az összesen elnyerhető delegáltak felét egy hónap alatt kiosztják majd a leszavazó államokban.

Ha gyorsan képbe akar kerülni, hogyan jutottak el idáig a jelöltek, és mi vár még rájuk a november 8-i amerikai elnökválasztásig, akkor  pörgesse át az eseményeket összefoglaló timeline-unkat itt>>>