Az egyik befolyásos republikánus milliárdos már Clinton elnökségével szemezget

Elég egyértelmű üzenetet küldött a mostani republikánus jelölteknek, és nem zárkózott el Hillary Clinton elnökségétől sem az egyik legnagyobb amerikai vállalat, az építőiparban, beruházásokban, kereskedelemben érdekelt Koch Industries vezérigazgatója az ABC Newsnak adott interjújában. „Ez bizony lehetséges” – mondta Charles Koch arra a kérdésre, hogy jobb lenne-e egy republikánus elnöknél inkább egy újabb demokrata elnök, ha azt Clintonnak hívnák – írta a Politico.

A tavaly 115 milliárd dolláros bevételt elkönyvelő cég vezetőjének nyilatkozata azért is sokatmondó, mert a vállalatot még mindig 84 százalékban birtokló család – a 81 éves Charles mellett elsősorban fivére, David Koch – hagyományosan nem a demokratákat támogatja.

Igaz, ezúttal a republikánusok oldalán nem sikerült erős jelöltet találniuk. Az amúgy is minden korábbi forgatókönyvet felborító, a Donald Trump sorozatos győzelmei miatt a republikánus pártelitet alternatív útkeresésre kényszerítő előválasztáson Koch-ék Scott Walker wisconsini szenátort támogatták, aki már tavaly nyáron elállt a versenytől.

A még édesapjuk által alapított vállalatot vezető Koch testvérek vagyona 68 milliárd dollár körül van. Általában nagyon nem mindegy, ki mellé áll a család, amely tavaly bejelentette, hogy a super PAC-eken keresztül a következő két évben 900 millió dollárral kívánják támogatni a republikánus jelölteket, különböző szinteken. Ehhez képest Koch az interjúban már nem csak a jelenlegi republikánusokat nem dicsérte, de még azt is kijelentette, hogy Bill Clinton idejéhez képest George W. Bush alatt két és félszeresével nőttek a kormányzat kiadásai, ezért a demokrata bizonyos szempontból jobb elnök republikánus utódjánál.

Kochéknak sem Donald Trump, sem az őt lassan, de közelítő Ted Cruz, sem pedig a távolról még versenyben lévő John Kasich nem tűnik jó jelöltnek. Azt korábban már közölték, hogy nem fogják pénzügy befolyásukkal útját állni Trumpnak – erre is utalhat, Charels Koch mostani kiszólása, amely szerint akkor inkább jöjjön egy republikánus jelölt.

Azt azért nem vállalta, hogy közvetlenül is Hillary Clinton támogatójává váljon, a a demokraták elnökjelöltségét minden valószínűség szerint elnyerő politikussal kapcsolatban azt mondta: „reméli, politikája különbözni fog attól, mint amit most hangoztat."

A jelöltséghez szükséges delegáltakban magasan vezető, de ennek ellenére kicentizett úton járó Trump jelöltségétől elzárkózó republikánus politikusok és támogatók közül állítólag többen is vannak, akik még Clintont is szívesebben látnák elnökként a milliárdosnál, mások pedig egy független, de „az igazi konzervatív értékeket képviselő" független jelölt indítását is pedzegették Trump ellenében.

Cruz a háttérben halad

Trump nagyot nyert New Yorkban, és a kedden szavazó öt másik keleti parti államban, Pennsylvaniában, Connecticutban, Delaware-ben, Rhode Islanden és Marylandben is tarolhat majd, amivel fontos lépéseket tehet elnökjelöltsége felé. A tényleges szavazásokkal párhuzamosan azonban folyik egy árnyékkampány is a háttérben, ami végül akár sorsdöntő is lehet. Trump kampánycsapata nem túl erős a delegáltak kiválasztásánál számító lobbizásban, a texasi szenátor Ted Cruzé viszont annál hatékonyabban dolgozott az elmúlt hetekben a háttérben.

A Tea Party politikusa szintén nem a republikánus elit fősodrában van, de a pártban sokan őt tekinti kisebbik rossznak Trumppal szemben. Cruz a hétvégén megint elérte, hogy neki kedvező delegáltakat küldjenek majd a clevelandi jelöltállító gyűlésre, olyan államokból is – pl. a Marco Rubio által begyűjtött Minnesota –, amiket akár nem, vagy nem olyan arányban nyert meg, mint amit a delegáltak preferenciája tükrözne.

Ezeknek a delegáltaknak azonban csak akkor lesz jelentőségük, ha Trumpnak nem sikerül összegyűjtenie a jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, az egyes államokban elnyert küldöttek mandátuma ugyanis legtöbb esetben csak az első szavazási körben kötött a jelöltjükhöz. Trump eddig 854 delegáltat gyűjtött, míg Cruz egyelőre 559-et.

Ha végül nem jut el Trump az 1237-ig, akkor nyílt konvenciót kell tartani, amin több szavazási körben a most Cruznak kedvezően kiválasztott delegáltak már átpártolhatnának, de az ingatlanmágnás és az ultrakonzervatív texasi szenátor jelöltségétől is ódzkodó pártvezetők reményei szerint akár mások is beelőzhetnének. A republikánus előválasztás lehetséges forgatókönyveiről, az egyes államok jelentőségéről, az 1237 delegáltról, és egy esetleges nyílt konvenció menetéről itt írtunk bővebben>>>

A keddi öt állam nagyon Trumpnak fekszik, de utána egy sokadik sorsdöntőnek kikiáltott forduló jön május 3-án Indianában, ahol a republikánusok előválasztásán 57 delegált helyért csapnak össze a jelöltek.

Trumpnak nagy szüksége lenne Indiana delegáltjaira, azonban a FiveThirtyEight szerint azért kerülhet bajba, mert a közeli Wisconsinban Cruz nagyot nyert, a két állam választói összetétele pedig hasonló, emellett pedig május 3-án sem számíthat a milliárdos a helyi pártvezetők támogatására. Indianából pénteken érkezett először mérvadó felmérés, ez alapján Trump 37 százalékkal vezet, Cruz 31 százalékon áll, és a még mindig versenyző John Kasich ohiói kormányzó is kapna 22 százalékot.

Ha a felmérésben is vezető, és várhatóan kedden is lökést kapó Trump végül meg tudná nyerni az államot, akkor fontos újabb lépést tehetne előre a jelöltsége felé. Azonban minden valószínűség szerint még ebben az esetben is csak négy héttel később,  a 38 milliós Kaliforniában dőlhet el, meglesz-e Trumpnak a szükséges számú delegált. Az Egyesül Államok legnagyobb állama 172 delegáltat ad.