Lényegében eldőlt, ki lesz Donald Trump kihívója

2016.05.18. 06:15
20 hozzászólás

A nyugati parti Oregon államban tartottak kedden előválasztást, a republikánusoknál az egész csak formalitás volt, mivel Donald Trumpnak már elfogytak a kihívói; a Demokrata Pártban viszont továbbra is éles a verseny; és a pártelit támogatását élvező Hillary Clintont megint megverte a radikális baloldali Bernie Sanders. A vermonti szenátor a választók 53 százalékának támogatását szerezte meg, Hillary Clinton a voksok 47 százalékát kapta. Oregonban 74 kongresszusi küldött megnyerése volt a tét, így Sanders nem sokat tudott ledolgozni 250 küldöttnyi hátrányából

Clinton lényegében már bebiztosította a jelöltségét, azonban Sanders jelezte, hogy az utolsóként szavazó államokig maradni fog, az Indianában és Nyugat-Virginiában aratott győzelmeivel pedig kínos helyzetbe hozta a volt first ladyt. Clintonnak a matek miatt nem, de szimbolikus szempontból kellett már újabb győzelem, amit a másik keddi előválasztáson, Kentuckyban hajszállal sikerült is kiharcolnia: a 46,7 százalékát kapta, míg Bernie Sanders csak 46,3 százalékot kapott. A szoros eredmény azt jelenti, hogy az államban megszerezhető 55 küldöttből Clinton és Sanders 25-25-öt szerzett meg, ötről pedig a hivatalos végeredmény alapján döntenek majd. 

Kentucky és Oregon is Sandersnek kedvezett választói összetételben, de előzetesen is látszott, hogy szoros lehet a vége. Sandersnek nem volt esélye arra, hogy lényegesen közelebb kerüljön Clintonhoz, aki 300 delegálttal vezet, ami a hátralévő államokban már behozhatatlan előnyt jelent neki. Az AP számításai szerint a hátralévő államokban csaknem 90 százalékot kéne hoznia a győzelemhez, vagy el kéne érnie, hogy a párt vezetői közül kikerülő szuperdelegáltak közül tömegesen álljanak át az ő oldalára. 

Sanders Kaliforniában kampányolva reagált az oregoni győzelemre, és az MTI szerint megígérte, hogy „győzni fogunk Kaliforniában is"; majd megerősítette, hogy nem száll ki a küzdelemből, sőt, éppen Kaliforniában erősít majd.

Az utolsó voksokért is megküzdünk.

Nevada miatt állt a bál

A két előválasztó állam mellett a demokratáknál Nevada került még a középpontba. Az államban még február végén tartottak kaukuszt, amit Clinton nyert meg, azonban a júliusi jelöltállító gyűlésre küldött konkrét delegáltakat csak később, most szombaton jelölték ki. Az esemény botrányba fulladt a Clinton és Sanders hívei közötti balhé miatt. A helyi pártvezetés szerint Sanders frusztrált támogatói székeket dobáltak, és nyilvánosságra hozták a helyi demokrata párt elnökének mobilszámát is, amire több halálos fenyegetés is érkezett. A Sanders támogatók szerint viszont ki akarták zárni őket a folyamatból, és alapvetően ezért keltek ki a pártvezetők ellen.

Sanders keddi közleményében megvédte a támogatóit, és azzal vádolta a helyi demokrata pártvezetést, hogy elejét akarták venni egy igazságos és átlátható folyamatnak. Azt is hozzátette, hogy hónapokkal ezelőtt, a nevadai kampánya alatt rálőttek a helyi pártirodájára.

A nevadai pártvezetés viszont azzal vádolta Sanders kampánycsapatát, hogy erőszakot szít, amit a vermonti szenátor emberei tagadtak. A Clintont támogató Harry Reid nevadai szenátor, a demokraták szenátusi vezetője dühösen reagált Sanders közleményére is, szerinte ugyanis meg kellett volna szólalnia, és nem egy ehhez hasonló nyilatkozatot kiadnia.

A demokrata vezetők közül többen elsősorban attól félnek, hogy hasonló jelenetek ismétlődhetnek meg júliusban a philadelphiai jelöltállító gyűlésen is, ami több millió néző szeme láttára katasztrofális következményekkel járhatna. Sanders kampányfőnöke, Jeff Weaver viszont azt ígérte a CNN-en, hogy nem lesz semmilyen erőszak. „Bárki legyen is végül a jelölt, egyesíteni akarjuk a pártot a konvenció segítségével, hogy aztán ősszel legyőzhessük Donald Trumpot" – mondta.

Hamarosan kiderül, milyen gazdag Trump

A republikánusoknál is szavaztak Oregonban (Kentuckyban már korábban volt kaukusz), de mivel már eldőlt, hogy Donald Trump lesz a republikánus elnökjelölt, ezért nagy izgalmakat nem tartogatott az előválasztás. Egyedül az volt csak a kérdés, hogy a már visszalépett, de a szavazólapokon még szereplő Ted Cruz texasi szenátorra és John Kasich ohiói kormányzóra mennyi szavazat érkezik, de az elnyerhető delegáltakat így is Trump vitte haza.

A milliárdos hivatalosan egyébként már több mint 1100 delegáltnál tart, a jelöltséghez pedig majd 1237-re lesz szüksége a republikánusoknál Clevelandben tartott jelöltállító gyűlésen. A bűvös határt azonban formálisan még az egy hét múlva szavazó Washington államban sem lépheti át, erre egészen a június 7-i utolsó előválasztásokig, például Kaliforniáig várnia kell majd.

Azonban a demokratákkal ellentétben a republikánusoknál már teljesen tiszta a kép, május 3-a óta csak az a kérdés, hogy a párt mennyiben tud összezárni Trump mögött, aki a támogatásával egyelőre kiváró Paul Ryan házelnökkel is külön tárgyalt már.

Az elmúlt hetekben újra és újra előkerülő téma volt Trump adóbevallása is, politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták, hogy messze nem olyan sikeres, mint állítja magáról. A milliárdos egyébként nagyrészt saját vagyonából finanszírozta előválasztási kampányát, amit nagyjából 50 millióból meg is úszott – miközben egy kb. kétmilliárd dollárnak megfelelő ingyen médiajelenlétet szerzett magának –, azonban a novemberi elnökválasztásra már egymilliárdnál is több pénzzel futna neki, amit viszont támogatóktól várna.

Az adóbevallását továbbra sem hozza nyilvánosságra, de Trump kedden bejelentette, hogy hamarosan bárki képet alkothat a pénzügyeiről, ugyanis beadta azt a nyomtatványt, amit az elnökjelölteknek kötelező kitölteniük. A tavalyinál 12 oldallal hosszabb és kemény 104 oldalra rúg. Ebből a kampánycsapata szerint az derül majd ki, hogy a bevételei 190 millió dollárral 557 millióra nőttek, teljes vagyona pedig nagyjából 10 milliárd dollárt ér (a Forbes korábban 4 milliárd körülire becsülte).