Eljött a mindent eldöntő utolsó egy hét: Clinton vagy Trump?

2016.11.01. 08:53
21 hozzászólás

Amerika történetének két legkevésbé népszerű elnökjelöltjének küzdelméből egy hét van hátra, de ez biztosan rettentő izgalmasan alakul majd. Csak a hét közepére derülhet ki pontosan, mennyit számított az FBI igazgatójának pénteki bejelentése, ami után az elmúlt napokban megint minden a felmérésekben vezető Hillary Clinton emailjeiről szólt. Az biztos, hogy Donald Trump a múlt héten erősödni tudott országosan és több csatatérállamban is, főként a republikánusok sorakoztak fel mögé. A legnagyobb kérdés viszont most már a bizonytalanok, és a kis jelöltek szavazóinak döntése lehet.

A semmiből jött a bejelentés

Az utolsó hét alaphangját James Comey, az FBI igazgatója adta meg, aki pénteken jelentette be a kongresszusnak küldött levelében, hogy olyan új emaileket találtak egy másik nyomozás során, amik fontosak lehetnek a Clinton külügyminiszterként magánszerverről folytatott levelezésének ügyében is. Azóta az is kiderült nem hivatalos forrásokon keresztül, hogy annak az Anthony Weiner hírhedt demokrata exképviselőnek a laptopján találták meg az akár több ezer emailt, akitől éppen válik Clinton egyik fontos tanácsadója, Huma Abedin. Az FBI többek között azért nyomoz a férfi ellen, mert 15 éves lányoknak is küldözgetett fotókat a dudorodó alsógatyájáról.

Vasárnap kapta meg az FBI a bírói felhatalmazást, ami alapján már részletesen átnézheti az emaileket, de továbbra sem tudni, mikor állhatnak elő konkrét információkkal. Az sem egyértelmű például, hogy közvetlenül Clintontól érkező emailek vannak-e a gépen, viszont a Politico szerint gyakran előfordult, hogy a számítógépeket finoman szólva sem kedvelő volt külügyminiszter továbbította Abedinnek a leveleket, aki pedig kinyomtatva vitte vissza azokat.

Az szinte lehetetlennek tűnik, hogy teljesen kielemezzék az emaileket a jövő keddi elnökválasztásig, hiszen ha felmerül, hogy bizalmas, vagy titkosított dokumentumok is lehetnek köztük, akkor több titkosszolgálati szervvel is egyeztetniük kell. Ez becslések alapján akár hónapokba, talán a következő elnök beiktatásáig is tarthat – viszont az egyáltalán nem kizárt, hogy valamilyen információk már ebben a nyolc napban is kiszivárogjanak.

Ennél megosztóbb döntést nehéz lett volna

Az FBI-igazgató levele után egyfelől komoly szakmai vita bontakozott ki, habár sokan úgy vélik, hogy ebben a helyzetben nem volt jó megoldás Comey előtt. Az igazságügyi minisztérium és az FBI bevett gyakorlata szerint ugyanis a politikai témájú nyomozásokkal kapcsolatban nem szoktak publikus nyilatkozatokat tenni 60 nappal a választások előtt, és nem nyilatkoznak egy folyamatban lévő nyomozásról, aminek a részleteit még nem ismerik. A kevés konkrétum pedig ebben az esetben rögtön azt is eredményezte, hogy minden eddig ismert részlet, például Weiner és Abedin szerepe csak nem hivatalosan kiszivárgott információkból tudható.

Comey azzal érvelt az FBI dolgozóinak küldött, szintén kiszivárgott levelében, hogy ugyan általában nem értesítik a kongresszust folyamatban lévő nyomozásokról, de most azért érezte kötelességének a lépést, mert az elmúlt hónapokban többször is azt nyilatkozta, hogy lezárták a vizsgálatot, miután júliusban nem javasolt vádemelést Clinton ellen az emailszerver ügyében. A Comey mellett érvelők szintén úgy látják, hogy a szervezet politikai függetlenségét is próbálta védeni, hiszen ha nem küldi el a levelet, a választás után esetleg azzal vádolhatták volna, hogy releváns információkat titkolt el a választók előtt.

Azonban közel 100 volt szövetségi ügyész, és Eric Holder volt igazságügyi miniszter is nyílt levelet írt, amiben bírálták Comey eljárását. Szerintük ez az igazságügyi minisztérium gyakorlatától eltérő lépés aggasztó precedenst teremthet. A CNN-nek nyilatkozó egyik ügyész szerint Comeynak le kellene mondania, mert nem a szakmai szempontokat helyezte előtérbe.

Clintonék átmentek támadásba

Viszont érthető módon leginkább politikai vihart kavart a bejelentés, és hirtelen meg is fordultak az eddigi szerepek. A demokraták kezdték el pedzegetni, hogy az FBI igazgatója talán nem teljesen pártatlan, míg Trump nagy nyilvánosan bejelentette, hogy talán mégsincs annyira megbundázva az egész rendszer, mint korábban állította. Azért viszont a demokraták és több republikánus is bírálta Comeyt, hogy nem hozott nyilvánosságra részleteket.

Ez volt az elsődleges reakciója magának Clintonnak is, aki azzal is érvelt, hogy szerinte az emberek már eldöntötték mostanra, hogyan viszonyulnak az emailügyéhez. Clinton kampánycsapata és a demokraták elsődleges stratégiája az volt, hogy keményen támadták Comey eljárását. John Podesta kampányfőnök szerint még az sem bizonyosodott be, hogy az egészhez egyáltalán köze van Clintonnak, viszont így a republikánusok a saját narratívájukkal tömhetik be a lyukakat. Harry Reid, a demokraták leköszönő szenátusi vezetője levelet írt Comeynak, amiben jelezte, hogy szerinte törvényt sérthetett, amikor beavatkozott a választási folyamatba. Reid szerint ráadásul az FBI nem állt elő így Trump esetleges oroszokhoz fűződő kapcsolataival.

Trumpék pedig a másik oldalról rárepültek a kínálkozó lehetőségre, és a republikánus jelölt máris azt magyarázta, hogy

a Watergate-botránynál is súlyosabb ügyről van szó, Clinton pedig csak magát hibáztathatja mindenért.

A republikánusok érvelésének egyik alapeleme, hogy nem lépett volna az FBI ennyire közel a választáshoz, ha nem lenne rá komoly indoka. Trump azért is támadta Clintont, mert szerinte megpróbálta politikai jellegűnek sugallni a nyomozást. Viszont miközben a hírek mindenhol az emailekkel voltak tele, Trump a Twitterén újabb frontot nyitva azt állította, hogy a Twitter, a Facebook és a Google szerinte elrejtette a híreket egy nagy összeesküvés keretében.

Az emailügy sokak szemében szálka

Az egész ügy még nem csapódott le teljesen a felmérésekben, de az teljesen egyértelmű, hogy minden erről szólt most. Márpedig a CNN/ORC egy héttel ezelőtti felmérésében 62 százalék, köztük Clinton támogatóinak egyharmada is azt mondta, hogy az emailek kezelése fontos szempont Clinton jellemének, és elnöki alkalmasságának megítélésében. Nagyjából ugyanannyian mondták ezt lényegi kérdésnek, mint amennyien Trump esetében azt, hogyan bánik a republikánus jelölt a nőkkel. Clinton régi problémája, hogy a szavazók kétharmada, és még saját támogatóinak egyharmada, valamint a függetlenek többsége is úgy gondolja, hogy nem őszinte. Ez különösen Bernie Sanders egykori szavazói között jelenthet problémát Clintonnak.

2016-10-31T114602Z 2 MTZGRQECAVWSB5NX RTRFIPP 0 USA-ELECTION-CLI
Fotó: Brian Snyder

Ehhez hozzájön, hogy a múlt hét elején ráadásul kiderült, hogy átlagosan 25 százalékkal drágulnak jövőre az egészségbiztosítási díjak, ami miatt Trump keményen támadta az Obamacare-t, ez pedig a magát Obama örökösének eladó Clintonra is visszaszállhatott. Ehhez hozzájöttek a Wikileaksen folyamatosan kikerülő levelek, amikből nagyot szóló botrány nem derült ki, de számos kényes ügy igen.

Az elmúlt hetekben a különböző botrányai miatt visszaeső Trump pedig ezzel párhuzamosan kikerült a reflektorfényből. Pénteken ugyan a Huffington Poston előkerült egy olyan videó, ami a Vox szerint demonstrálja, ahogyan Trump a legnagyobb botrányt kiváltó felvételen beszélt a nőkről. A 2011-ben, egy üzleti konferencián készült videón Trump különböző szexista vicceket süt el egy korábbi Miss Universe, Jennifer Hawkins kárára, majd pedig magához vonja, és megpuszilja. Azonban ezt a videót teljesen elnyomta Clinton emailügye, ahogy korábban a Wikileaks-levelek nem kerültek előtérbe a republikánus jelölt nőkre tett megjegyzései, és az őt zaklatással megvádoló nők kiállása mellett.

Összességében elmondható az egész kampányról, hogy 

akiről a hírek szóltak, az visszaesett a felmérésekben, aminek az egyik oka, hogy ezek rendre a negatív benyomásokat erősítik meg mindkettőjükkel kapcsolatban.

Ez azért is van, mert mindketten rettentő népszerűtlenek – Clintont minimálisan többen szeretik –, és akármelyikük is kerül ki végül győztesen, nem nagyon találunk arra példát, hogy valaki ilyen rossz megítélés mellett nyerjen meg, vagy akár veszítsen el egy választást.

Mennyi embert befolyásolhat?

A múlt hét elején még sokan azt találgatták, hogy csak a győzelem mértéke lesz-e kérdéses Clintonnak, viszont azóta érezhetően szorosabb lett az állás, főként Trump erősödésének köszönhetően, míg a demokrata jelölt támogatottsága lényegesen nem változott. A RealClearPolitics alapján Clinton 7 pontos előnye már a múlt hét elejére 5-6 pont közé, majd mostanra 3-4 pont közé esett országosan. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő modelljében 75,2 százalék, míg a gazdasági mutatókkal súlyozva 73,1 százalék az esélye Clintonnak, hogy megnyerje az elnökválasztást. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-9 százalékponttal nőtt Trump esélye a héten, és ebben az emailek hatása még csak részben lehet benne.

Az ötnapos mozgóátlaggal dolgozó követéses pollok és a Comey levele óta készített felmérések többsége alapján Trump egyértelműen közelebb került Clintonhoz, viszont több olyan is van, amik szerint nincs lényegi változás a korábbi héthez képest. Összességében szerdára jöhetnek meg nagyobb számban azok a felmérések, amiket már biztosan csak a pénteki FBI-levél utáni napokban vettek fel, és ezért a leginkább mérvadóak lesznek.

Addig többek között abból lehet kiindulni még, hogy a Washington Post/ABC News követéses felmérésében – ami már csak 1 pontos előnyt jelez Clintonnak – a válaszadók 63 százalékát nem befolyásolta semmilyen irányba az ügy, míg 34 százalékuk jelezte, hogy emiatt kisebb eséllyel szavazna Clintonra. Főként azokat erősítette meg a döntésében, akik egyébként is Clinton ellen voltak, kétharmaduk ugyanis republikánus, vagy velük szimpatizáló független. Viszont 17 százalékuk demokrata, minden tizedik pedig független, és ez a csoport nagyon sok mindent eldönthet. Ha ők ugyanis végül ténylegesen nem szavaznak Clintonra, annak nemcsak országosan, hanem több fontos csatatérállamban is érződhet a hatása.

A FiveThirtyEighten arra is emlékeztettek, hogy nyáron nagyjából 2 pontot esett országosan Clinton, amikor utoljára minden az emailbotránnyal volt tele. A kampány utolsó heteiben érkező botrányok, nem várt események, az October Suprise – például amikor kiderült 2000-ben, hogy George W. Bush még fiatalon ittasan okozott közúti balesetet – is átlagosan 2 pontos mozgást hozott a felmérésekben. Az eddig érkezett felmérések alapján úgy tűnik, hogy Comey bejelentése is ennek a környékére eshet majd.

Trump erősödött, de Clinton előnyben

Most azonban már enélkül is Trump fokozatos erősödése volt a trend. A Washington Post/ABC News felmérése alapján ezt elsősorban a republikánusok összezárásának köszönhette a milliárdos. Egy hét alatt már négy százalékkal több, összesen 87 százaléknyi republikánus támogatja Trumpot, ami lényegében megfelel Clinton 88 százalékos támogatottságának a demokraták között. Az is sokatmondó volt, hogy a republikánusok között egyre több bírálat érte a napokban Paul Ryan házelnököt, aki a nőkre tett megjegyzései miatt nem kampányolt együtt a hajrában Trumppal.

Az emailügy tovább tüzelheti a republikánusokat, de az állás akkor válhat még ennél is szorosabbá, ha közben több demokrata esetleg elkedvetlenedik. A saját pártja szavazói mellett egyébként több felmérésben a függetlenek is Trump irányába mozdultak el a héten, ami szintén nagyon fontos lehet a végén.

A választást eldöntő csatatérállamokra lebontva a történéseket azt láthatjuk, hogy Trump teljesen ledolgozta a hátrányát a pokoli szorossá váló Floridában, és Nevadában is közelebb tudott kerülni Clintonhoz. A demokrata jelölt viszont erősödött Észak-Karolinában. Ez a három állam azért is érdekes, mert országszerte már több mint 16 millióan leadták előzetesen a szavazatukat, Floridában, Nevadában és Észak-Karolinában pedig különösen pörög az előszavazás. Az első kettőben már a 2012-es végeredményhez képest 40 százalék leszavazott.

A következő napokban az lesz a legnagyobb kérdés, hogyan befolyásolja a felméréseket a pénteki bejelentés, és az azt követő reakciók abban a 13 államban, ami eldönti majd az elnökválasztást (Ezeket itt vettük sorra még a múlt héten>>>). A helyzet továbbra is az, hogy Trumpnak minden most szoros csatatérállamot hoznia kellene, miközben olyan államokban is közelebb kellene kerülnie Clintonhoz, ahol a demokrata jelölt hétfőn még 5, vagy több százalékkal vezetett. Ha ugyanis Clinton nyerni tud Pennsylvaniában, Virginiában, Coloradóban és New Hampshire-ben, miközben nem kerül képbe az eddig biztos demokratának tűnő Wisconsin és Michigan sem, akkor ezzel önmagában a győzelemhez szükséges 270 elektor fölött lenne.

Azonban ezen az utolsó héten számíthat igazán, hogy a négy évvel ezelőtti választáshoz képest a két népszerűtlen jelölt miatt sokkal több a bizonytalan, vagy egyelőre kisebb jelöltet választó szavazó, miközben Pennsylvaniában és New Hampshire-ben például nincs előszavazás, vagyis mindenki november 8-án dönt csak véglegesen. Ha pedig az emailügy fejleményei befolyásolnak bizonytalanokat, akkor az többek között Trumpnak kedvezhet az említett két állam mellett akár Coloradóban is, sőt, lehetőséget jelenthet olyan államokban, ahol eddig nem volt annyira aktív az elnökjelölti kampány. Ilyen lehet akár Wisconsin, vagy Michigan is.

Az jelzésértékű, hogy Clintonék hirtelen tévéhirdetéseket vásároltak pénteken Wisconsinban is, és az eredetileg a kampány legvégére Trumpon túlnézve pozitív üzenetet tervező Clinton megint visszanyúlt ellenfele vérmérsékletéhez és az atomkódokkal riogatáshoz. A volt first lady abban reménykedhet, hogy végül nem lesz a korábbi October Suprise-okon túlmutató a pénteki bejelentés hatása, ebben az esetben pedig maradna még a korábbi előnyéből. Ráadásul minden korábbi jelöltnél több, 153 millió dollárja maradt az utolsó két és fél hétre, és a helyi szervezetei is jobban ki vannak építve. Ellenben a demokraták azért is aggódnak, mert úgy tűnt, többséget szerezhetnek a szenátusban, de azokat, az elnökválasztásnál legtöbbször eddig is szorosabb versenyeket is lehúzhatja az FBI bejelentése.

Meglátjuk, mit hoznak az utolsó napok, melyik állam válik hirtelen fontossá, vagy melyikben fordul meg az állás egyik, vagy másik irányba. Zárásként nézzük meg, eredetileg milyen útitervvel vágott neki a két jelölt az utolsó hajrának, ez már önmagában sokatmondó lehet:

  • Clinton Floridában, Ohióban, Észak-Karolinában és Arizonában kampányol biztosan személyesen.
  • Trump Új-Mexikó után Nevadába, Coloradóba, Michiganbe és Wisconsinba megy (viszont csütörtökön a felesége, Melania először beszél majd nyilvánosan a republikánus konvenció óta, Philadelphiában próbálja meggyőzni a nőket).