Milyen „vérfürdőről” beszélt Donald Trump?

Az Egyesült Államokban nem kaphatóak az olcsó kínai elektromos járművek, ennek ellenére nem Trump az egyetlen, aki aggódik miattuk: az Egyesült Államok és Európa – írja a Politico.

Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje Ohióban, a Dayton Nemzetközi Reptéren tartott kampányrendezvényen arra figyelmeztetett szombaton, hogy „vérfürdő” lesz, ha nem választják újra az idén novemberi elnökválasztáson.

Kínával az autógyártás terén egy komoly kereskedelmi háborút vívhatnak a jövőben, mivel a kínaiak Mexikóban is terjeszkedni kezdtek.

Donald Trump megjegyzéseivel megkísérelt betörni a szakszervezeti dolgozókhoz a kulcsfontosságú rozsdaövezeti államokban, akiket nyugtalanít Joe Biden amerikai elnök elektromosautó- és elektromosteherautó-támogatása.

Trump szóválasztása a Biden-adminisztráció szerint újabb példa volt arra, hogy az exelnök felkarolta a „politikai erőszakot” – a Charlottesville-ről, a Proud Boysról és január 6-ról szóló korábbi retorikája mellett.

A Politico utánajárt, hogy mik a tények Trump vádja mögött, miszerint Peking olcsó elektromos autókkal és teherautókkal akarja elárasztani az amerikai piacot, és az egyetlen remény, hogy a volt elnök megválasztását követően a Fehér Házból állítsa meg a folyamatot.

„Vérfürdő lesz”, ha nem választják újra

„Hszi [Csin-ping] elnök úr, ha most hallgat engem: mi ketten barátok vagyunk, de tudja, hogy én mire vagyok képes. Vannak azok a szörnyen nagy autógyárak, amiket most [önök] Mexikóban építenek… nem vesznek fel oda amerikaiakat, és nem adják el nekünk az autókat, nem. Százszázalékos vámot vetünk ki minden egyes autóra, ami átjön a határvonalon, és nem tudják eladni azokat az autókat, ha engem megválasztanak” – fogalmazott Donald Trump.

Na most, ha nem választanak meg, akkor vérfürdő lesz az egész ország számára. Ez lesz a legkevesebb. De nem adják el azokat az autókat. Hatalmas gyárakat építenek

– tette hozzá a republikánus elnökjelölt.

Donald Trump megjegyzései beszédének abban a részében hangzottak el, amikor a United Auto Workers (UAW) szakszervezet vezetését támadta, amelynek vezetői támogatták Bident saját – elektromos járművekre való áttéréssel kapcsolatos – aggodalmaik ellenére.

Donald Trump tavaly óta próbál éket verni a túlnyomórészt Bidenhez igazodó szakszervezeti vezetők és a szakszervezet tagsága közé.

A három nagy amerikai autógyártó elleni tavalyi UAW-sztrájk arra az aggodalomra kívánt reagálni, hogy a szakszervezeti autóipari dolgozók kimaradnak az elektromosautó-átállásból, különös tekintettel arra, hogy a kritikus alkatrészek, például az akkumulátorok gyártásának nagy része nem szakszervezeti üzemekben történik.

Kínai autók az Egyesült Államokban

Egyetlen kínai elektromosjármű-gyártó sem értékesít fogyasztói minőségű autókat az Egyesült Államokban saját márkaneve alatt – jegyzi meg a Politico.

Az állításhoz legközelebbi vállalat a Polestar, egy svédországi székhelyű elektromosautó-gyártó, amely a kínai Geely cég – amely a Volvo autómárka tulajdonosa is – többségi tulajdonában van, és Kínában gyártott autókat értékesít az Egyesült Államokban.

Egy másik kínai vállalat, a BYD tavaly megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb elektromos járműgyártójává vált, de személyautókat nem értékesít az Egyesült Államokban – kereskedelmi forgalomban kapható elektromos teherautókat és buszokat azonban igen.

Az Egyesült Államok és Európa politikai vezetői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az olcsó kínai elektromos járművek átvehetik piacaikat. Ennek egyik oka a nagy árkülönbség: az Egyesült Államokban az elektromos autók átlagos ára júliusban 53 000 dollár körül mozgott, míg egyes kínai járművekhez akár 11 000 dollárért is hozzá lehet jutni.

Az Egyesült Államokban értékesített kínai gyártású járművekre szigorú, 27,5 százalékos vámot vetnének ki – beleértve a Trump-adminisztráció által kivetett 25 százalékos vámot is, amelyet Biden nem próbált visszafordítani.

Ezenkívül Joe Biden 2022-es inflációcsökkentési törvénye akár 7500 dollárnyi elektromosjármű-adó jóváírását kínálja a fogyasztóknak. Ez azonban csak az Észak-Amerikában gyártott autókra vonatkozik – tavaly pedig a kormányzat új feltételeket vezetett be, amelyek kizárják azokat a járműveket, amelyek beszállítói több mint érintőlegesen kötődnek Kínához.

Mexikói autógyárak

Donald Trump Mexikóval kapcsolatos megjegyzései arra az ötletre utalnak, hogy egy kínai autógyártó gyárat építhet Mexikóban, majd megpróbálhat járműveket exportálni az Egyesült Államokba, hogy elkerülje a vámokat – kihasználva az újratárgyalt észak-amerikai szabadkereskedelmi paktumot, amelyet Trump négy évvel ezelőtt írt alá.

Az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada megállapodás azonban olyan beszerzési korlátozásokat tartalmaz, amelyek komoly akadályt jelenthetnek a BYD számára. A BYD Americas vezérigazgatója, Stella Li ragaszkodott ahhoz, hogy a mexikói üzem a helyi értékesítésre összpontosítson, és azt mondta a Reutersnek, hogy „a mexikói piacra, nem pedig az exportpiacra” termel.

Az amerikai autóipar kínai versenytől való védelmével kapcsolatos kétpárti aggodalmak idén megnőttek, és egyes törvényhozók már Trump beszéde előtt is a vámok emelésére szólították fel a kormányzatot.

Trump fizetési nehézségben, 456 millió dollárt kellene kiperkálnia

Donald Trump volt elnök nem engedheti meg magának, hogy fellebbezési kötvényt tegyen közzé, amely fedezi azt a 456 millió dollárt, amellyel New York államnak tartozik a múlt havi polgári csalási ítélet miatt – írták ügyvédei hétfőn egy bírósági beadványban a Business Insider szerint.

A beadvány szerint Trumpnak mindössze egy hete volt arra, hogy biztosítsa az 1 milliárd dolláros készpénztartalékot. Trump arra kéri a manhattani fellebbviteli testületet, hogy halassza el vagy „függessze fel” azt a követelményt, hogy a fellebbezés ideje alatt kötvényt tegyen közzé. Azt tervezi, hogy megnyeri a fellebbezést, mondta, és akkor semmivel sem tartozna az államnak, vagy legalábbis kevesebbel.

„Ezzel szemben a kötvénykötelezettség eltörlése nem okoz felismerhető kárt a főügyésznek” – áll a beadványban, ugyanis a főügyész ügye mögött „nincsenek áldozatok, károk és tényleges pénzügyi veszteségek.”

A New York-i főügyész, Letitia James és a tárgyalást vezető Arthur Engoron bíró a New York-i Legfelsőbb Bíróságon azt állították, hogy az állam piaca áldozatul esett annak, hogy Trump egy évtizeden keresztül eltúlzott pénzügyi kimutatást nyújtott be a bankoknak.

Donald Trump hamisan, tudatosan több milliárd dollárral inflálta nettó vagyonát, hogy igazságtalanul gazdagítsa magát, családját, és átverje a rendszert

– mondta James a múlt hónapban az ítélethozatal után.

Ha most kiengedjük Trumpot azért, amivel tartozik New Yorknak, az „jelentős kockázatnak” tenné ki az állam azon képességét, hogy végül beszedje az ítéletet

– írták James ügyvédei, megjósolva, hogy a volt elnök megpróbálhat kibújni kötelezettségei alól, miután elvesztette fellebbezését.

Donald Trump február 26-án fellebbezett a polgári csalásról szóló ítélet ellen. Az ügy vezető védője, Christopher Kise az ítélet után kijelentette, hogy a bíró „számtalan katasztrofális hibát követett el”, és „nem kötődik a törvényhez vagy a valósághoz”.