Aki itt nyer, az hatalmasat lép az amerikai elnökség felé

Karrierjük legfontosabb vitájára készült fel mindkét amerikai elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris, mivel a két jelölt jelenleg fej fej mellett halad a közvélemény-kutatásokban, miközben nagyon sok amerikai nem döntötte még el, hogy kire is szavazzon. Kihívóként Trump jobb helyzetből indul, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy könnyű estéje lesz az egykori elnöknek, hiszen Bidenhez képest jóval élesebb vitapartnerrel kerül szembe Kamala Harris személyében. Mik lesznek a jelöltek stratégiái, miről esik szó a vitán, és mi kell ahhoz, hogy az adott jelölt győzzön? Utánajártunk.

Szeptember 10-én, kedden este 9 órakor (magyar idő szerint szerdán hajnali háromkor) rendezik az első elnökjelölti vitát Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt között, ami könnyen lehet, hogy az utolsó is lesz, hiszen a két jelölt stábja fixen eddig csak ebben az egy időpontban egyezett meg.

Ráadásul ezt a vitát is nehezen sikerült tető alá hozni, mivel egyrészt Donald Trump sokáig nem adott biztos választ, hogy ő vitába akar-e szállni Harrisszel, míg Harris csapata azt szerette volna elérni, hogy a Trump és a korábbi demokrata elnökjelölt, Joe Biden között megállapodott szabályokat tárgyalják újra – végül ez Harris stábjának nem sikerült, így a két jelölt nem fog tudni egymás szavába vágni, mivel amikor egyikük beszél, a másikuk mikrofonja ki lesz kapcsolva.

Ugyan az elnökjelölti viták gyakran nem számítanak az elnökválasztás végeredményét illetően,

Ráadásul Joe Biden lecserélésével a demokraták, valamint szavazóik hiába lettek lelkesek és álltak be Kamala Harris mögé, számára a vita két másik okból is nagyobb téttel bír, mint Trumpnak: míg a választók már 2016 óta tudják, kicsoda Trump és mit várnak tőle, addig sok választó szemében Harrisről ez nem mondható el.

Így Harris egyrészt a demokrata jelölőgyűlésen mondott beszéde és a CNN-nek adott interjúja után harmadjára tudja főműsoridőben bemutatni magát és szakpolitikai terveit az amerikaiaknak, másrészt bizonyíthatja, hogy tud-e elnöki módon szólni állampolgáraihoz.

A nagy tét ellenére a két jelölt számára mások az elvárások, és végül is más a tétje a szerda hajnali vitának.

Harris célja: Trump helyett ő maga határozza meg, hogy mit képvisel

Amióta július végén Harris átvette a stafétát Joe Bidentől, a demokraták új elnökjelöltje rendkívül vidám hangulatú és könnyed kampányt vitt. Bidenéhez képest kampánya felpezsdítő a demokrata szimpatizánsok és szavazók számára, ráadásul komoly akadályba eddig nem is ütközött: ritkán tér el az előre kidolgozott üzenetektől, valamint a kampányesemények forgatókönyvétől.

Eddig mindössze a már korábban említett CNN-interjú volt olyan esemény, amikor nem a stábja által kidolgozott részletes tervet kellett követnie, hanem éles vitahelyzetbe került, és olykor improvizálnia is kellett. Ráadásul debattőri képességei is rozsdásak lehetnek, hiszen a Mike Pence-szel szembeni, 2020-as alelnökjelölti vita óta nem kellett ezen képességeit élőben használnia,

Stábjával öt napon keresztül folyamatosan, szinte kizárólag csak a vitával foglalkozott, ahol a stratégia, a narratívaképzés és a szakpolitikai érvek mellett több próbavitát is rendeztek, ahol nemcsak Trumpot, hanem a vita minden körülményét próbálták rekonstruálni a színpadon keresztül, egészen az azt megvilágító fényekig.

Harris célja az, hogy főműsoridőben bemutassa saját magát és szakpolitikai terveit, hogy elnökként miként segítene az amerikaiakon, emellett pedig azzal fogja támadni Trumpot populista módon, hogy ő a középosztály érdekei helyett a gazdasági elitet képviselné a beharangozott adócsökkentési tervével.

Bidenhez képest annyival tér majd el a stratégiája – a korkülönbség és Biden abból adódó lefagyásai mellett –, hogy sajtóhírek szerint fő érve Trump ellen nem a demokráciára gyakorolt veszélye lenne, hanem hogy a republikánus elnökjelölt szakpolitikai tervei a kiváltságosoknak kedveznek, nem pedig a többségnek.

A 2019-es demokrata előválasztási vitán, valamint a 2020-as alelnökjelölti vitán – de akár a szenátusi meghallgatások alatt is, amikor ő kérdezett – többször egy-egy mondat erejéig közbevágott vitapartnerének, amikor épp hazugságon kapta, vagy keresztkérdéssel gyengítette ellenfele érvét.

Ez most az ABC-n közvetített vita során el fog maradni, emiatt sajtóhírek szerint Harrisnek a felkészülés során stratégiát kellett váltania. Azonban csapatának sikerült azt elérnie, hogy a színpad előtt újságírók foglaljanak helyet, akik reményei szerint majd be tudnak számolni Harris ilyen riposztjairól, de számára ennél is fontosabb, hogy Trumpot így is kihozhatja sodrából – sajtóhírek szerint stratégiájának részét képzi, hogy a korábbi elnököt így kényszerítse hibára, miközben ő megfontolt, határozott, ugyanakkor szigorú debattőri szerepbe próbálja helyezni magát.

Trump célja: maradni a kaptafánál, valamint nem túl agresszívnek és nem túl puhának mutatkozni

Harrishez képest teljesen más megközelítést alkalmaz a vitára való felkészülésben a republikánus elnökjelölt, Donald Trump. Csapata eleve kerülte azt a sajtóban, hogy felkészítésnek nevezzék Trump vitára való tréningezését. Ehelyett „szakpolitikai időként” emlegették azt, hogy ezzel is azt a látszatot keltsék, olyan erős a republikánus jelölt, hogy nincs szüksége ilyenekre, csak a gyengéknek kellenek egész napos felkészítések.

A demokrata jelölthöz képest Trump mindössze egy gyakorló vitát tartott, amikor Harris szerepét az egykori 2020-as demokrata elnökjelölt-aspiráns, azóta csapatot váltó Tulsi Gabbard játszotta el. Ezenkívül stábtagjai úgy készítették fel, hogy az asztal túloldalán ülő Trumpot folyamatosan szakpolitikai kérdésekkel bombázták, majd kielemezték az ezekre adott reakcióit. Matt Gaetz floridai szenátor pedig az ellene indított büntetőjogi ügyek kapcsán szegezett neki kérdéseket egy alkalommal.

Stábja előre elmondta Trumpnak, hogy minden kérdésnél próbálja visszavinni azokat kampányának fő témái egyikére, azaz a megélhetési költségek növekedésére (gazdaság), a migrációra vagy a bűnözés helyzetére.

Trump nemcsak vitákon, hanem gyűléseken, sőt előre megírt elnöki beszédeiben is gyakran elhagyja a súgógépet, hogy helyette épp arról szóljon, ami épp eszébe jut, ez amellett, hogy olykor beválik, sok esetben épp inkoherens üzenetek megfogalmazásához vezet.

Emellett Trump második feladata, hogy ne legyen túl agresszív, hiszen ha például Harrist élőben lehülyézi vagy lenézi – mint ahogy gyűlésein szokta –, az kontraproduktív lehet. Amennyiben Trump így tenne, és esetleg sértő kifejezéseket és jelzőket használna, előfordulhat, hogy Harris vélt vagy valós hibáira való rámutatás helyett úgy tűnik majd, hogy Trump személyében sértegeti (bullyingolja) őt. Viszont az se jó, ha ezt elkerülendő túl puhán áll a vitához, mert akkor azt Harris fogja dominálni.

Egyrészt már mindenki tudja, kicsoda ő és mit képvisel, így számára nem jelent akkora tétet a vita, mint a demokrata elnökjelöltnek. Ráadásul ezt a tétet ő maga is próbálja csökkenteni azzal, hogy a vitát lebonyolító tévécsatornát, az ABC-t és a két műsorvezetőt azzal vádolja, hogy Harris felé fog lejteni a pálya, és egy helyett valóban három vitapartnere lesz.

Ezzel egyrészt csökkenti az esetlegesen rossz szerepléséből adódó károkat, másrészt pedig – sportnyelvet használva – „puhítja a bírókat”, hogy ne kizárólag számára kedvezőtlen kérdéseket kapjon. Ez a Bidennel szembeni CNN-vitán bejött, ahol hetekig sulykolta ugyanezt, és végül az élő tényellenőrzés hiányát kihasználva szinte teljes egészében megúszta, amikor hazudott – sok esetben például épp olyan hazugságot, hogy a 2016-os elnökválasztás előtt nem is feküdt le a szexuális viszonyuk elhallgatásáért cserébe hallgatási pénzt kapó Stormy Danielsszel, vagy hogy ő többet tett a környezetvédelemért, illetve az afroamerikaiakért, mint bármelyik másik elnök.

Ha folyamatosan visszatámadja Harrist a gazdaság, a migráció, valamint a bűnözések adataival (ezek közül egyébként a növekvő bűncselekmények száma ferdítés a republikánusok kampányában), és Harrist mindig hozzáköti a népszerűtlen Biden-adminisztrációhoz, akkor elveheti a teret Harristől és hibára is kényszerítheti.

Harris lehetséges hibája: túlzottan elmerülni a részletekben és türelmetlenné válni

Nem túlzás kijelenteni, hogy Harris karrierje eddigi legfontosabb eseményére készül, hiszen ilyen nagy téttel bíró vitán vagy eseményen eddig nem vett részt, ráadásul mint utaltunk rá, 2020 óta egy éles vitahelyzetben sem volt.

Emiatt nem meglepő, hogy Harris sok időt szán a felkészülésre,

Ha felszólalásaiba túl sok adatot, számot és információt akar belesűríteni, akkor elveszítheti a nézők érdeklődését. Ráadásul ha túlzottan ragaszkodik ahhoz, hogy egy lexikonszócikk lábjegyzetének a lábjegyzetét kiegészítő adatot idézzen, de az nem jut az eszébe, akkor hatalmas hibába szaladhat bele, azaz jóval rugalmasabban kell hozzáállnia a vitához, és olykor improvizálnia is kell majd – igaz, a túl sok improvizáció szintén visszaüthet.

Emellett még az is probléma lenne, ha túlizgulná – bár mint írtuk, elég nagy a tét –, vagy ha türelmetlenné és kapkodóvá válna, mert a lenémított mikrofon miatt nem tudja Trump egy-egy hazugságát élőben, azonnal kijavítani. Ha pedig viszontválaszában ahelyett, hogy magáról és programjáról beszélne, tényellenőrzőként kezdene viselkedni, azt kockáztatja, hogy a választóknak leginkább az marad meg, hogy Trump határozta meg Kamala Harris nézeteit, nem pedig ő maga beszélt arról, mit is képvisel.

Ezenkívül fontos, hogy Harris kivédje Trumpnak a demokraták számára gyengeségnek számító témákban indított támadásait, ilyen lesz például a megélhetési költségek mellett a migráció, amiről a választók jelenleg úgy érzik, egy republikánus adminisztráció azokat jobban tudná kezelni. Továbbá szintén érdekes kérdésnek ígérkezik Ukrajna helyzete, ahol Trump könnyen okozhat kellemetlen perceket Harrisnek, hiszen a választók egy része nem érti, miért költ annyit az Egyesült Államok Ukrajna támogatására, miközben belföldön is akadnak problémák.

Trump lehetséges hibája: túl agresszív lesz, elhagyja a szöveget, és túl sokat improvizál

A 2020-as első elnökjelölti vita két dolog miatt maradt emlékezetes.

Egyrészt volt olyan eset, amikor Trump egyszerre kiabált Joe Bidennel, valamint a vitát moderáló fox newsos Chris Wallace-szal. A jobboldali tévécsatornát azóta elhagyó műsorvezető ezt egyszer úgy oldott fel, hogy azt ígérte Trumpnak, ha engedi, hogy Biden befejezze gondolatát, és hogy azután ő átvezesse a következő szegmensre a vitát, akkor az első kérdés után őt megillető két percben akár teljesen negligálhatja a kérdést, és arról beszélhet, amiről csak akar.

A másik emlékezetes pillanat a vitáról, hogy Trump folyamatosan agresszíven Biden szavába vágott, hogy így zökkentse ki demokrata kihívóját, ami a fentebbi, leginkább késdobálókban tapasztalt veszekedéshez hasonló jelenet mellett egyszer odáig vezetett, hogy Biden elmondta az azóta szállóigévé váló kifakadását,

Will you shut up, man?, azaz: Befognád végre, ember?

Azt a vitát Trump ezen túlzottan agresszív stratégiája miatt vesztette el, miközben sokszor valótlan, légből kapott dolgokkal vádolta meg Bident és a demokratákat, amivel Biden mellett olykor a műsorvezető is megpróbálta szembesíteni, hogy aztán visszatérjenek egymás túlkiabálásához.

A  következő vitákon a mikrofonok kikapcsolásával sikerült elkerülni az ezekhez hasonló, kaotikus jelentsorokat, azonban amennyiben Trump ezúttal is személyében próbálja sértegetni – vagy egyenesen akár gyalázni – vitapartnerét, az a nézőkben visszatetszést válthat ki.

Emellett ha gyakran eltér a tárgytól, és elkezd valótlan adatokkal és állításokkal dobálózni, akkor, ha a műsorvezetők nem is, de a Bidennél jóval élesebb Harris ezt szóvá teheti, és könnyen ellene fordíthatja, Trumpot a káosz, a felfokozott érzelmek és a megosztottság jelöltjeként lefestve.

Ezenkívül Trumpnak előre fel kellett készülnie arra, hogy a számára kedvezőtlen témákban – ellene indított büntetőjogi eljárások, leginkább gazdagokat segítő gazdasági programja, valamint az abortusz – miként védi ki Harris támadásait. Ez egyébként sok esetben még idén Biden ellen sem ment Trumpnak, viszont a jelenlegi elnök mentális képességeinek hanyatlása miatt ezekről vajmi kevés szó esett az amerikai nyilvánosságban.