Döntetlenre végződhet az amerikai elnökválasztás

Bár a legtöbb országos közvélemény-kutatás szerint a szeptember eleji republikánus elnökjelölő gyűlés után Bush kétszámjegyű előnyre tett szert demokrata kihívójával szemben, szoros verseny várható az amerikai választásokon. A teljes lakosság körében végzett felmérések szerint szeptember elejéig az elnök és John Kerry statisztikai döntetlenre állt, azaz a kettejük támogatottsága közti különbség nem haladta meg a négy százalékot.

Meglepetés állami szinten

Azt azonban a 2000. évi választás óta valószínűleg minden amerikai tudja, hogy a választást nem feltétlenül a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyeri. Akkor Al Gore országosan több szavazatot szerzett George W. Bushnál. Az amerikai elnökválasztásokat azonban az elektori szavazás dönti el.

Az amerikai választók nem közvetlenül az elnökjelöltre és annak helyettesére szavaznak, hanem úgynevezett elektorokra, akik nyilvánosan elkötelezték magukat egy jelölt mellett. Az elektorok összesen 538-an vannak, azaz minden államban annyi, ahány szenátort (kettőt) és képviselőt (népesség szerint) küld a Szenátusba, amihez jön még a főváros, Washington D.C. három elektora. A választás megnyeréséhez legalább 270 elektor támogatására van szükség.

A Zogby International, az Egyesült Államok egyik legelismertebb politikai közvélemény-kutatója az amerikai sajtóban általában megjelenő országos mérésekkel szemben az elektori szavazatok arányáról készít felméréseket - ezek eredménye nagyban eltér az országos adatoktól.

Bush Gore mintájára bukhat

Ahol a csata eldőlhet A viszonylag stabilan szavazó harminc állam mellett húsz ingadozót tartanak nyilván az Egyesült Államokban: Arizona, Arkansas, Colorado, Észak-Karolina, Florida, Iowa, Nevada, New Hampshire, Nyugat-Virginia, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Tennessee, Új-Mexikó, Virginia, Washington, Wisconsin.

A Zogby mérései szerint most a 2000-es választás fordítottja történhet meg, azaz Bush hiába áll jobban vetélytársánál országosan, könnyen megeshet, hogy az elektori szavazást elbukja.

A Zogby felmérésében harminc stabilan szavazó állam adatait fixnek vették, a 2000-es választási eredmény alapján osztva le a rájuk eső elektori szavazatokat. Ezek alapján Kerry 172, Bush 142 elektori szavazattal indul a versenynek. A cég felmérésében az úgynevezett csatatér államokra koncentrál.

Feljövőben

A kutatóintézet május 23-a óta végez felméréseket a húsz államban. Az első felmérések meglepő módon John Kerry elsöprő fölényét mutatták, a demokrata elnökjelölő gyűlés idején a demokrata jelölt 322 elektori szavazattal rendelkezett. Az azóta eltelt időben országos szinten a republikánus jelölőgyűlésig ugyan nem változtak a népszerűségi adatok, Bush mégis folyamatosan szűkítette a különbséget.

A jelölőgyűlés hetében Kerry már csak 273 elektori szavazatot tudhatott magáénak, a legfrissebb, keddi adatok szerint pedig már elvesztette az elnökség elnyeréséhez szükséges elektori támogatást. A Zogby adatai szerint Busht pillanatnyilag 241, Kerryt 264 elektor támogatja. Két államban túl szoros a verseny ahhoz, hogy egyértelmű győztest lehessen hirdetni.

Floridában dőlhet el

A két állam egyike - nem meglepő módon - a huszonhét elektori hellyel rendelkező Florida, a másik Bill Clinton szülőállama, a 2000-es választáson Bushra szavazó Arkansas. A hat elektort küldő állam az eddigi mérések alapján Busht támogatta, a trendeket figyelve tehát akár nagyon szoros eredmény, 270-268 arányú Kerry győzelem sem zárható ki.

A Zogby kutatási adatai alapján azonban akár még döntetlen is kialakulhat. Ha a kis többséggel Busht támogató Missouriban és az ugyancsak kis többséggel Kerry-párti Minnesotában fordulna az állás, 269-269-es döntetlen alakulna ki. Ugyanez lehet a helyzet, ha Bush megszerzi Arkansast és Floridát, de elbukja az elmúlt két hétben bizonytalanból Bush-pártivá lett Nevadát és Nyugat-Virginiát.

Amennyiben az elektori gyűlés küldöttei egyenlő arányban szavaznak Bushra és Kerryre, a döntő szót az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőháza mondja ki. A képviselőházban jelenleg a republikánusoké a többség. Mivel azonban a képviselők megbízása csak két évre szól, az elnökválasztással egy időben a képviselőház tagjait is újraválasztják - ahogy a hat évre választott szenátorok egyharmadát is. Az idei választáson tehát a képviselőválasztásnak legalább akkora a tétje, mint az elnökválasztásnak, derül ki a Zogby elemzéséből.