Háborút gyorsan, bármi áron

Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ez nem kétséges, ezért jogos és szükséges a megelőző csapás - érvelt kedden a Szaddam Husszein elleni háború mellett Dick Cheney amerikai alelnök. Véleménye szerint a diktátor a fegyverek bevetésére készül. Cheney kijelentései mellett a Bush-kormányzat egyre határozottabb háborús elkötelezettségét jelzi az is, hogy a Fehér Ház jogtanácsosai az elnök felkérésére megállapították: nem szükséges újbóli kongresszusi felhatalmazás a támadás megindításához, azt az 1991-es öbölháború idején, valamint a terrorellenes hadműveletekre már megadták a honatyák - írja a Washington Post.

Meglépni, amit kell

Dick Cheney

"Célba juttatható tömegpusztító fegyverek birtokában egy terrorista hálózat vagy egy gyilkos diktátor, illetve kettejük együttműködése a lehető legsúlyosabb biztonsági kockázat" - jelentette ki amerikai háborús veteránok előtt elmondott beszédében Cheney kedden. "Az idő ellenünk dolgozik, sokkal nagyobb kockázatot jelent nem cselekedni, mint meglépni, amit kell" - tette hozzá.

Az alelnök szerint Husszein az atombomba építése miatt húzza az időt. Tömegpusztító fegyverek birtokában, a világ olajkészletének tíz százaléka felett rendelkezve Irak az egész közel-keleti régió domináns nagyhatalmává válhat. Így pedig veszélyeztetve az amerikaiak régióbeli szövetségeseit, akár az Egyesült Államokat is megzsarolhatja, véli Cheney.

A háborúban hisz

Bizonyítékként Cheney iraki emigránsok, köztük Husszein - később az iraki titkosszolgálat által meggyilkolt - vejének nyilatkozatait idézte. Ezek alapján meggyőződése, hogy Irak hamarosan atomfegyverek birtokába juthat. Bár az alelnök röviden kitért arra, hogy Bush az iraki diktátor megdöntésének összes lehetséges módját fontolóra veszi, és nem hoz döntést szövetségeseivel és a kongresszussal folytatandó egyeztetés nélkül, beszédéből következően nem fogadna el más megoldást, mint a támadást - kommentálja a Washington Post az alelnök beszédét.

A kongresszus beleegyezése nélkül is

Ezt alátámasztja az is, hogy Cheney szerint az összes eddigi kísérlet - a fegyverzetellenőrzéstől Irak négy napos bombázásáig - kudarcot vallott. A Fehér Ház közleménye szerint Cheney kijelentései nem jelentik azt, hogy a kormányzat döntött volna Irak megtámadásáról, csupán érvként szolgálnak Bush elnök megelőző csapásának tervéhez.

Némiképp ellentmond ennek, hogy a Fehér Ház megerősítette: Bush jogtanácsosai megállapították, hogy az elnök nem köteles kongresszusi jóváhagyást kérni az Irak elleni támadáshoz. Ehhez ugyanis elegendő felhatalmazást ad a kongresszus 1991-es öbölháborút, valamint a terror elleni háborút jóváhagyó döntése, illetve az, hogy az elnök egyben az amerikai hadsereg főparancsnoka is - mondta el Ari Fleischer elnöki szóvivő. "Az elnök további jogi, politikai és történelmi tényezőket is megvizsgál, mielőtt döntene arról, kéri-e a kongresszus támogatását a katonai akcióhoz" - tette hozzá a lap kérdésére válaszolva.

Jogilag megteheti, erkölcsileg nem

"Nem lehet egyszerű technikai problémaként definiálni a kongresszusi beleegyezés szükségességét" - nyilatkozta a Postnak a fehér házi jogtanácsosok állásfoglalásável kapcsolatban Patrick Leahy, a szenátus jogi bizottságának elnöke. A bizottság júliusban több meghallgatást is folytatott az esetleges iraki háborúról, és a demokraták véleménye szerint még vitára lenne szükség a döntés előtt. Hasonlóan foglaltak állást a republikánus párt képviselői is.

Egyiptom szerint nincs szükség a háborúra Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint az Egyesült Államok Irak elleni háborúja káoszt okozhatna a Közel-Keleten, és sok polgári áldozattal járhatna, ezért egyetlen arab ország sem támogatja Washington Irak-ellenes terveit. Semmi szükség az amúgy is nemzetközi szankcióktól sújtott arab ország megtámadására - jelentette ki Mubarak. Az elnök szavainak különös súlyt ad az a tény, hogy Egyiptom Washington egyik legfontosabb arab szövetségese. forrás: MTI