A nap, ami sokkolta a japán popkultúrát

2012.03.11. 12:20
2011 március 11. volt a japán mangaipar 9/11-e, de azóta már a cunami miatt akadozó mangakiadásról is készült képregény. Godzilla mellett a túlélési kézikönyvként használható Tokyo Magnitude 8.0 és a katasztrófa utáni Mad Max-világot bemutató Deadman Wonderland című képregények segítettek feldolgozni a pusztítás sokkoló látványát. A mangaipar tavaly romba dőlt, de már talpra is állt.
A földrengés utáni Japán tinédzser hősei a Spirit of the Sun című 2003-as mangában
A földrengés utáni Japán tinédzser hősei a Spirit of the Sun című 2003-as mangában

A képregény szó alatt még mindig Pókembert, vagy ami rosszabb, Garfield-füzeteket értő Magyarországon csak azok tudják elképzelni, milyen durva kihatása volt a tavalyi japán földrengésnek a helyi képregényiparra, akik maguk is hardcore mangarajongók. A manga Japánban 2007-ben éves szinten 3,6 milliárd dolláros üzletet jelentett a kiadóknak és a terjesztőnek, ez a szám 2011-re 5 milliárd dollárra hízott. Ha pedig a képregénypiachoz hozzávesszük az összes őzikeszemű mangaszereplőhöz köthető filmet, animét és konzoljátékot, máris a japán szórakoztatóipar évente 3000 milliárd jent, azaz 37,5 milliárd dollárt kaszáló szeletéről beszélünk. Ez remegett meg alapjaiban 2011. március 11-én.

A japán szórakoztatóipart Hirosima és Nagaszaki óta foglalkoztatja az értelmetlen emberi rombolás és a természeti katasztrófák témája, a tenger pusztító ereje pedig egyidős az első meséikkel. Pont ahogy minden tengerparti népnél.

„Az óceán eleve fontos szerepet tölt be a japánok életében, hiszen gyakorlatilag a rizst leszámítva az élelmiszerek nagy részét a halászatból nyerik. Szinte nincs is olyan manga, anime, film vagy videojáték, amiben ne lenne egy olyan epizód, ahol a szereplők valahogy elkerülnek az óceánhoz, vagy egyenesen bele, egy vihar miatt – mutatja be a japán képregények és rajzfilmsorozatok világát Mező Judit (Yuriko), a hazai animefesztiválok és cosplay-versenyek egyik szervezője. –  Godzilla pedig egy atomrobbanásból született szörny volt, a pusztítás és ezzel együtt az emberi felelősség megtestesülése."

Godzilla segített hozzászokni a romba dőlt városok látványához
Godzilla segített hozzászokni a romba dőlt városok látványához
Fotó: imdb.com

A japánok kultikus óriásszörnye kezdetben csak figyelmeztetés volt a nukleáris veszélyre, később viszont már a saját robothasonmásával és King Konggal is összecsapott. A Föld ökoharcos védelmezőjeként egy szörnykertet kiütött az óriásráktól kezdve az űrlepkéig, miközben rombadöntötte fél Tokiót, hogy ezzel is hozzászoktassa a japán filmrajongókat az összedőlt épületek látványához.

A manga, mint túlélési kézikönyv

„Mivel Japánban gyakori a földrengés és az azt követő szökőár, a japán emberek évszázadok óta tudják, hogy bármelyik percben jöhet valami természeti csapás, ahol a pánik helyett a fegyelmezett magatartás sok életet megmenthet – avat be a részletekbe Kócza Attila (Hirotaka), az egyik magyar nyelvű rajongói oldal, az AniMagazin szerkesztője – Ez a tudat jelen van  persze az építészetükben, de az animék és mangák világában is. Nagyon sok olyan anime született már, ahol a központi téma egy Japánt elpusztító természeti katasztrófa."

„Földrengésre remek példa a 2009-es Tokyo Magnitude 8.0 , ami konkrétan egy földrengéstúlélőknek szóló tananyag, vagy a The Day the Earth Moved , ami az 1995-ös nagy kobei földrengés emlékére készült. Ugyanide tartozik az Spirit of the Sun című anime is, amiben Japán szó szerint kettéválik egy földrengés hatására.

Shiro, a Deadman Wonderland albínó főszereplője (kép: Shonen Ace/Tokyopop)
Shiro, a Deadman Wonderland albínó főszereplője (kép: Shonen Ace/Tokyopop)

A nálunk is rendkívül híres, Oscar-díjas rendező, Hayao Miyazaki Ponyo a tengerparti sziklán című animéjében tájfun és szökőár okoz hatalmas károkat és bonyodalmakat egy város lakóinak.

Ezekkel a művekkel a japánok folyamatosan ébren tarják magukban, hogy bármikor jöhet valami, ami minden eddig megszerzett dolgot elsodor. De sok anime azzal foglalkozik, hogy vajon eljöhet-e egy olyan katasztrófa, ami után már nem lehet helyreállítani azt, ami tönkrement. Ilyen például a Deadman Wonderland című manga- és animesorozat, amiben egy 10 évvel a történet előtt bekövetkezett nagy földrengés elpusztította Tokiót."

A 2007-ben elinduló Deadman Wonderland egyébként elég durva Mad Max-klónként mutajta be a katasztrófa sújtotta Japánt: a főszereplő srác, Ganta és a titokzatos albínó lány, Shiro egy különösen veszélyes bűnözőknek fenntartott börtönkomplexum, a címadó Deadman Wonderland foglyai, ahol halálos gladiátorjátékokon kell szórakoztatniuk az őröket.

3/11 = 9/11

A cunami alapjaiban változtatta meg a japán képregényipart, amely a hightech országban évtizedek óta dacol a technológiai fejlődéssel. A manga ugyanis sokáig a digitális forradalom ellenére is megmaradt hagyományos, papír alapú műfajnak. Japán legnépszerűbb képregényantológiája, az 1968 óta hetente megjelenő Sónen Jump jelenleg heti 2-3 millió példányban fogy, de a 90-es évek Dragonball-őrülete idején a 6 millió fölötti példányszám sem volt ritka. A Sónen Jump a tavaly márciusi földrengés után nem jelent meg nyomtatásban, mivel akadozott a papírellátás, és bezártak a nyomdák is. A Shueisha kiadóvállalat viszont elérhetővé tette a digitális változataikat, amit netről és okostelefonokról lehetett elérni: csak Tokióból és a hozzá tartozó agglomerációból egymillió kattintás érkezett az online Sónen Jump megjelenésének napján. A digitális formátumra váltás meglepően könnyen ment a mangákra fogékony fiatalok körében, így április végére a Sónen Jumpot kiadó Shueishához hasonlóan a másik két nagy mangaóriás, a Kodansha és a Shogakukan (a Weekly Shonen Magazine és Shonen Sunday antológiák kiadóvállalatai) is online formában jelentette meg a magazinjait.

A 2011-es cunami Miso Suzuki The Day Japan and I Shook című mangájában
A 2011-es cunami Miso Suzuki The Day Japan and I Shook című mangájában
Fotó: Comics Journal

A három nagy mangakiadó a digitális formátumra váltással átvészelte ugyan a kataklizmát, de sok kisebb kiadó és terjesztőhálózat tönkrement a cunami miatt. A földrengés érzékenyen érintette azokat a papír- és festékgyártással foglalkozó vállalatóriásokat is, mint a Nippon Paper, ami évtizedek óta a japán képregényipar ellátására rendezkedett be. A mangákat terjesztő cégek is sorra bedőltek, mert hiába lett volna fizetőképes kereslet a képregényekre a földrengéstől kevésbé sújtott területeken, a katasztrófa tönkretette a raktárakat és az úthálózatot. A cunami után 787 képregénybizniszből élő kiskereskedő jelentett csődöt, miután 3 milliárd jen (38 millió dollár) értékű képregény és magazin lett az enyészeté, és csak a raktárak és boltok újjáépítése 5 milliárd jenbe (62,5 millió dollárba) került.

A nap, ami sokkolta a japán popkulturát

Bár az elmúlt évtizedekben sok manga és anime feldolgozta már a Japánt sújtó természeti katasztrófákat, magát a 2011-es cunamit és annak mangaiparra gyakorolt hatását eddig csak Miso Suzuki merte bemutatni a The Day Japan and I Shook című dokumentarista képregényében. Az 1968-as születésű mangaka, azaz mangaíró a 80-as évek Nintendo-őrülete óda dolgozik a japán szórakoztatóiparban, így első kézből tapasztalta meg, milyen nehézkesen talál magára egy profitorientált multicég, ha az országot romba döntő földrengés után úgy kell a nulláról újraszerveznie mindent a papír beszerzésétől a szállítmányozásig, hogy közben ne tűnjön a pénzét féltő, kőszívű nagyvállalatnak, akit hidegen hagy a tragédia. A legnagyobb mangakiadók egyébként az online epizódok után kiadott képregényeik bevételeit a cunami károsultjainak ajánlották fel (így tett többek között a The Day Japan and I Shookot megjelentető Comic Ryu antológia is).

A Nippon Paper Group ishinomaki-i gyára a szökőár sújtotta Mijagi prefektúrában és Suzuki Miso mangájában
A Nippon Paper Group ishinomaki-i gyára a szökőár sújtotta Mijagi prefektúrában és Suzuki Miso mangájában
Fotó: Comics Journal

Miso Suzuki lánya a földrengés napján épp Észak-Tokióban volt, a urayasui Disneyladben, amit naponta 70 ezer rajzfilmrajongó keres fel. A katasztrófa idején 20 ezer látogató rekedt a parkban, akiket csak később tudtak hazaszállítani buszokkal és vonattal, így Suzuki képregényének első fejezete pont arról szól, hogyan gondoskodik az élelemről, a szállásról és a jókedvről egy olyan gigavidámpark, ami akkora károkat szenvedett, hogy csak egy hónappal később tudott újra kinyitni. A katasztrófa után több manga és anime megjelenést is elhalasztották, és több hétre leálltak a Final Fantasy XI és XIV Online játékok szerverei, mert az MMORPG-s közösség ezzel akart hozzájárulni ahhoz, hogy több energiaellátás jusson a rászorulóknak.

A cunami és az azt követő atomerőmű-para után több alkotó is úgy döntött a mangaiparban, hogy visszavesz egy kicsit a tempóból: nem mutat annyi városrombolást, helyette inkább olyan témákat jár körbe, mint a barátság, az összetartás vagy az újjáépítés. A Beelzebub című manga rajzfilmváltozatában például a készítők lecserélték a vulkánkitöréses-villámos intrót egy sokkal vidámabbra, félbehagyták az addigi történetet és inkább vicces tölteléksztorikat raktak be helyette, hogy ezzel is jobb kedvre derítsék a nézőket. Persze azért a japánok mégiscsak szeretik képzeletben rombadönteni a világukat, ezért az önmegtartóztatás rövid ideg tartott.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön