San Marino rögtön adott nekünk pár pontot. Azt hiszem megúszták, hogy holnap reggel hadat üzenjünk nekik.
Élje át velünk újra az 58. Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét, amiben a magyarokat képviselő hipsztersapkás egykori újságíró megküzdött Európával! Színes-szagos közvetítésünk sok videóval és képpel, és tizediknek befutó ByeAlexszel.
Húszmillió lemezt adott el, Total Eclipse of the Heart, stb. Ő csak bukhat, pedig már 62 éves.
A román énekes úgy énekel, mint Farinelli, de a produkció azért mégis a híres dubstep musical című számra emlékeztet. Az a baj, hogy az egy vicc, ezt meg félek, komolyan gondolják.
Tavaly Engelbert Humperdinck égett nagyot, vajon most a nála azért jóval fiatalabb Bonnie Tyler mekkorát fog? A dala lassú, amiből van millió az Eurovízión.
A nagyon rosszul plasztikázott Goldie Hawnra hajazó fejű Bonnie Tyler Believe in Me című nótája valami katasztrofális. A zeneszerző nem vette figyelembe, milyen hangokat tud kiénekelni a nyugdíjas díva, roppan kínos hallagatni, ahogy a hangokkal birkózik a színpadon.
És most emlékezzünk arra a korszakra, amikor Bonnie Tyler még nem úgy nézett ki, mint egy főkönyvelő özvegye.
Pedig pont olyan, mint egy sima xfaktoros énekes. Na jó, nem egy Jimmy fia Krisztián, de semmivel sem érdekesebb vagy különlegesebb, mint Oláh Gergő vagy Király Viktor. A nóta refrénje pedig egy újabb Euphoria-koppintás.
Már csak pár pillanat, és Szabó Zoli megint megnézheti a dalt.
Rázzuk azt a hipsztersapkát, emberek!
Már csak a svédek nyekergését kell kibírnunk, és itt van a Kedvesem. Azoknak, akik addig sem bírják ki, íme a dal. És dúdoljuk együtt, egykéthá, mindenki fogja meg egy másik magyar kezét, mert az én kedveseeem!
ByeAlex inda Malmö! És a svédek tapsolnak rendületlenül, mintha csak a Kör közepén lenne az Eddától.
Elénekelte tökéletesen a Kedvesemet, ahogy azt a legtöbb tévés fellépésében tette. Vajon lesz meglepetés itt is? És svédül köszönte meg a közönségnek.
ByeAlex megfogadta a nagymamám tanácsát és nem látszik a zoknija. Lehet ez lesz végül a titka a győzelmének?!
Nem volt hamis, eltolta rendesen, és a nóta is nagységredekkel érdekesebb volt, mint a többi. Na jó, a dubstep opera azért mellbevágóbb, de attól kapunk ki, azt nem bánjuk.
A legnagyobb esélyes dán versenyző síppal kísért Shakira-utánérzést produkál mezítláb, csak úgy lazán. Hát nem imádnivaló! Még a neve is az, hogy erdő.
Mert semi különleges nincs benne, hacsak a származása nem (királyi sarj), és az, hogy nem fél a felfázástól / nincs pénze szandálra.
Izlandiul énekelni Hallelujah-nyúlást meg még menőbb. A szőke vállig érő hajat már meg sem említjük.
Most nem azért, de kit érdekel a dán folk-etno írsztepp baromság, amikor a mi ByeAlexünk úgy dúdol hamiskásan, ahogy senki más? Lehetnek itt dobok, meg síp és nádi hegedű, ez azért tényleg olyan giccses, hogy még a Kelly Family is belefojtaná egy vödör csillámporos málnaszörpbe a producert, aki arra kényszerítené őket, hogy ezt énekeljék.
Ezzel a kinézettel biztos metálos, vagy a Foo Fighters dobosa így éli ki magát titokban. Nem tudjuk, de a dal nagyon unalmas, izlandon millió jobb van ennél. Például a Sigur Rós új száma.
Először azt hittem, héberül énekel, de nem, angolul. A nóta borzasztóan nyálas, Richard Clayderman és Thomas Anders ölt volna érte.
Az azeri induló a meglehetősen furcsa figura. A faterja profi dzsúdós és amatőr rockzenész volt, édesanyja olimpiai ezüstöt nyerő szovjet tornász. Erre ő Stevie Wonder hatására énekelni kezdett, sportnak pedig a brazil capoeirát és a birkózást választotta.
Ha ezt a jó kis metálzenekart indítják, még szavaztunk is volna.
Ha nem lenne magyar induló, én mindenképpen a görögöknek szurkolnék, mivel nem létezik szimpatikusabb dalcím az Alcohol is Free vagyis ingyen alkoholnál. Viszont a Koza Mostra szóviccért nem fogok megbocsátani soha.
Gundel Takács Gábor biztos nem ismeri a spanyol Ska-P punkzenekart, akik szintén nem skótok, és skás punkzenét játszanak, ráadásul két évente jönnek a Szigetre. Szomorú vagyok Gábor. Ja, és ne lepődjön meg senki, ha a görögök nyáron véletlenül feltűnnek a Sziget világzenei színpadán a Boban Markovics és a Goran Bregovic között.
Ingyen van az alkohol, éneklik a skótszoknyás görögök angolul, ennél szórakoztatóbb produkció nem volt ma. A legjobb az őrület közepén tétován álldogáló bácsi volt.
Olyan lapos, semmilyen, csak a csaj derekára felépített nótával jelentkeztek, amit mi szégyellünk helyettük. Ennél még a Kozsó-művek is naprakészebb tudna lenni.
Ha van isten, Balotelli-mezben.
Ja az ukrán csaj. Milyen volt?
Tessék most nagyon röhögni az olaszokon, hiszen amíg nekünk évről-évre sikerül elkerülni, hogy az X-Faktorból vagy a Megasztárból küldjünk valakit, nekik ez egyáltalán nem derogál.
Ejnyemár, nem elég, hogy olyan nyálas slágert választott, amilyet Eros Ramazzotti sem merne elénekelni, ott áll a mikrofon előtt, mint egy rossz Alex-kópia.
Marco Mengoni nem bonyolítja túl, csak beugrott fellépni, mert épp ebédszünetet volt az irodában, ahonnan senki se akart eljönni vele háttérvokálozni.