Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMCsipkebugyis katonáink a nagy háborúban
- Zwack Unicum vaskereszttel
- Megszólaltak a fegyverek
- A Nagy háború szellemképei
- Mire jó egy hadüzenet?
- Ultimátumot adtunk Szerbiának!
- Tízezer holttest nem tesz jót a morálnak
- Mindenki örült a nagy háborúnak
- Sokkoló kiállítás a nagy háborúról
- A nagy háború sztereóban
- Olvasson százéves napilapokat ingyen!
- Hogyan lehet világégés egy merényletből?
- Gavrilo Princip, a szerb hős
- Készül az első világháború fegyvereinek adatbázisa
További Kultúr cikkek
Harisnyában és fűzőben parádézó bakákkal, padlót súroló Fedák Sárival, rohamsisakban pózoló sztárszínésznőkkel csábítja Zsámbékra a hadtörténet rajongóit a
című kiállítás, ami az első világháború eddig kevésbé feldolgozott fejezetét, a frontvonal és a hadifogság színházi életét mutatja be, ritka fekete-fehér fotókkal.
Sajnos amennyire ígéretes ez a téma, olyan soványka lett a megvalósítása. Maga a kiállítás az egykori Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály Harcálláspontjának betonbunkerében lett berendezve (ez ma már Légvédelmi Múzeumként működik), egy nagyszobányi helyen.
Kár érte, kiváló ötlet volt
A ritka archív fotók és a melléjük írt magyarázó szövegek természetesen roppant érdekesek. De 2014-ben egyszerűen már nem lehet annyival letudni egy hattörténeti kiállítást (pláne az első világháború 100. évfordulóján!), hogy kirakunk pár paravánra néhány megsárgult képet. Meg egy tévét, ami végtelenítve loopolja a régi filmhíradókat, és közben folyamatosan harsogja a Ferenc József-kori katonanótákat:
Hol vannak a vitrinek mögött, korabeli egyenruhákban feszítő próbababák? Miért nem tudtak ácsolni egy kis színpadot, előtte pár székkel, és arra rakni a kivetítőt az archív filmanyaggal? És nem lehetett volna kölcsönkérni az Élelmiszeripari Múzeumtól pár plakátot ilyen szövegekkel, csak hogy meglegyen az első világháborús hangulat:
A fentiek azért ne szegjék kedvét egyetlen hobbitörténésznek és háborúmániásnak se! A kiállítás ugyan statikus, de rengeteg új infóval szolgálhat a korszak iránt érdeklődőknek. Önök tudták például, hogy a fogolytáborok férfiprimadonnáinak, azaz a keleti fronton rabságba esett, női ruhákban fellépő katonáknak idővel akkora kultuszuk lett, a rajongóik ajándékokkal halmozták el őket? Sőt, ugyanúgy kirakták a fotóikat a barakk falára, mint otthon a korszak ünnepelt színésznőinek, Fedák Sárinak vagy Gombaszögi Fridának a portréját.
Csipkebugyik a háborúban
Az első világháború kultúrtörténetében többféleképp is megjelent a színjátszás.
- az Első Magyar Tábori Színház 1917 és 1918 között turnézta végig a szerb, a román és az orosz hadszínteret, hogy az elhúzódó lövészárokharcban megsérült, testileg is szellemileg is megfáradt katonáinkat szórakoztassák
- a hivatalos mellett alkalmi színitársulatok is alakultak a keleti fronton, ilyen volt például a Szőke Szakáll Frontkabaré, vagy Egyed Zoltán újságíró színháza, amit a 20. honvédhadosztály műkedvelő tagjaiból szervezett meg
- a hátországban eközben a korszak ünnepelt színésznői, Jászai Mari, Péchy Blanka és Gombaszögi Frida hadikórházakban léptek fel, Fedák Sári, Vízváry Mariska és Paulay Erzsi pedig önkéntes ápolóként is besegített
- a legérdekesebbek azonban egyértelműen a fogolyszínpadok voltak, azaz a hadifogságba esett magyar katonák saját színházai, ahol az egykori színészek gyakran emlékezetből írták le a Csárdáskirálynő szövegét, és nem egyszer akkora sikerük volt, hogy még az orosz katonatisztek is presztízskérdést csináltak abból, ki hány fogolytábori előadásra viszi el a családját
Perverz látvány
Nem mindenki tudta persze könnyen elfogadni a női ruhákban parádézó katonák bizarr látványát. Vajda Béla a fogsága alatt egyszer például belopózott a katonák öltözőjébe, és így dokumentálta naplójában az ott látottakat:
Hidegháborús fegyverekkel pózoltunk
A betonbunker szerény első világháborús kiállításáért cserébe szerencsére bőven kárpótol mindenkit a helyszínen rozsdásodó, hidegháborús járműarzenál. A Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály Harcálláspont ugyanis ma már a Hadtörténeti Múzeum gondozásában áll, Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeumnak hívják, és egy hihetetlenül hangulatos élményparkként működik, ahol életre kel a XX. századi történelem.
Mindig is arról álmodozott, hogy rááll egy KSZ-12-es ágyútalpra? Szelfizne egy atomtöltettel is felszerelhető, szovjet SZ–200 Vega rakétával? A Légvédelmi Múzeum kiváló hétvégi program minden haditechnika-őrültnek, ahová az 5 év feletti fiúgyerekeket nem hogy érdemes, egyenesen kötelező elvinni!