Mozart-nap az Indexen
-
A Concerto Budapest az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar zenekar. Évente több mint nyolcvanszor lép színpadra ötvenöt különböző műsorral, miközben a repertoár minden évben huszonöt új darabbal bővül.
-
Köszönjük, hogy velünk voltak a Concerto Budapest Mozart-nap koncertsorozatán!
Reméljük, hogy a komolyzene, Mozart lélekmelengető muzsikája mindenkinek örömöt szerzett.
Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!
Az Index csapata
-
Kamarazene, zenekari koncert, szólóhangszeres muzsika, szimfónia, versenymű, szerenád, zongoradarab – felsorolni is nehéz az idei Mozart-nap maradandó pillanatait.
Mi most mégis figyelmükbe ajánlunk egyet, szerintünk az egyik legemlékezetesebbet, még a délelőtti kamarakoncertről:
-
Az elmúlt években a Concerto Budapest körül épült a legerősebb filmes-vizuális világ. A zenekar élő, internetes közvetítéseit stream-vezető rendezőként, illetve kreatív producerként jegyző Szabó-Stein Imre a mostanában divatos, néhány kamerás, inkább dokumentáló jellegű felvételek helyett abszolút TV Broadcast minőségű, 10-12 kamerás közvetítéseket rendez a közönségnek.
-
Keller András hegedűművész, zenei igazgató:
A Concerto Budapesttel kapcsolatban egyre növekszik a komoly nemzetközi érdeklődés, ami azért nagyszerű, mert megítélésem szerint egy kiváló szimfonikus zenekar legalább annyit tud hozzátenni az országimázshoz, mint egy BL-helyezett focicsapat, de míg a sport jellemzően rövidebb távú siker, vagy azok sorozata, a kultúrában hosszú távon lehet BL-győztesként jelen lenni. A pozitív kulturális imázs igenis fel tud értékelni egy országot.
-
Mozart legismertebb műveinek egyike a Kis éji zene. Már a címből kitalálható, hogy igazából egy szerenádról van szó, vagyis gáláns udvarló muzsikáról.
A teljesség igényével álljon itt most, milyen tételekből áll ez a pompás darab:
- Allegro
- Romanze. Andante
- Menuett. Allegretto
- Rondo. Allegro
-
Ez a zene nagyon örömteli, elragadó és játékos is egyben, és egyértelműen érződik rajta, hogy Mozart írta, a fiatal Mozart. Érezni rajta a tiszta érzelmeket
– mondta Szangdzsin Cso zongoraművész, aki Salzburgban először adhatta elő Mozart korábban sohasem hallott művét.
-
Berecz Mihály zongoraművész 1997-ben Budapesten született. Édesapja Berecz András mesemondó, bátyja, István táncos és koreográfus. Tavaly Junior Príma díjat kapott zeneművészet kategóriában.
-
Micsoda rendkívüli pillanat, amit most megtapasztalhatunk
– mondta Rolando Villazón a salzburgi Mozarteum művészeti igazgatója, miután Mozart születésének 265. évfordulóján bemutatták az osztrák zeneszerző D-dúr Allegro című, mintegy 94 másodperces, addig nem publikált zeneművét.
-
Takács-Nagy Gábor Budapesten született, és nyolcéves korában kezdett hegedülni. A Takács Kvartett alapítója, 1975 és 1992 között vezetője. Olyan legendás művészekkel lépett fel, mint Yehudi Menuhin, Solti György, Isaac Stern, Msztyiszlav Rosztropovics vagy Paul Tortelier. Szvjatoszlav Richter fesztiváljainak rendszeres vendége volt. Takács-Nagy Gábort a magyar zene, különösen Bartók műveinek egyik legautentikusabb mai előadójaként tartják számon.
-
Igazi zenetörténeti szenzációt ígértünk a mai Mozart-napra. Januárban mutatták be azt a mindössze másfél perces darabot, a D-dúr allegrót, melynek kéziratát nemrég fedezték fel a kutatók.
A különleges zeneműről, melyet Magyarországon először Berecz Mihály zongoraművész szólaltat meg, itt írtunk:
Kapcsolódó
Ilyen darabot még nem hallhatott nálunk Mozarttól
Különleges bemutatóval készül este a Mozart-napon a Concerto Budapest.
-
Az előkészületekről kisfilm készült, melyet az esti koncert szünetében, perceken belül lehet megnézni. Beszélgetést hallhatnak a Concerto Budapest zeneigazgatójával, Angela Hewitt zongoraművésszel, Batta András művészettörténésszel, és az est további szereplőivel. Tekintsen be a kulisszák mögé, nézze meg a kisfilmet!
A videót, amit az Index csapata, Gerencsér Tamás, Neuzer Imre és Szalai Szabolcs készített, itt is megtekintheti.
-
Az igazság az, hogy a karmester nem mindig használ pálcát.
Most akkor képzeljük el, hogy volt idő, amikor a dirigens nem is állt kint a pódiumon, szemben a zenekarral, hanem bent ült (vagy állt) a többiek között, és gesztusokkal jelezte a többieknek a tempót, s hogy mit kell csinálni. Még ma is látunk ilyet kamarazenekaroknál, ahol az egyik muzsikus (rendszerint az első hegedűs) instruálja a társakat.
Aztán volt olyan is, hogy a dirigens nagy bottal verte az ütemet. Ehhez képest jelentős technológiai fejlődés, hogy a botból pálca lett, nagyjából változatlan funkció mellett. Bár ma is előfordul, hogy a karmester a pálcát sem használja, mert könnyebben át tudja adni a jelzéseket, ha semmi nem zavarja vezénylés közben.
-
Az egyszerű válasz, hogy ezt kérte a karmester. S ha már itt tartunk, adódik az alapkérdés: ki dönti el, hogy üljenek-e vagy álljanak a zenészek, és egyáltalán hol helyezkedjenek el? Jobbra, balra vagy középen, elöl vagy hátul?
S akkor máris visszakanyarodunk oda, ahonnan elindultunk: mindig a karmester dönti el, hogy a muzsikusok hol és hogyan helyezkednek el. Előfordulhat, hogy a dirigens nem csak koncertről koncertre változtathat a felálláson, hanem akár hangverseny közben is módosíthat. Így az egyik művet még jobb hátul kezdi a hegedűs, a következőben meg már bal középen ül. Vagy áll.
De mégis, mi alapján dönt az elhelyezkedésről a karmester? Egyrészt figyelembe veszi a zenemű sajátosságait abból a szempontból is, hogyan szól a darab ilyen vagy olyan felállással, mit követel meg az akusztika, de azt is mérlegeli, hogy milyen előadásmódot követel meg a játszott opusz, vagy csak egyszerűen hogyan lehet jobban, kényelmesebben, szebben hangzón megszólaltatni. És itt kerül képbe az állva vagy ülve kérdése is. Amikor nyilván figyelembe veszi a hagyományt, a nagy elődök példáját is. Vagyis azt, hogy a régiek hogyan játszották, játszhatták ezt vagy azt a darabot.
-
A Concerto Budapestre az elmúlt három évben figyelt fel igazán a világ zeneszerető közönsége. A zenekar repertoárja erősebben épít a XX. századi szerzők (például Bartók Béla, Kurtág György, Ligeti György, Dmitrij Sosztakovics) műveire. Ám az is biztosan állítható, hogy manapság a Concerto Budapest tanulja meg és játssza a legtöbb új művet egy évben, valamint ez a zenekar adja elő a legtöbb kortárs zenét.
-
Az Esz-dúr szimfónia négy tételből áll, úgymint:
- Adagio – Allegro
- Andante con moto
- Menuetto – Allegretto
- Finale – Allegro
A tételek elnevezései az egyes részek tempóit jelölik. Vagyis az is kiderül belőlük, hogy lassan, komótosan indul a darab, és aztán gyorsan fejeződik majd be.
-
Nikolaus Harnoncourt, a régizenei mozgalom atyja jellemezte úgy Mozart három utolsó szimfóniáját, mint egyetlen szimfonikus oratóriumot, amely konceptuális egységet képez. Hogy ez az értelmezés mennyiben fedi az eredeti alkotói szándékot, ma már nehezen rekonstruálható.
A három említett, a szerző Hattyúdalaként is emlegetett nagy szimfónia közül az első az Esz-dúr hangnemben íródott darab, ez a 39. Mozart szimfóniáinak sorában. Utána következik a sorban a híres g-moll szimfónia és az ugyancsak népszerű Jupiter, ennek hangneme C-dúr.
-
A nemzetközi zenei életben meghatározó londoni Guildhall School of Music 2018-ban a Béla Bartók International Chair egyetemi széket adományozta Keller Andrásnak.
-
Könnyen adódna a válasz, hogy a zongorista. Esetleg a karmester. Netán a zenekar? A helyzet az, hogy kicsit becsapós a kérdés, mert igazából a zongoraverseny nem úgy verseny, ahogy egy verseny verseny szokott lenni. Sőt, ha pontosak akarunk lenni, egy tévedés miatt lett verseny a versenymű.
Az olasz concerto kifejezésből jön a koncert szavunk, ami mögött kezdetben a vetélkedni, versengeni jelentést sejtették, de aztán kiderült, hogy másról van szó, és eredetileg egy másik szóra utal, aminek a jelentése éppen ellentétes: összeköt, egyetért, megállapodik.
De nem is baj, mert a versenyműben ez is megvan, meg az is: a szólóhangszer és az együttes hol összetart, hol elválnak útjaik, hol felelgetnek egymásnak, hol meg olyan az egész, mint ha kergetnék egymást, mármint szólamilag.
És ettől roppant izgalmas az egész.
-
A második tételben (dacára annak, hogy ez a lassú rész, némi gyors futamokkal megspékelve) már oszlik kicsit a homály, de az igazi fordulatot a zárótételre tartogatja a szerző.
Belecsap egyenest a lecsó közepébe, amolyan in medias res indít a témával, és aztán jön minden, ami a zeneszerzői arzenálban megtalálható: ellentéma, a téma megfordítása és az ellentéma megfordítása is, s ezek egészen virtuóz kombinációi.
Mintha csak magának írta volna, a saját szórakoztatására. Ha ő csak feleolyan jól szórakozott, mint mi, akkor is biztosan nagyon élvezhette.
-
A Concerto Budapest úgy tartja, hogy külföldi sikerének három titka van:
- Egyedi hangzás. (Ebben érzik magukat a legerősebbnek.)
- Rendszeres fellépések a legfontosabb külföldi játszóhelyeken, koncerttermekben. (Ebben igyekeznek felzárkózni a Budapest Fesztiválzenekar mellé.)
- Az audiovizuális nyomok mélysége és minősége. (Ebben a legsikeresebb magyar zenekarnak tartják magukat, tekintve filmeik és streameik minőségét, azok nemzetközi nézettségét, valamint az értük kapott díjakat, elismeréseket.)
-
Ezt a szólórészt, ahol a zongorista egyedül játszik, hívják kadenciának. Tulajdonképpen ilyenkor a saját improvizációját, esetleg másét adja elő.
-
Tényleg nem olyan, mint egy tipik Mozart. Semmi könnyed derű, fricska, annál több súlyos drámaiság. Befigyel a jövőből a beethoveni mélabú.
-
A Concerto Budapest – Keller András vezényletével – Várjon Dénessel közösen készített egy Beethoven-lemezt, ami 2016-ban az Év Hanglemeze lett (Gramofon-díj). Az év legjobb magyar klasszikus zenei hanglemezét jelölték az International Classical Music Awardra is.
-
Mozart rengeteg zongoraversenyt komponált, az egyik legkülönlegesebb ezek közül a huszadik, hangneme szerint d-moll koncert.
A szerzőt jobbára a derűs, virtuóz, gyakorta tréfásan incselkedő kompozíciókkal azonosítják, nos, a d-moll zongoraverseny nem egészen ilyen. Illetve valahol ez is humor, de másféle. Hamarosan meglátják.
A szólista az egészen kivételes muzsikus, Angela Hewitt, akit itt mutattunk be:
Kapcsolódó
Mozart és Angela Hewitt randevúja a Concerto Budapest koncertjén
Kanadai–brit világsztár Budapesten.
-
A Concerto Budapest az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar zenekar. Évente több mint nyolcvanszor lép színpadra ötvenöt különböző műsorral, miközben a repertoár minden évben huszonöt új darabbal bővül.
-
A kontratánc a 18. század közkedvelt udvari és polgári társastánca. Angol eredetű, eredetileg népies ugrótánc. Szinte mindig 2/4-es ütemű, gyors tempójú és felütéssel kezdődik. A kontratánc-tematikát és ritmust Haydn, Mozart és Beethoven is gyakran alkalmazta szimfóniák és szonáták zárótételében.
Mozart 609-es jegyzékszámú kontratánc-sorozata önidézettel kezdődik: a Figarónak azt a slágertémáját használja fel, amelyet már a Don Giovanni asztalizenéjébe is becsempészett. Ez akár afféle reklámfogásnak is tűnhet, hiszen a Figaro felújítása éppen 1791 februárjáig volt műsoron Bécsben.
A kontratáncról a Nemzeti Filharmonikusok honlapja ír érdekes dolgokat, mi is innen tájékozódtunk.
-
Az esti zenekari koncert első száma a 609-es jegyzékszámú Öt kontratánc címet viselő darab, mely címéhez híven öt tánctételt vonultat fel.
Előadja a Concerto Budapest zenekar, vezényel Keller András.
-
A hangverseny házigazdája Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester.
A Mozart-nap délutáni hangversenyét ő dirigálta.
-
Túl vagyunk már egy délelőtti kamarazenei, egy délutáni zenekari és egy nemzetközi körkapcsoláson a Mozart-napon.
És ami most következik:
19.35 Zárókoncert
Öt kontratánc, K. 609
20. (d-moll) zongoraverseny, K. 466
39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
Közreműködik: Angela Hewitt – zongora; Vezényel: Keller András
20.57 Index-werkfilm a Mozart-nap próbáiról
Közreműködik: Gerencsér Tamás, Neuzer Imre, Szalai Szabolcs
21.12 Kis éji zene
D-dúr Allegro – Mozart újonnan felfedezett műve
Kis éji zene, K. 52
Közreműködik: Angela Hewitt, Berecz Mihály zongora, vezényel: Keller András