A negyedik tételben, a Rondo alla zingaresében egyértelműen tetten érhető a magyar cigányzenészek játékának hatása.
Ez a tétel központi elemként jelenik meg a Concerto Budapest Kárpát Rapszódia című filmjében is, amelyet Szabó Stein Imre rendezésben decemberben tűz műsorára a világszerte fogható komolyzenei csatorna, a Mezzo TV.
Ebből részlet már itt megtekinthető, a teljes filmet pedig decemberben az Index is bemutatja.
A Concerto Budapest esetében világos elvárás a nemzetközi siker. Az elmúlt évek során minden nehézség ellenére olyan szisztematikus szakmai építkezés folyt ebben a zenekarban, amely megalapozta, hogy a nemzetközi élvonalba kerülhessen. A zenekar minden csapatrészében nemzetközi nívót képvisel, kiváló szólistái vannak. Úgy gondolom, hogy kialakult a zenekar saját hangzása és játékstílusa. Haydn Londoni szimfóniáival kezdtük, Mozart valamennyi zongoraversenyével folytattuk, melyet Beethoven és Schubert összes szimfóniája követett. Így jutottunk a nagy romantikus repertoárhoz és egészen korunk zenéjéig. Meggyőződésem ugyanis, hogy a klasszikus stílus ismeretével lehet magas nívón játszani a későbbi korok zenéit is.
A hegedűverseny tételei:
Vagyis két gyors rész között egy lassabb – így áll össze a komolyzenei szendvics.
A D-dúr azt a hangnemet jelöli, ami a zenemű meghatározó hangneme. A hangnem megnevezése a skála alaphangjára, vagyis első hangjára utal, mely a hangnem megjelölésével együtt meghatározza a skála többi hangját is. Ez az a hangkészlet, amivel a zeneszerző alapesetben dolgozik a darabban. És ez az, amitől időről időre el is tér, hogy izgalmasabbá tegye a művet.
Az Op. az opus rövidítése. A szó latin eredetű, és művet jelent.
Az Op. mögött rendszerint egy szám áll, ez azt jelöli, hogy az adott darab hányadik a zeneszerző életművében. Például az Op. 146. azt jelenti, hogy ez a szerző 146. darabja.
Persze előfordul olyan mű is, amelynek nincs Op. száma. Ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne az életmű része, leginkább az a prózai ok, hogy a zeneszerző valamilyen oknál fogva kihagyta vagy kifelejtette a lajstromból.
Az Op. nem összetévesztendő a No.-val, ami szintén számozást jelöl. Olyan is van, hogy az Op. és a No. együtt szerepel egy mű mellett. Nagyjából az a különbség, hogy míg az Op. az életmű folyamatában betöltött időrendi pozíciót jelöli, a No. az azonos műfajban született darabok egymás után következésére utal. Például az 1. szimfónia után jön a 2. szimfónia, és így tovább. Mint Shakespeare szonettjeinél.
Megérkezett Keller András karmester és Baráti Kristóf, a hegedűverseny szólistája.
A hangverseny első részében Brahms Op. 77-es D-dúr koncertje szólal meg.
Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók rádió műsorvezetője köszönti a közönséget.
Az Index címlapján 20 órakor látható koncert programja:
A zárókoncerten Baráti Kristóf hegedűművész Stradivari-hegedűjén hangzik el a szerző egyetlen hegedűversenye, a D-dúr koncert.
Perceken belül megérkezik a Concerto Budapest zenekar a pódiumra, és kezdetét veszi az esti Brahms-hangverseny.
A Concerto Budapest ezúttal is rangos szólistákat és kamarazenészeket hívott Brahms muzsikájának interpretálásához. Fellép
Művészeti vezető: Keller András
Az élő közvetítés vezető rendezője: Szabó Stein Imre
Képrendező: Gémes Katalin
Vezető operatőr: Farkas Csaba
Az Indexen látható élő közvetítés vezető rendezője Szabó Stein Imre. Ő úgy jellemzi Johannes Brahms zenéjét, mint „képes zenét”.
Zenehallgatóként a megszólaló zenékben végigkövethetjük Brahms zeneszerzői gondolkodásának meghatározó momentumait, vagy tetten érhetjük a zenei múlt különböző nyomait. De egyszerűen csak át is adhatjuk magunkat a magával ragadó hangzásélménynek, amit a színpadra lépő világklasszis szólisták, kamarazenészek és a Concerto Budapest művészei, valamint a már megszokott, filmes igényű közvetítés garantál.
A világhírű Concerto Budapest zenekar művészeti vezetője, a Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas, Kossuth-díjas és Érdemes Művész Keller András így méltatja Brahms zenéjét:
Elmélyülni, közelről megfigyelni, lelassítani, feloldódni – olyan élmények ezek, amelyekhez időre és tudatos figyelemre van szükség, és amelyek átélésére most különleges lehetőséget nyílik. Brahms zenéje egyszerre szól az értelemhez és az érzelmekhez, egyszerre hagyománytisztelő és progresszív, darabjaiban egyaránt találhatunk agyafúrt struktúrákat és szívhez szóló, szárnyaló dallamokat.
Szombaton két hangversenyt is hallhatott a közönség a Zeneakadémián.
Az első programjában a II. (B-dúr) zongoraverseny és a IV. (e-moll) szimfónia szerepelt. Közreműködött zongorán Elisabeth Leonskaja, a Concerto Budapest zenekart Keller András vezényelte.
A másodikon elhangzott az a-moll kettősverseny Kokas Katalin és Kokas Dóra közreműködésével, valamint a III. (F-dúr) szimfónia, Vashegyi György vezényletével.
Az Index YouTube-csatornáján élőben közvetítettük az első vasárnapi hangversenyt:
Előadta a Keller Quartet, Szomor-Mekis Jankával (brácsa) és Perényi Miklóssal (cselló) kiegészülve. Az f-moll zongoraötös szólistája Elisabeth Leonskaja zongoraművész volt a délutáni koncerten.
A Concerto Budapest most hétvégi kétnapos minifesztiváljának címe Hallgassunk Brahmsot! Az Index a koncertsorozat második napjának zenei kínálatába kapcsolódik be.
A két nap egyszerre mesterien átgondolt válogatás Brahms legjelentősebb műveiből, az életmű végig izgalmas keresztmetszete. Emellett a Keller András által szerkesztett program a szerző fejlődéstörténetét is nyújtja.
Kétnapos koncertsorozattal tiszteleg Johannes Brahms zeneszerző előtt a Concerto Budapest. A zenekar a Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas, Kossuth-díjas és Érdemes Művész Keller András vezényletével ezen a hétvégén négy koncertet ad a Zeneakadémián. Az Index olvasói, Brahms zeneszerető hallgatói ezen az estén élőben csatlakozhatnak a Brahms-ünnep koncertsorozatához.
Kedves olvasóink!
Hamarosan kezdődik a Concerto Budapest zenekar koncertjének élő közvetítése a Zeneakadémiáról.
Tartsanak velünk, jó szórakozást!