Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKihal-e a minyon? És a dobostorta?
További Kultúr cikkek
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
Figyelem, a beszélgetésben olyan, a nyugalom megzavarásár alkalmas kifejezések hangzanak el, mint lúdláb, dobostorta, pisztáciafánk, Esterházy- és Blaha Lujza-torta!
Kolonics Zoltán a beszélgetésen azt a kabátot viselte, amit Az Év Cukrászdája díj elnyerése alkalmából varrattak neki, a Dining Guide fotózásán is már ebben szerepeltek a díjazottak. A kitüntetés indoklása szerint Kolonics Zoltán és felesége, Ágnes családi vállalkozása, a Málna The Pastry Shop
nagyon komoly, modern felfogású, francia stílusú cukrászda, koncepciói nagyon finom, érzékeny összeállítású desszertek, amelyek minősége a magyar mezőnyben magasan a legjobbak közé emeli a Málnát.
Zoltánék 2018-ban vágtak bele a vállalkozásba: először Győrben szerettek volna cukrászdát nyitni, hiszen Ágnes odavalósi, balettművészként a Győri Balett tagja volt, de ott nem találtak megfelelő üzlethelyiséget, ezért – nagy szerencsénkre – a III. kerületben árulják éppen négy éve a különleges desszertjeiket, így a díj születésnapi ajándékként is felfogható. Ilyen különleges alkalmakkor a vevőiknek is a kedvenc desszertjeikkel kedveskednek. Ezek nem a hagyományos magyar cukrászat termékei: francia technológiákat használnak, de alapvetően nem francia desszerteket készítenek. Szerintük a mai világban már ezen a téren is meg kell újulni, a vevők is ezt keresik.
Mindehhez minőségi alapanyagokat használnak, külföldről érkezik a francia és a belga csokoládé, a praliné, a pisztáciapaszta, a diót és a mézet viszont itthonról szerzik be. Mindezt kézműves technikával, aprólékos munkával dolgozzák föl, a vendégek számára pedig, akik tisztában vannak a világban az árakkal, nem is kérdés, hogy ezek a desszertek mennyibe kerülnek.
Kolonics Zoltán beszél arról, hogy míg az éttermek és séfek világában lezajlott egy óriási forradalom, új szervezetek alakultak – tévés főzőműsoraik vannak, ismerjük a nevüket, tehetjük hozzá –, addig a cukrászoknál ez nem következett be. Vannak kiemelkedő mesterek, akik szeretnék, hogy minőségi magyar cukrászat jöjjön létre, de sok minden hiányzik még a piacról.
El vagyunk késve, de már látszik a fény az alagút végén
– mondja a kitüntetett cukrász, aki a jövőről is beszélt. Annyit elárulhatunk, lehetséges, hogy az ország más pontjain is nyílnak még Málnák...
Ami még a beszélgetésben elhangzik:
- Mik azok a monarchiás desszertek?
- Mitől voltak ezek gluténmentesek?
- Mit jelent a desszertek megújítása?
- Kihal-e a minyon?
- Mi Kolonics Zoltán kedvenc desszertje?
- Mi az, hogy butikcukrászda?
- Mi az, amit a nagyik még meg tudnak sütni, a cukrászok pedig nem?
- Mi a Málna signature desszertje?
- Hogyan élték meg a Covidot?
Aki pedig lemaradt volna róla vagy újra meghallgatná, miről mesélt Benkő Nóra, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatója, az itt megteheti.
(Borítókép: Kolonics Zoltán. Fotó: Kaszás Tamás / Index)