Dr. Tamási Zsolt: A beismert adatlopás nem „gyermekcsíny”, hanem súlyos és ártalmas jogsérelem

Mint azt az Index is megírta, a Budakörnyéki Járási Ügyészség vádat emelt három férfi ellen, akik ritka műtéti beavatkozásról készült felvételeket szereztek meg és kezeltek részben jogtalanul. 

Megkérdeztük az ügyben Szász János ügyvédjét, aki elmondta, hogy reményei szerint a bírósági tárgyalás tisztázza védence ártatlanságát.

Tamási Zsolt, a Szász Jánossal többéves vitában álló Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány jogi képviselője arra a kérdésre válaszolva, hogy pontosan miért tett feljelentést az alapítvány, és ehhez kapcsolható-e a három évig tartó rendőrségi nyomozás, leszögezte:

A Szász Jánossal és társaival szembeni vádemelés alapját képező feljelentés megtételére azért került sor, mert 2020. augusztusában tudomásukra jutott, hogy ismeretlen személyek ún. különleges személyes adatnak minősülő felvételeket (műtéti filmfelvételeket és fotókat) szereztek meg és tettek közzé a közösségi médiában. Ezek a felvételek a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány karitatív orvosi missziója által szervezett, 2019. augusztusában Bangladesben lebonyolított, a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreken végzett szétválasztó műtét során készültek.

Kriminalisztikai kuriózum, vagy kamaszcsíny?

A feljelentés közvetlen kiváltó oka tehát egy Instagram-bejegyzés volt arról, ahogy Bangladesben épp eltávolítják a dakkai kórház álmennyezetében elhelyezett adathordozót. Ezen a kórházban elhelyezett kamerák felvételei lehettek, melyeket a műtét során automatikusan készített a rendszer.

Tamási Zsolt ügyvéd

Pontosabban azt, hogy a műtéti felvételeket tartalmazó kórházi adathordozó adataihoz hozzáfértek, letölthették, illetve jogosulatlanul kicserélhették egy másik adattároló egységre.

Azt is fontosnak tartja az ügyben, hogy az elkövetői kör legfiatalabb tagja a közösségimédia-felületen egy beismerő vallomással egyenértékű „önfeljelentő” posztban közreadta a fotót, nem tudván, hogy cselekedetének milyen büntetőjogi következményei lehetnek.

Az Instagram-bejegyzésben látható angol nyelvű szöveges felirat (komment) magyar fordításban a következő: „Igen, ezek mi vagyunk, a katonai kórházból eltulajdonítunk egy merevlemezt. Ők úgy döntöttek, hogy megtartják maguknak a műtéti felvételeket” – idézi az alapítvány jogi képviselője.

Az ügyvéd szerint Szász János és jogi képviselője a büntetőeljárást kifogásoló sajtónyilatkozataiban immáron 3 éve rendszeresen kritizálja és negatívan minősíti a nyomozó hatóság munkáját. Az elkövetők ártatlanságát és nyomozás indokolatlanságát hangsúlyozzák, jóllehet – mint mondja – a vádlottak a mai napig nem tisztázták személyes érintettségüket, és láthatóan semmilyen olyan érdemi magyarázatot vagy bizonyítékot sem szolgáltattak a rendőrségnek, amely alapján az ügyészség indokoltnak tartotta volna a nyomozás megszüntetését.

Tamási Zsolt szerint ez az Instagram-bejegyzés semmiképp sem tekinthető „gyerekes csínynek”, mivel az álmennyezeti adathordozó a szétválasztó műtétsorozat legfontosabb állomásának pótolhatatlan felvételeit tartalmazta. Ezen felvételek birtoklására és felhasználására kizárólag a műtét helyszínéül szolgáló Dakkai Katonai Kórház és az alapítvány lenne jogosult. Ha ezeket valaki önkényesen megszerzi és magánál tartja, az tiltott adatszerzésnek, illetve akár más bűncselekménynek is minősülhet. A megszerzett felvételek közzététele, tehát online felületre posztolása is jogellenes, annál is inkább, mivel a felvételeken kiskorú páciensek, a dakkai sziámi ikrek és más (védett tudásanyagnak minősülő) műtéti felvételek is szerepelnek.

Diszkrét feljelentés

Az ügyvéd kiemeli, hogy az alapítvány vezetősége rendkívül körültekintően járt el a feljelentés megtétele során. Az ártatlanság törvényi vélelme okán tudatosan nem kívánták a feljelentés tartalmát, indokát a sajtóban nyilvánosságra hozni mindaddig, ameddig az érintett információs rendszer megsértésének, a tiltott adatszerzésnek és a különleges személyes adattal való visszaélésnek alapos gyanúját a rendőrségi nyomozás nem támasztotta alá. A feljelentést ismeretlen tettesek ellen tették.

Mindezt véleményük szerint egyrészt az indokolta, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja – a fentiekben hivatkozott „önfeljelentés” okán – már kezdettől fogva a titoktartásra kötelezett, belső önkéntesi csapattagokkal szemben, azaz a bangladesi műtéthez alapítványi önkéntesként csatlakozó Szász János filmrendező, annak fia és egy harmadik társukkal kapcsolatban merült fel. Személyiségvédelmi okokból tekintettel voltak arra is, hogy az egyik elkövető a vádemelés alapját képező cselekmény elkövetéskor még nem töltötte be a 18. életévét.

Abból, hogy a rendőrség eredményesen lezárta a nyomozást a feljelentést követő 3 év után, és az ügyészség vádat emelt, több dolog is következik az alapítvány jogi képviselője szerint:

•  Az alapítvány vezetősége – erkölcsi és jogi kötelezettsége okán is – helyesen cselekedett, amikor transzparens módon a rendőrséghez fordult a hivatkozott bűncselekmény alapos gyanúja miatt nemcsak a bangladesi sziámiiker-páciensek személyes adatainak védelme, az alapítvány jó hírnevének megőrzése okán, hanem a szétválasztó műtét orvosdiplomáciai jelentősége miatt is.

•  A megtett feljelentés megalapozott és jogi szempontból is alátámasztott volt.

• Szász Jánosnak és jogi képviselőjének sajtóban megjelent, a rendőrséggel és az alapítvánnyal szembeni többszöri méltatlan, kritizáló és cinikus nyilatkozatainak semminemű valóságalapja nincsen, és nem is volt.

• A vádlottak büntetőjogi felelősségét immáron a bíróság vizsgálja, mérlegeli, és jogerős ügydöntő határozatában fogja véglegesen megállapítani azt, az összegyűjtött bizonyítékok alapján.

• Nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy

  a Szász Jánosnál folytatott korábbi rendőrségi házkutatás nem függ és nem függött össze azzal a jogszerű polgári jogi igénnyel, hogy az Alapítvány a műtétsorozat során – a saját megrendelésére és részben saját képrögzítő eszközeivel – készített felvételeket visszakapja,

  és tudományos, ill. karitatív célra felhasználja. Szász János ezen nyilatkozatai félrevezetőek voltak, és csak azt a célt szolgálták, hogy az alapítványhoz köthető, aránytalan rendőrségi túlkapásként tüntessenek fel egy jogszerű nyomozati cselekményt.

Szász János jogi képviselőjének a vádemeléssel kapcsolatban megjelent reakcióival kapcsolatban kiemelte, hogy az alapítvány bízik abban, hogy a vádlotti nyilatkozatok és a védői okfejtések a továbbiakban és a korábbi gyakorlattal ellentétben immáron elsődlegesen a bírósági tárgyalóteremben, és nem a sajtóban hangzanak majd el.

Nem pénzért megy a harc

Hangsúlyozta, hogy az alapítvány birtokában lévő filmfelvételek csak egy részét képezik annak a filmállománynak, amely a szétválasztó műtétsorozat és különösen a bangladesi operáció során rögzítésre került Szász János és társai közreműködésével. A magyarországi előkészítő szakaszban forgatott anyagot sem kapták meg, és a kinti felvételek is hiányosak. A filmanyag átadásáért az alapítvány továbbra is küzd, mert azok visszatartása példátlan visszaélés az orvosi dokumentációval kapcsolatban.

A bangladesi műtét során készült felvételek szerzői joga vonatkozásában az alapítvány egyértelmű jogi álláspontot alakított ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Szakértői Testületének bevonásával. Tamás Zsolt szerint ennek eredményeként megállapították, hogy a felvételek mely része képezi az alapítvány jogos tulajdonát. Véleményük szerint ezek – akár jogi úton is – visszaszerezhetőek Szász Jánostól. Azonban 

– tette hozzá az ügyvéd. Továbbra is bíznak benne, hogy Szász János józan belátásból magától átadja a hiányzó felvételeket az alapítványnak.

Tamási Zsolt végezetül elmondta, hogy Szász Jánosék nyilatkozatai komoly anyagi károkat okoztak az alapítványnak. Megalapozott orvosi vélemények alapján a műtétsorozatban az át nem adott filmdokumentáció nehezítette a sziámi ikrek precíz, posztoperatív ellátását is. A három éve tartó konfliktussorozatban jelentősen sérült az alapítvány reputációja. Az „elhangozott valótlanságok, megalapozatlan állítások miatt” 

A jogász hozzátette, hogy az alapítvány egy humán civil orvosi szervezet, melynek működésében sosem voltak elsődlegesek az anyagi szempontok, sokkal inkább az önkéntességen és hivatástudaton alapuló, önzetlen orvosszakmai feladatvállalás. Ez az oka annak, hogy az elszenvedett károk miatti kárfelelősség érvényesítését az alapítvány nem tartotta fontosabbnak annál, minthogy megőrizze a szétválasztó műtétsorozat szakmai és orvosdiplomáciai eredményét, illetve a misszióban részt vevő orvoskollégák és az alapítvány jó hírnevét.

(Borítókép: A bangladesi ikerpár szétválasztó műtéte 2019. augusztus 2-án. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány)