Fülöp Péter: Ez nem független színházi fesztivál

A kaposvári Csiky Gergely Színház, az idei Országos Színházi Találkozó (OSZT) házigazdája bejelentette, hogy összeállt a szemlén részt vevő előadásokat tartalmazó teljes szakmai program. A válogatók által ajánlott tíz nagyszínpadi és tíz kamaraszínházi előadásból a Csiky Gergely Színház művészeti tanácsa tizennégyet választott, amit a Kritikusok Céhe által adott tág listából további két független előadás egészít ki.

Huhogókat mindig lehet hallani

Fülöp Péter, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója most az Indexnek elmondta: ha valaki megnézi a kaposvári színház honlapján lévő tartalmakat, amelyeket az OSZT kapcsán megosztottak, könnyen kiderülhet, hogy Mészáros Tibor művészeti vezetővel milyen felfogást képviselnek.

Úgy véli, egyre nagyobb igény volt olyan seregszemlére, amelyen az újratalálkozás élménye a szakma minden szereplője számára megadatik.

Valószínűleg naivitás azt gondolni, hogy minden árkot be lehet temetni, de megpróbáljuk szűkebbre, kisebbre venni, és rávenni a szereplőket, hogy jöjjenek el Kaposvárra, és kezdjünk új párbeszédeket. Azt gondolom, hogy az Örkény István Színházzal a közösségi médiában zajló levélváltás – amely a sajtóban is megjelent –, illetve a Radnóti Miklós Színház vagy a Katona József Színház nevezése azt üzeni, hogy van igény és nyitottság a párbeszédre. Ezek a társulatok egyébként a versenyprogramba is bekerültek.

A színházigazgató megjegyezte: huhogókat mindig lehet hallani, akik szerint „biztos csak ilyen, vagy olyan színházak lesznek”. De szerinte a merítésből világosan kirajzolódik, hogy a kisebb művészszínházak, a nagyobb budapesti teátrumok, a vidéki társulatok, és tág értelemben véve a határon túli színházak egy-egy előadással egyaránt bekerültek a szemle versenyprogramjába.

Ez nem független színházi fesztivál

Ha nem is huhogók, de voltak olyan szervezetek, amelyek jelezték észrevételeiket a szervezéssel kapcsolatban. A Színházi Kritikusok Céhe közleményéből kiderül, hogy a független színházi repertoárból nem szeretnének mindössze két színdarabot kiemelni, mert meggyőződésük, hogy ilyen kevés előadás nem reprezentálhatja a mai magyar színház, de még a mai magyar független színház egészét sem.

Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) ügyvezetője pedig az Indexnek nyilatkozva azt mondta: szerinte egy ilyen esemény meghirdetésénél és a program kialakításánál csak a minőség lehet a mérce, ezért hibás volt úgy orvosolni a problémát, illetve megteremteni a látszólagos egységet, hogy két független produkciót beemelnek.

Fülöp Péter ezzel kapcsolatban elmondta: nem azzal foglalkoznak, hogy kinek mi a sérelme, hanem a jövőbe tekintenek. „Bírálók és kritikusok mindig voltak, vannak és lesznek. Azt gondolom, hogy megtettük a lépést és a gesztust a függetlenek felé azzal, hogy megkerestük a Színházi Kritikusok Céhét, mert szerintünk ők lehetnek válogatási szempontból a legautentikusabb szereplői a független szcénának.

Megkértük őket, hogy nevezzék meg azokat az előadásokat, amelyeket el fogunk fogadni. A szervezet kettő helyett top hármas listát állított, valamint egy tág merítést adott. Mi ezt javaslatként értelmeztük, és a művészeti tanácsunk ebből két produkciót választott ki

– fogalmazott a direktor.

Fülöp Péternek amúgy sarkos véleménye van a függetlenekről. Elfogadja és nagyra tartja a teljesítményüket, szerinte a magyar színházi szakma szerves alkotóelemei, ám azzal kapcsolatban, hogy kik ők, képzavar van. „A FESZ nyilván azokat sorolja ide, akik a tagjai, de jócskán vannak független társulatok, akik amúgy nem FESZ-tagok.

A függetlenek számára is – mint ahogy minden más szereplő számára – megvan a lehetőség, hogy saját fesztivált csináljanak. Ez nem független színházi fesztivál, hanem Országos Színházi Találkozó, amelyet mi Kárpát-medencei szintre tágítottunk, és a felhívásban is a kőszínházi társulatokat vártuk. A kiírás pillanatában is dilemmáztunk, és nemcsak az Örkény, hanem mások is megkerestek minket a szakmából, nem feltétlenül a nyilvánosságot használva, és jelezték, hogy érdemes volna a függetleneket is bevonni.

Meggyőződésem, hogy a szemle programjába került 16 előadás jól leképezi a sokszínűséget. Azért azt megjegyzem, hogy a megküldött felvételeken jócskán láttunk cifra dolgokat abból a listából, amelyet a Színházi Kritikusok Céhe küldött. Lehetne vitatkozni, hogy azokat egyáltalán színházi előadásnak tekintsük vagy sem” – vélekedett Fülöp.

Hozzátette: ebben az évben ők ezt tartották célravezetőnek, ám a jövő évi rendező majd a saját megközelítése, súlyozása szerint dönthet, hogyan írja ki az fesztiválra való jelentkezést. „2024-ben két független előadás kerül a szemleprogramba, ez azonban nem jelenti azt, hogy az off-programok között nem lesznek még további független előadások.”

Előadásszerűségeket csinálgatnak

Fülöp Péter szerint muszáj tisztázni: attól, hogy ketten-hárman összeállnak és csinálgatnak előadásszerűségeket, még nem válnak független társulattá. Ha Közép-Európában szétnézünk, sehol nincs ennyi társulat.

„Amikor Demeter Szilárd (a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – a szerk.) azt feszegeti, szükség van-e annyi zenekarra meg színházi szerveződésre, az fölfogás kérdése. Részben egyetértek vele, hogy a szakmának, a különböző területek képviselőinek érdemes lenne picit magukba nézni, mérlegelni, hogy végbemehessen egy belső szelekciós folyamat.”

Fülöp úgy véli, erre azért is szükség van, mert jól látszik, hogy a rendelkezésre álló források mennyisége rövid- és középtávon nem fog növekedni, és a szereplők ugyanazon a forráson osztoznak. Ha többen lesznek, mindenkinek kevesebb jut, ha kevesebben, akkor arányosabb rendszer alakulhat ki.

Az úgynevezett független társulatok száma pedig növekedett Magyarországon, ami nem biztos, hogy jó irányba vezet. Persze az is kérdés, hogy a különböző magánszínházak milyen módon tudnak fennmaradni, és vajon a saját létüket tudják-e finanszírozni, vagy ők valamiféle állami támogatásra várnak. Ha az utóbbi igaz, akkor onnantól ők sem függetlenek. Olyan nincs, hogy az államtól elfogadjuk a támogatást, de elvárást ne támasszon, mi meg arra költjük pénzt, amire akarjuk.

Fülöp szerint a szponzorok és a mecénások világszerte céllal adják a pénzt, és elvárásokat támasztanak. Szerinte viszont ezek olyan kérdések, amelyek nem egy interjúban vagy cikkben fognak megoldódni, hanem reméli, hogy leülhetnek majd a szakma képviselőivel, akár a FESZ vagy a Színházi Kritikusok Céhe tagjaival, akiket szeretettel várnak a 2024. június 10–16. közötti Országos Színházi Találkozóra.