Régen Spielberg jobb volt

Ufók, szörnyek, Disney-mesék, John Ford hazafias westernjei és háborús opuszai, na és persze az egyenházas kertvárosi milliő. Ezek voltak azok az ingerek, amik alapvetően meghatározták a fiatal Steven Spielberg életét, sőt, a mai napig visszaköszönnek szinte minden filmjében. Ő az örök gyerek, akinek felnőttként is megadatott, hogy munkaidőben műanyag dinókkal, robotokkal és katonákkal játsszon, ám pályatársai szerint a szakállas testben rekedt, kreatív gyermeki lélek a gyerekek akaratos és sértődékeny vonásait is megőrizte. Egyszer még a saját üzlettársa, a DreamWorks-társalapító David Geffen is azt mondta róla: "Önző, egocentrikus, és ami a legrosszabb: kapzsi".

A háromoszoros Oscar-díjas, lassan hetvenéves Spielberget még ma is a filmvászon legnagyobb varázslójának és a XXI. század Walt Disney-jének nevezik, a neve pedig még akkor is többszáz milliós bevételeket jelent, ha csak executive producerként kerül fel a stáblistára. Korai mesterművei, a Párbaj, a Cápa, a Harmadik típusú találkozások és Az elveszett frigyláda fosztogatói idején még előszeretettel emlegette őt úgy a filmipar, mint a jövő rendezőreménysége és Új Hollywood fenegyereke.

Az 1993-as Schindler listája díjesője és a DreamWorks 1995-ös megalapítása után viszont sajnos Spielberg is ugyanolyan közhelygyáros primadonna-producerré züllött le, mint azok a pénzéhes stúdiófőnökök, akiknek épp ő (valamint Lucas, Coppola, Scorsese és John Milius) üzent hadat a pályája kezdetén. Míg a Cápa, az Indy-trilógia vagy az első Jurassic Park bármennyiszer újranézhető, kortalan klasszikus, az ezredfordulós scifi-hez fordulása után (A.I., Különvélemény) szinte már csak Oscar-esőre hajtó, lélektelen történelmi tablókat forgatott (lásd München, Hadak útján, Lincoln), a könnyed nyári sikerfilmekhez való visszatérését pedig a Világok harca-remake, az Indy 4 és a Tintin esetében is felemásan fogadta a közönség.

Spielberg 3 legjobb filmje

1. Az 1975-ös Cápa: Spielberg már nagyon fiatalon ráérzett arra, milyen regényből érdemes filmet forgatni, pedig saját bevallása szerint gyerekkorában nem olvasott semmi mást a képregényeken kívül. A 71-es Párbaj alapötletét például egy Playboy-novella adta, amit a címlaplány nézegetése közben talált meg: a kisembert üldöző, ördögi szuperkamion fesztiválokon körbeünnepelt tévéfilmje lett végül az, aminek a sikere kirángatta Spielberget az Universal stúdió sorozatgyáros taposómalmából (még Columbo-epizódot is csinált!), és elindította a világhírt jelentő mozifilmek felé. A 74-es Sugarlandi hajtóvadászat egy újságcikk alapján íródott, a 75-ben bemutatott Cápáról pedig, amivel forradalmasította a víziszörnyes horrorok műfaját, már akkor tudta, hogy bombasiker lesz, amikor 74-ben ellopta a regényváltozat kefelevonatát az egyik Universal-stúdiófőnök asztaláról.

Spielberg már kisgyerekként is imádta a horrort, annak ellenére, hogy félt a sötétben és rettegett az ágya alatt és a fal repedéseiben lapuló szörnyektől. Mesék a kriptából-képregényeket olvasott zseblámpával a takaró alatt, sosem hagyta ki a 60-as években futó Alkonyzóna epizódokat (később filmet is forgatott a sorozatból), és bár a szülei megtiltották neki, megnézte A fekete lagúna szörnye című, Universal-klasszikust. Utóbbi hatására vállalta el végül a kultikus Cápát, aminek a forgatása tényleg igazi horror volt: amíg a second unit stáb igazi cápákat filmezett a napfényes Ausztráliában, Spielbergék 52 helyett 155 napon át áztak a Bruce nevű mechanikus szörnnyel Massachusetts állam tengerpartján, ahol az utolsó forgatási szakaszban a rendező már nem is mert a színészeivel beszélni. A számok azonban őt igazolták: a Cápa 1975-ben 470,6 millió dollárt kaszált (ez még most is szép összeg lenne), és lenyomta a pénztáraknál a Száll a kakukk fészkére-t és A keselyű három napját is.

2. Az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatói: Spielberg már a 70-es években saját James Bond-mozifilmet akart forgatni, ám a United Artist stúdió vezetői elzavarták, azzal az ürüggyel, hogy a 007-es kalandjait kizárólag brit filmesek rendezhetik (azóta persze az új-zélandi Martin Campbell leforgatta a Goldeneye-t és a Casino Royale-t, a szintén új-zélandi Lee Tamahori a Halj meg máskor!-t, a kanadai Roger Spottiswoode pedig a Holnap markábant). Spielbergből előtört a sértődött kisgyerek: akkor csinál magának egy saját James Bondot, amivel sokkal többet fog kaszálni, mint Broccoliék! A hollywoodi legenda szerint a kalapos régész karakterét régi barátjával és harcostársával, George Lucasszal találták ki homokvárépítés közben, amikor 77-ben a Harmadik típusú találkozások és a Star Wars bevételi adatait várták Hawaii szigetén.

Míg Lucas a 40-es évek szmokingban verekedő, éjszakai lokálokban pezsgőző Carry Grant-jének és John Wayne seriffjének keverékeként képzelte el Indyt, Spielberg a kedvenc képregény- és mozihőseiből indult ki: "Nálunk Phoenixben, mindjárt a sarkon volt egy mozi, ahol régi filmeket vetítettek. Minden szombaton ott ültem, és izgatottan figyeltem Tailspin Tommy, Masked Marvel, Spy Smasher, Commando Cody és a többiek kalandjait" - idézi Spielberget Ben Gordon A siker listája című életrajzi kötetében.

A Frigyláda végleges verzióját végül a   Birodalom visszavágba is besegítő Lawrence Kasdan írta meg. Már majdnem elkezdték Tom Seleckkel a forgatást, amikor kitört a hollywoodi színészsztrájk, és Angliába kellett átvinni a produkciót, ahol már a Star Wars-filmek Han Solója, Harrison Ford menekült a kőgolyó, a kígyók és az okkult nácik elől. A végeredmény egy majdnem 2 milliárd dolláros jegybevételt hozó, halhatatlan kalandfilmes zsáner alapköve lett, Indiana Jones dzsekijéből pedig idővel olyan közönségkedvenc trónkövetelők bújtak ki, mint a Tomb Raider-játékok vagy a Múmia-trilógia.

3. Az 1982-es E.T.: A hazavágyó, csúf kis űrlény meséje már a Harmadik típusú találkozások forgatása idején ott motoszkált Spielberg fejében. A Zsigmond Vilmosnak operatőri Oscart hozó filmhez 1980-ban majdnem készült egy folytatás egy Scar nevű űrlény kozmikus csatáival a középpontban, de a szakállas rendezőt ekkor már inkább az érdekelte: mi lett volna, ha az egyik űrlény lekési a Találkozások nagyjelenetét, és nem száll fel a hazatérő idegen űrhajóra?

Az E.T. forgatókönyve a Spielberg-legendárium szerint a Szaharában született meg a Frigyláda forgatási szüneteiben: a rendező annyira magányosnak és nyomorultnak érezte magát, hogy az egész sanyarú gyermekkorát Harrison Ford arra lábatlankodó barátnőjének, Melissa Mathisonnak a nyakába zúdította. A kis Spielberg pont ugyanolyan széltől is óvott, kertvárosi lúzer gyógyegér volt, mint a filmbéli Elliot. Neki sem voltak barátai, az iskolai sporteseményeken csak a fogyatékos osztálytársát tudta legyőzni, a nővérei pedig ugyanúgy az idegeire mentek a visításukkal, mint a kis Drew Barrymore az E.T.-ben. Az örökké veszekedő és végül elváló szülők miatt a tinédzser Spielberg tudatosan menekült a filmjeiből jól ismert, egyenházas kertvárosi milliő látszatbékéjébe, amit persze később a hullócsillagos égre rácsodálkozó, zabolátlan fantáziájú mozimágusként mindig szörnyekkel és űrlényekkel zúzott szét.

Spielberg ufórajongása egyébként odáig fajult, hogy a netkorszak előtt előszeretettel hazudta magát 1947-es születésűnek, ezzel is erősítve a pletykát, hogy ő valójában nem is egy antiszociális rendező, hanem egy világra rácsodálkozó, naiv űrlény, aki a Roswellnél lezuhant csészealj darabjai alól bújt elő. A saját gyerekkorából táplálkozó E.T. végül elképesztő kritikai és anyagi sikert hozott Spielbergnek, de egyre inkább bosszantotta, hogy rendezőként a Frigyláda és az E.T. Oscar-esőjéből is kimaradt.

A Spielberg-életút fordulópontja: Schindler listája

Spielberg egyszerűen megőrült a 80-as évek közepére attól, hogy még mindig nincs Oscar-díja, és 87-ben is csak Irving G. Thalberg producer bronzfejét kapta meg az áhított aranyszobor helyett. Az elnyomott feketékről szóló Bíborszínt 11 kategóriában jelölte az akadémia, de végül egyet sem tudott megnyerni, és amikor a japán koncentrációs táborban játszódó A nap birodalmát is a díjzápor reményében forgatta le, megint meggyűlölték a kritikusok és a nézők.

A Schindler bárkája című, 1982-es holokausztregény megfilmesítésével 1983 óta zargatta Spielberget az író, Thomas Keneally. A rendező azonban zsidó gyökerei ellenére is rettegett az űrlényeknél és kincsvadászoknál komolyabb témáktól, félelmeit pedig csak tovább erősítette, amikor a Bíborszínnel és A nap birodalma után a Hookkal is megbukott. A 80-as években végig azt kereste, kinek tudná lepasszolni a Schindler-film rendezését: Polanski és Sydney Pollack kihátrálása után 1988-ban végül Scorsese is visszautasította Spielberg felajánlását. Az éveken át húzódó filmtervbe végül bizarr módon épp egy haláleset lehelt életet: 1992-ben elhunyt a Warner főnöke, Spielberg atyai pártfogója, Steve Ross, akit Spielberg még a saját, a bogaras feltaláló apjánál is jobban szeretett (ezért is ajánlotta a stáblistán Ross emlékének a filmet).

Az addig legfeljebb csak karikatúraszerű, okkult nácikról forgató rendező a mestere halála után csukafejest ugrott a holokausztról szóló dokumentumfilmek tengerébe. Olyan sokat nézett végig ezekből, hogy magát a filmet is kezdettől fogva fekete-fehérben képzelte el, és egy percig nem törődött a cinikus kritikusokkal, akik szerint "disneylandi látványossággá fogja zülleszteni" a náci népirtást. Ráadásul azzal a Liam Neeson nevű, akkor még léha életű, brit színésszel a főszerepben, aki épp megbukott a Darkman című képregényfilmjével, az ágyában pedig folyamatosan cserélte egymást Julia Roberts, Barbara Streisand, Brooke Shields, Jennifer Gray és a többi híres szerető.

Spielberg azonban pont a megfelelő arányban találta el a Schindler listájában felvonultatott drámát, pátoszt és tragikomikumot, így végül a 94-es Oscar-gálán a régóta áhított rendezői Oscar mellé a legjobb filmért járó szobrot is megkapta. A zsidómentő német iparmágnás története ezen kívül még öt másik kategóriában is tarolt: elhozta a legjobb operatőr, vágás, forgatókönyv, díszlet és zene díját. Ráadásul Spielberg a gála abszolút sztárjaként lubickolhatott a szakmai elismerésben, mivel a másik sikerfilmjét, az újraklónozott dinoszauruszokat felvonultató, elszabadult T-Rexek és raptorok támadásával felturbózott Jurassic Park kiütéssel nyert a legjobb vizuális effekt, hang és hangeffekt-vágás kategóriákban.

Sajnos az egyre megalománabbá váló Spielberg a 94-es Oscar-diadalmenet után úgy döntött, szakít a karrierjét beindító, családbarát ufós-kincsvadászos popcornfilmekkel, és átáll inkább a biztos aranyszoboresőt hozó, grandiózus történelmi drámák készítésére. Amikkel végre majd  túlszárnyalhatja bálványozott gyerekkori példaképét, az Arábia Lawrence rendezőjét, David Leant.

Az újabb vörös szőnyeges sikerre viszont éveket kellett várnia: csak a 98-as Ryan közlegény megmentésével kapott újabb rendezői Oscart. A film elhíresült, extrém véres normandiai partraszállása a mozgóképtörténelem leglátványosabb és legbrutálisabb háborús jelenete lett (amit saját szemszögből is átélhettünk a Spielberg-segítséggel készülő Medal of Honor játékban), de pont ezzel vált végleg nagykorúvá az apja csillagásztávcsövével repülő csészealjakat kereső, minden repülőúttól orrvérzős sikítófrászt kapó örök gyerek. A Ryan közlegény óta ráadásul már Spielberg történelmi drámái, könnyedebb műfajú filmjei és sci-fijei sem hozzák ugyanazt a hangulatot, mint régen. Nem csoda, ha a rendező már csak Oscar-jelöléseket kap aranyszobor helyett.

Spielberg 3 legrosszabb filmje

1. Az 1991-es Hook: Spielberget sokan "a mozi Pán Péterének" is nevezik, mert a pályája első évtizedeit jellemző nyári sikerfilmekkel tudatosan zárta be magát a műanyag katonákkal és szörnyekkel játszó, örök gyerek világába. Épp ezért volt neki kínszenvedés megrendeznie a James V. Hart forgatókönyvíró ötletéből született, elfoglalt üzletemberré felnövő Peter Pan meséjét a 90-es évek elején. Spielberg nagyon sok interjúban elmesélte már, mekkora Disney-rajongó: még 11 évesen is végigbőgte a moziban a Bambit, felnőttként pedig ugyanolyan álmokat kergető, szórakoztató családi filmeket pénzelő producer-félisten lett, mint Oscar-rekorder elődje.

A Hookra azonban a mai napig is rossz emlékkel gondol vissza. A csapongó történet, amiben Robin Williams harisnyában ugrál a Seholsziget gyerekei között, eleve nem tetszett neki, ráadásul a Hookot alakító Dustin Hoffman még ezt is úgy íratta át, hogy a klasszikus mesehős helyett ő legyen az igazi főszereplő (lásd a címet).

A film másik húzónevének szánt Julia Roberts pedig, aki Pán Péter barátját, a Gilingalang nevű tündért alakította, hisztis hárpiává változott a Micsoda nő sikere után: nem elég, hogy a forgatás előkészületei alatt mondta le a Kiefer Sutherlanddel tervezett esküvőjét, egyenesenen a színész legjobb barátjának (Jason Patric) ágyába futott. Végül mégis visszaszerezte a szerepet a tartaléknak kiválasztott Kim Basingertől és Michelle Pfeiffertől, de filmen már sem ő, sem Carrie Fisher átdolgozott párbeszédei nem tudtak segíteni. Egyedül a látványos díszletek értek valamit a Hookban, arra viszont nem véletlenül költöttek egy vagyont: Spielbergnek görcsösen bizonygatni kellett a forgatásra rendszeresne kijáró, a TriStart frissen felvásároló Sony-igazgatónak, hogy a stúdió az év leglátványosabb blockbusterén dolgozik. Bár a Hook kasszasiker lett, a kritikusok temetni kezdték Spielberget, aki így a Schindler-forgatásba menekült.

2. Az 1997-es Amistad: Spielberg a Schindler listája és a Jurassic Park sikere után úgy érezte, bármit megtehet. De épp ez volt az a pont, amikor rendezőzseniből ugyanolyan pénzeszsákokon pöffeszkedő, nyugati parti kiskirállyá mutálódott, mint a saját tehetségébe beleszerető George Lucas. Spielberg 1995-ben a lemezkiadók császárával, David Geffennel és a Disney igazgatói ranglétráján meneteléssel elégedetlen  Jeffrey Katzenberggel megalapította a DreamWorks SKG stúdiót, amivel végérvényesen is az a fajta stúdiórendszert éltető producerfejedelem lett, akiknek még ő maga üzent hadat a régi filmjeivel, a lelkét eladó, többéves Universal-kényszerszerződések éveiben. A korabeli, rosszindulatú hollywoodi sajtó így már nem azért szurkolt, hogy Spielbergék egyenként bukjanak meg, hanem hogy így együtt, triumvirátusban.

A grandiózus történelmi drámák bűvkörében élő Spielberg a Bíborszín bukása ellenére ismét az elnyomott feketékről akart filmet forgatni. Ez lett az Amistad, ami négy Oscar-jelölésből egyet sem tudott díjra váltani, ráadásul a radikális fekete szervezetek is támadni kezdték amiatt, hogy másodjára akar giccsparádét összekínlódó fehér rendezőként a feketék szószólója lenni.

3. A 2008-as Indy 4: A 2000-es évek elején még úgy tűnt, Spielberg sikeresen visszatalált a gyökereihez, és újra könnyed nyári popcornfilmekben mutatja meg a sci-fi zsáner szépségét. Bár a Stanley Kubricktól megörökölt, droidvadászos-utópisztikus A.I. - Mesterséges értelem végét 2001-ben bosszantóan elrontotta azzal, hogy könnyfacsaró happy enddel zárta le az embereknél is emberibb robotfiú futurisztikus Pinokkió-meséjét, a 2002-es Különvélemény már egy látványos és szórakoztató akcóscifi lett. Sajnos 2005-ben a Világok harcával már nem tudta folytatni a jó filmek sorát: csak unalmasan felvonultatta az elmúlt 50 év városrombolós-űrinváziós kliséit.

Sok rajongó éppen ezért azt várta, hogy Spielberg a régóta ígérgetett Indy 4-gyel lesz ismét a popcornfilmek királya. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága azonban még a Lucas válópere miatt sötétre sikerült Végzet templománál is gyengébb lett (legalábbis a fanatikus rajongók szerint, jelen sorok írójának bejött), és nemcsak azért, mert Harrison Ford megöregedett. kevesen voltak képesek megemészteni azt, hogy Indy az okkult nácik helyett már az okkult szovjetekkel verekszik az 50-es években. Ráadásul Spielberg nemcsak a tehetségtelen Shia Labeoufot erőszakolta rá a produkcióra, hanem a Harmadik típusú találkozások űrlényeit is.

Kár volt ennyit várnia a forgatással, hiszen a negyedik rész ötlete már a 90-es években is felmerült. Akkor még úgy volt, hogy a főhős vagy a kínai Majomkirály legendájának nyomába ered, vagy a második világháború idején üti ki a nácikat, miközben a rossz útra tért öccsével is rivalizálnia kellett volna. Utóbbi szerepére maga Tom Seleck jelentkezett be Spielbergnél, de ő inkább Kevin Costnert hívta volna forgatni, végül 1998-ban állítólag Mark Hamill-lal állapodtak meg. Ám a filmből már nem lett semmi, mert a forgatókönyvírással megbízott George Lucas inkább a Star Wars-előzménytrilógiára koncentrált. Spielberg így már csak a meglebegtetett Indiana Jones 5-tel szépíthet a régi rajongói előtt.