Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVolt kollégájától lopta Cameron az Avatart?
További Cinematrix cikkek
- A világ egyik legcsúfabb oldalát mutatja be ez az új Netlfix-film
- Egy ültő helyünkben végigdaráltuk Stephen King kedvenc misztikus sorozatát
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
Váratlan fordulatot vett Eric Ryder évek óta elhúzódó plágiumpere, amit az egykori Lightstorm Entertainment-alkalmazott azért indított volt főnöke, James Cameron ellen, mert szerinte a rendező az ő filmötletéből forgatta le az Avatart.
A korábban egyszer már pert vesztő Ryder most arra kérte a kaliforniai Fellebbviteli Bíróságot, hogy másodfokon semmisítse meg a Los Angeles-i Fellebviteli Bíróság ítéletét, amiben elutasították a James Cameron ellen benyújtott plágiumvádját. Ryder a kérését azzal indokolja, hogy az ügyében döntő bírónő, Susan Bryant-Deason férje nem más, mint Paul Deason, a second unit rendezőből lett hollywoodi producerkirály, aki többek között az AVP2 és Az igazi kaland executive producereként az Avatart is gyártó 20th Century Fox stúdió alkalmazottja.
Bryant-Deason bírónő viszont azzal védekezik, hogy a férje független producer, aki szerződéses vállalkozóként dolgozik a Foxnak, és nem a stúdió fizetett dolgozója. Ryder azonban azt is sérelmezi, hogy a bírónő valójában csak elmaszatolja a férje és a Fox stúdió közötti munkaviszonyt, és biztosra veszi, hogy emiatt a kapcsolat miatt vesztette el a pert.
Eric Ryder még 2011-ben perelte be egykori főnökét, a Lightstorm elnökét, James Cameront. Ryder akkor azt állította, hogy a rendező tőle lopta el az Avatar ötletét, hiszen 1999-ben ő találta ki a távoli bolygó őslakosaival haverkodó, saját felettesei ellen harcoló űrgyarmatosító 3D-meséjét, aminek akkor a K.R.Z. 2068 címet adta. Állítása szerint ez egy nagy ívű, epikus sztori lett volna egy gonosz bolygóközi bányakonszern esztelen gyarmatosító törekvéseiről. A történet egy távoli bolygó egyszerre vad és csodálatos dzsungelében játszódott volna, ahol a bányatársaság kémje egy mesterségesen létrehozott őslakó testében járkálva összehaverkodik a helyiekkel, aztán szembefordul a megbízóival, és a végén ő maga vezeti a szabadságharcot a zsarnoki nagyvállalat ellen.
A filmötlethez 3D-képeket és karaktervázlatokat is készített, de Cameron és a Lightstorm Entertainment vezetősége 2002-ben végül kidobta az ötletét azzal az indokkal, hogy a nézőket nem fogja érdekelni egy környezetvédős mondanivalóval telepakolt sci-fi. Ehhez képest az Avatar a 2009-es premier óta 2,7 milliárd dolláros rekordbevételt generált.
James Cameron a bíróságon azzal védekezett, hogy az Avatar ötletét már jóval azelőtt kitalálta, hogy Eric Ryder megírta volna a K.R.Z. 2068-et. A bíróság október 2-i döntése szerint egyedül az ő szellemi terméke az Avatar forgatókönyve.
Kínai sci-fi író is perelte már Cameront
Természetesen nem ez az első eset, hogy James Cameront plágiummal gyanúsítják. Az Avatar elképesztő sikere után rengetegen vádolták meg a rendezőt azzal, hogy nem csinált mást, csak űrkörnyezetbe rakta át a Pocahontast. A szakblogok szerint a Delfin-könyvsorozatban magyarul is olvasható Nevezz Joe-nak című novella és az Avatar közötti hasonlóság miatt egy dörzsölt ügyvéd simán kicsikarhatná Poul Andersonnak (illetve a jogutódjainak, mivel az író 2001-ben elhunyt) a "based on" vagy az "inspired by" kreditet az Avatar stáblistáján.
A geekek emellett egy 80-as években futó Marvel képregénysorozatban, a Timespiritsben is találtak egy kék bőrű, na'vira emlékeztető, íjjal rohangáló macskanőt, aki elcsábította az indián főhőst, ezután pedig együtt menekültek a gonosz tengerészgyalogosok elől a dzsungelben.
Még több hasonlóság
A heavy.com szerint az Avatar a legtöbbet a kultikus brit képregény-antológiában, a 2000 AD-ben futó, 93-as sárkányos sci-fiből, a Firekindból lopta. John Smith képregényének helyszíne ugyanis a távoli Pandora Gennyo-Leil dzsungelbolygó, ahol az emberek számára mérgező a levegő, de egy ritka és értékes ásvány, a unobtainium hexacrin kitermelése miatt megindul a gyarmatosítás.
A helyi kék bőrű őslakosok, a na’vik kesheenek csak látszólag primitívek, valójában szoros szellemi kapcsolatban élnek nemcsak az istenükkel, Eywával Asha-Kadarine-nal, de a bolygó teljes élővilágával. Az idegenek vígan kommandóznak a lebegő sziklák között, meg ősi sárkánygyíkokon repkednek, egészen addig, amíg be nem toppan a főhős, Jake Sully Hendrick Larsen. A két főszereplő között csak annyi a különbség, hogy Larsen egy balfasz botanikus, és nem tud összemelegedni a törzsfőnök lányával.
Rovataink a Facebookon