Kulka János már megint veszettül jó

Alig eszméltünk fel a megdönteni a Hajnal Tímeát okozta sokkból, miszerint nem is halott a hazai filmgyártás, máris itt az idei év legjobb magyar tévéfilmje, A berni követ, amelyet kedden este 20:20-kor ad majd a közszolgálati tévé. Szász Attila feszes tempójú, low budget történelmi thrillere akár Kulka János korábbi, körbeünnepelt sikerének, a 2010-ben bemutatott A vizsgának az ikerfilmje is lehetne.

Hiszen ez is nyakig merül az 56-os forradalom utáni korszak spiclivilágába, ráadásul mindkét film forgatókönyvét ugyanaz az amerikai típusú műfaji filmekben gondolkodó, kémhistóriákért rajongó szerző, Köbli Norbert írta.

Az 1958-ban, Nagy Imre kivégzése utáni hónapokban játszódó film főszereplője két Svájcba emigrált fiatal srác (Kádas József és Szabó Kimmel Tamás), akik azzal akarják életben tartani az 56-os forradalom lángját és napirenden tartani a magyar kérdést, hogy Bernben túszul ejtik a magyar nagykövetet (Kulka János). Akinek ráadásul nemcsak a felfegyverzett srácokkal kell megvívnia a maga harcát, hanem a bőrfoteljára pályázó, államvédelmis beosztottjával, és a saját lelkiismeretével is.

Kulka főszereplése természetesen nem véletlen. Köbli Norbert már A vizsga óta szeretett volna vele újra forgatni:

Hihetetlenül jó színész, aki épp ereje teljében, kitűnő formában van. Azt már a legelején tudtam, hogy A berni követben is Kulkának kell játszania a főszerepet, és szerencsére a producereket is sikerült meggyőznöm arról, hogy egyáltalán nem baj, ha ezt a filmet a téma és a főszereplő miatt mindenki A vizsgához fogja hasonlítani.

A berni követ valahol tényleg A vizsga folytatásának is tekinthető, mivel a történet a 2010-es film köpönyegéből bújt ki:

Amikor anyagot gyűjtöttem A vizsgához, több olyan történettel is találkoztam, amikről úgy éreztem, filmben is jól működhetnének. A berni követ története megragadt az agyamban, mert tetszett benne, hogy egy valós időben kibontakozó, akciódús túszdráma. Szeretem az ilyen filmeket, Al Pacino Kánikulai délutánja például nagy kedvencem, mert a szereplők egyetlen helyszínre vannak bezárva, körül vannak véve, és nem tudjuk, kijutnak-e élve.

Sokszor azonban azt látom, hogy a filmesek nem tudnak mindent kihozni ebből az alaphelyzetből. Az itt sem volt elég, hogy két férfi túszul ejt egy harmadikat, ki kellett találni mellé még mást is. Ez a film tehát fikció, de amit íróként hozzátettem, az abszolút következik a nagykövet múltjából és háttértörténetéből, úgyhogy akár így is megtörténhetett volna. A nagykövetet ugyanis tényleg ki akarták rúgni az 56-os eseményeket követően, ő viszont azzal védekezett, hogy csak egy diplomata, aki politikától függetlenül parancsot teljesített. A két fiú és a követ a valóságban azonban nem voltak összezárva a padlásszobában, csak lövöldöztek egymásra az épületben.

Ezt onnan tudjuk, hogy a berni eset után volt egy nyomozás. Magyarországról kiküldtek Svájcba egy belügyest, aki kikérdezte a követség dolgozóit és az emigráns magyarokat, aztán megírta a jelentését. Ezek a papírok ma is hozzáférhetők, a két elkövető vallomása viszont nem maradt fenn. Így én csak a történet egyik oldalát ismertem, ami nagy alkotói szabadságot adott.

A berni követ egyik legnagyobb erőssége, hogy egyáltalán nem érezni rajta, melyik részeknek van dokumentált valóságalapja, és mi a kitaláció. Bár Kulka alakja egyértelműen uralja a filmet, a két fiatal „merénylő” a forgatókönyvírói bravúrnak köszönhetően szinte már James Bond-i magasságokba magasztosul azzal, hogy egy profin kitervelt nemzetközi konspiráció részesei lesznek a túszejtés után. Köbli érthetően büszke erre a szálra:

Eredetileg csak annyit lehetett tudni a két magyar srácról, hogy nagyon szerettek volna tenni valamit az elveszett forradalom ügyéért, ezért megverten, megalázottan belevágtak ebbe a figyelemfelkeltő akcióba. Az biztos, hogy a követség széfjéből akartak hozzájutni egy olyan irathoz, ami akkor számukra nagyon fontos lett volna. De hogy pontosan mit akartak, azt ma csak találgatni tudjuk.

Talán egy ügynöklistát akartak megszerezni, talán egy kódfejtő könyvet, de bármit is terveztek, abban bíztak, hogy nagy visszhangja lesz, és emiatt újra Magyarországra fog figyelni az egész világ.

A berni követ azonban nem dokumentumfilm. Ezek a játékfilmes eszközök arra jók, hogy intenzív érzelmeket tudunk velük átadni, ami megérinti a nézőket, gondolatokat ébresszenek bennük. Hogy aztán a neten utánaolvassanak, hogyan is történtek ezek az események valójában. A berni követ igaz történeten alapul, de magát az igaz történetet is sűrű homály fedi.

De bármennyire is jó együtt Kulka játéka és egy 50-es években játszódó Köbli-történet, több ilyen egyelőre nem lesz.

A vizsga és A berni követ a Szabadság különjárattal alkot trilógiát, én pedig szeretném most egy időre lezárni ezt a korszakot. El tudnám persze tölteni az egész életemet az 50-es évek tanulmányozásával, mert rengeteg jó történet van ebben a korszakban.

Azt például egyszer még meg kell írnom, hogy '56-ban, amikor a Belügyminisztérium trezorkulcsai elvesztek, a belügyesek kihoztak a börtönből két forradalmárt, akik korábban rablók voltak, és velük nyittatták ki a saját páncélszekrényeiket. Annyit lehet tudni a két mackósról, hogy kértek egy órát a felkészülésre, nehogy a hatóság kiismerje a munkamódszerüket. Innentől pedig már jöhet a fikció. Egy ilyen alapanyagból például ki lehet hozni egy olyan filmet, mint Alain Delon és Charles Bronson Ég veled, barátom!-ja, ami egy óriási széfben játszódik, és a két szereplő sosem tudja, hányadán áll egymással.

A berni követ rendezőjével, Szász Attilával azonban most egy másik korszakkal akarunk foglalkozni. Együtt pályáztunk újabb filmtámogatásra az 1914-ben játszódó Félvilággal, ha összejön, nyáron kezdjük el forgatni. Ez teljesen más lesz, mint az eddigi forgatókönyveim, amik mindig tele voltak férfiakkal, tesztoszteronnal, kergetőzéssel és lövöldözéssel. Végre szeretnék nőkről írni és sok nővel forgatni. A helyszín egy Bem rakparti, illetve akkori nevén Margit rakparti lakás, három női főszereplővel, a történet pedig egy gyilkosságról szól. Aminek valós alapja van: Mágnás Elzát a saját házvezetőnője ölte meg, ami száz éve legalább akkora bulvársztori volt, mint nekünk Diana hercegnő vagy Zámbó Jimmy halála.

Szász Attila és Köbli Norbert kisköltségvetésű tévéfilmje elejétől végéig a díszes követségi épületben, és annak közvetlen környékén játszódik: az első lövések után ugyanis nemcsak a kerítésen kívül rekedt ÁVH-s belügyesek, de a svájci rendőrök is meg akarják tudni, mit csinált a két fiú a padlásszoba trezorja mellett megkötözött nagykövettel.

A puskaporos hangulatú, fojtogató atmoszférájú filmen végig tud izgulni a néző. Ráadásul külön jót tesz a történetnek, hogy a kép mindig csak a bankárlámpák fényében izzadó követségi alkalmazotak és a régi autóknak támaszkodó, kalapos zsaruk közt váltakozik, ami kitűnő példa arra, hogy nem kell többszáz milliót elkölteni egy magyar filmre ahhoz, hogy látványos és izgalmas legyen.

Persze nem árt hozzá egy olyan kaliberű színész sem, mint Kulka, aki a Szomszédok közönségkedvenc Mágenheim doktorából mára „a magyar Gary Oldmanné” nőtte ki magát: csak a puszta jelenlétével az egekbe emeli bármelyik produkció színvonalát, a hangjával pedig olyan szinten képes játszani, hogy azzal egy adóbevallási űrlap felolvasása is izgalmas kriminek tűnik.

A berni követet február 25-én, kedden, 20:20-kor vetíti le az M1.  

Port.hu: 8 csillag
Index-ítélet: 8/10