Azt mondták, megfilmesíthetetlen, akkor kezdett el érdekelni

Egy elegáns budapesti szálloda báltermében vagyunk. Konferencia zajlik, kiöltözött nők és férfiak hallgatnak egy előadást. A fiatal előadónő (Kiss Magdolna Diána) élete nagy lehetősége ez, figyel is rá mindenki, kivéve a pasiját, Pétert (Polgár Csaba), ő ugyanis ezerrel sms-ezik közben.

Bár ebből a jelenetből nem derül ki, Pálfi György (Taxidermia, Szabadesés) új filmje, amit az Egyesült Államok és Kanada után most Magyarországon forgatnak, egy sci-fi lesz. Az Úr hangja egy Stanislaw Lem-regény alapján készül, amit a forgatókönyvírók (Ruttkay Zsófia, Nagy V. Gergő és Pálfi György) egy másik, családi szállal is kiegészítettek. A film főhőse Péter, aki a harmincas éveinek végén jár, és éppen családalapítás előtt áll. Egy balesetekről szóló dokumentumfilmben felismeri édesapját, aki még a hetvenes években disszidált. Amerikába utazik, ahol meg is találja a tudósként dolgozó apját. A találkozás mindkettejük életét felforgatja, de ennél sokkal többeket érint: ennek lesz köszönhető, hogy világ megtudja, az ember nincs egyedül az univerzumban.

“Nem tudom, hogy mikor olvastam először a regényt, de arra igen, hogy egymás után elolvastam az összes Stanislaw Lem-könyvet, és arra gondoltam, hogy ezekből filmet kell csinálni. Bármelyikből, mindegyikből, annyira jó történetek. Az életmű legjava arról szól, hogy mi van akkor, ha egy fejlettebb civilizáció találkozik egy alávetettebb civilizációval. Az ő idejében ez lehetett az Egyesült Államok és a Szovjetunió hidegháborúja, de lehet akár a spanyolok és az indiánok találkozása is” - mesélte a rendező az Indexnek a forgatáson. Voltak köztük olyan regények, amiket különösen meg szeretett volna csinálni, de űrben, űrhajón játszódtak, gravitáció nélkül, így túlságosan drága lett volna.

Az Úr hangjában az tetszett meg neki, hogy egy mikrosztori, egy kutatás története, amit egy idős professzor az emlékirataiban jegyez le. “Mindenki azt mondta, hogy ez egy megfilmesíthetetlen regény. Innentől kezdett el igazán érdekelni. Hogy lehet egy megvalósíthatatlan regényből érdekes, nézhető, jó filmet csinálni úgy, hogy a Lem-i gondolat is megmaradjon, ez tűnt nagy kihívásnak. És még most is annak tűnik. A másik szálat, hogy egy fiú keresi az apját, már mi raktuk bele” - mondja Pálfi.

Máshol 10 millió dollárba kerülne

Az Úr hangja magyar-kanadai koprodukcióban készül, közel egymilliárd forintos költségvetésének nagyobb részét, 600 millió forintot a Nemzeti Filmalap állja, a többit pedig külföldi koproducer. “A sztori nagy része Észak-Amerikában játszódik, angolul, ezért a kezdetektől azt gondoltam, hogy nem lehet gond külföldi partnert találni. Máshol talán 10 millió dollárba kerülne ez a film, de mi Gyuriék kreativitásának köszönhetően kisebb összegből is össze tudjuk hozni” - mondta Pusztai Ferenc producer.

Pálfi szerint a külföldi befektetők meggyőzéséhez a jó forgatókönyv mellett az kellett, hogy találjanak egy színészt, akinek jól cseng a neve kint is. “Kanadában találtunk valakit, az egyik legismertebb kanadai színészt, de négy nappal azelőtt, hogy elkezdtünk volna vele forgatni, egyszerűen kivásárolta egy amerikai produkció. Miközben hozzánk szerződött le először. Két lehetőségünk volt, az egyik, hogy leállunk a filmmel, és bepereljük az amerikai produkciót és, talán évek múlva kaptunk is volna valami kárpótlást. A másik, hogy azonnal találunk valaki mást. Így történt, hogy teljesen véletlenül Eric Petersonra bukkantunk, aki ugyan nem olyan híres, mint a másik színész, de tökéletes a szerepre. Mintha isteni közbeavatkozás történt volna, más utat vett a film, amiről most utólag úgy éreztem, hogy a másik színésszel nem is tudtam volna megcsinálni”.

Egy kisebb agyérgörcs

Ami pedig a filmalapos támogatást illeti, Pusztai Ferenc szerint ezt nem befolyásolta a rendező korábbi vitája velük egy másik filmterv, a Toldi kapcsán. (A Toldit szinte az utolsó pillanatban állították le, mert a rendező és a filmalap nem érettek egyet néhány szakmai kérdésben. Ennek kapcsán Pálfi többször kritizálta a filmalapot, az Indexnek is beszélt erről korábban.)

Gyurit nem tiltották le semmiről a Toldi miatt.

Amióta a filmalap létezik, többször láttam, és a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy korrekten és szakmai alapon működnek. Ha egy alkotóval lezajlik egy szakmai vita, ez nem határozza meg a teljes jövőjét. A vita csak arra az egy filmre szorítkozik, és ott le is zárul. Másnap ugyanaz az ember bemehet egy új projekttel, ugyanazt az esélyt fogja megkapni” - mondta a producer.

A női főszereplő, Kiss Diána Magdolna már dolgozott együtt Pálfival, ő volt a rendező legutóbbi filmjében, a Szabadesésben a terhes nő, akibe a Hegedűs D. Géza alakította nőgyógyász szabályosan visszanyomta újszülött gyerekét. Éppen ezért nem is castingolták a szerepre, Pálfi csak felhívta azzal a kérdéssel, hogy mit csinál nyáron. Még a forgatókönyvet sem látta, úgy mondott rögtön igent. “Nem volt kérdés, hogy igent mondok. Neki bármikor, bármire”.

Ő játssza Dórát, a szociológust, aki a főszereplő barátnője. “Nagyon ambíciózus, célratörő, erős egyéniség, kicsit hisztériás is. Amerika élete csúcspontja, amikor egy szociológuskonferencián előadhatja a nagy beszédét. A kapcsolatukban a gyerek érkezése lenne a következő lépés, ha Péter azt mondaná, hogy jöhet a baba, Dóra rögtön vállalná” - mondja a szerepről, aminek egyik fő nehézsége, hogy két nyelven kell eljátszani.

“Kaptam egy kisebb agyérgörcsöt, amikor kiderült, hogy a filmben angolul is kell beszélni. Én soha nem tanultam angolul korábban, nemrég kezdtem el, fél év alatt hoztam fel magam egy gyorstalpalón középfokra. Így ez egy nagy kihívás volt, de szerencsére jó a hallásom, zenélek és énekelek is. De volt olyan, hogy odajött egy külföldi kolléga és szólt, hogy ezt másképp mondjam” - mesélte a színésznő.

A műfajnak viszont kifejezetten örült, hiszen Magyarországon alig készült sci-fi. “Végre egy sci-fi, alig vártam. Egy jó sci-fi nem csak attól sci-fi, hogy űrlények vannak benne. Nemrég láttam az Érkezést, ami belepréselt a székbe, napokig gondolkodtam rajta, pedig a kommunikáció volt a lényege, nem az űrhajók. Ebben a filmben is ez lesz a fontos, hogy elgondolkoztasson, és nem az, hogy milyen szépen van kivitelezve a sci-fi része. Elég erős üzenete lesz”.

A Toldi sincs feladva

Abban mindenki egyetért, hogy a legnagyobb teher Polgár Csabára nehezedik, aki Pétert alakítja. Az Örkény Színház színészének ez lesz az első nagy filmfőszerepe, amit egy kétfordulós castingon nyert el. “Nagyon tetszett, hogy a forgatókönyv csak apropónak, az egyik szálnak használja a Lem könyvet. A sci-fi rész összekapcsolódik a teremtőkereséssel, az apakereséssel a filmben”.

Ami a szerepet illeti, Polgár Csaba szerint Péter egy teljesen átlagos férfi. “A harmincas éveiben jár, amikor az ember már kezd kifáradni a fiatalkori rohangálásban, de egy picit meg is ijed, hogy most akkor már csak ez lesz? Ez a munkám, ezt fogom csinálni, életem végéig, ő a csajom, és vele fogom leélni az életem? Elkezd benne mocorogni ez a szűkölő állat, hogy ne csak ez legyen, és ez kapcsolódik össze az apakereséssel”. És hogy mennyire nyomasztja a felelősség, hogy egy egymilliárd forintos film főszerepét játssza?

Az Úr hangja előreláthatólag 2017 őszén kerül a mozikba. Az amerikai és a kanadai részek forgatásával már végeztek, most Magyarországon dolgozik egy ideig a stáb. És hogy mi lesz a Toldival? Pálfi György azt mondja, hogy azt sem adta fel. “Dehogy adtam fel! Ahhoz túl sok munka van benne. A forgatókönyv még mindig nálunk van, a jogok nálunk vannak, várok arra, hogy valamikor majd csak meg lehet valósítani".