Borbély Alexandra a legjobb európai színésznő, A négyzet a legjobb film

Testrol es lelekrol stils 0136630
2017.12.09. 21:21 Módosítva: 2017-12-09 21:21:47

Borbély Alexandra, a Testről és lélekről színésznője nyerte a legjobb színésznő díjat az Európai Filmdíj szombati, berlini díjátadóján. A négyzet minden díjat megnyert. Az Index helyszíni tudósítása.

"Nem tudok beszélni, pedig mindent felírtam. De felolvasni sem tudom" - mondta Borbély Alexandra folyamatosan el-elcsukló hangon, miután a könnyeivel küzdve a színpadra állt. "Kaptam már díjat színházi alakításért, de filmszínésznőként ez a legelső díjam" - ezzel is indokolta, hogy miért nem tud megszólalni a meghatott sírástól.

Enyedi Ildikó a Magyar Narancs interjújában pár nappal korábban azt mondta: a legjobban azt szeretné, ha a film jelölései közül a Testről és lélekről főszereplője, Borbély Alexandra lenne az, akit díjaznak. A színésznő, miután egy picit összeszedte magát, megköszönte a díjat Enyedi Ildikónak is. "És köszönöm a családomnak is, amiért mindig támogattak. Ó, istenem..." - nyugtázta, hogy újra elcsuklik a hangja. "Köszönöm mindenkinek!" - zárta végül rövidre, miközben barátját, a film másik szereplőjét, Nagy Ervint mutatta a kamera, amint örömében ugrál a nézőtéren.

A díj hatalmas értékét csak növeli, hogy olyan nagyágyúk is jelöltek voltak a legjobb színésznő díjára, mint az Oscar-díjas Juliette Binoche vagy az Oscar-jelölt Isabelle Huppert. Jelölt volt még Paula Beer (Francois Ozon Frantz című filmjéért) és Florence Pough (Lady Macbeth).

A Testről és lélekről hosszú szünet után készült el: Enyedi Ildikó tizennyolc évig nem kapott támogatást nagyjátékfilmre, de mint nagyinterjúnkban elmondta, ezért senki mást nem tudna okolni, csak saját magát. A film Magyarország nevezése az Oscar-díjra, de világpremierje után azonnal megnyerte a Berlinale nagydíját, és azóta is sorra nyeri a fesztiválokat. Összesen 91 országban vették meg a forgalmazási jogait; Amerikában a Netflix forgalmazza.

A történet egy vágóhídon játszódik, ahol az autisztikus személyiségjegyekkel rendelkező minőségellenőrről és az igazgatóról kiderül, egy ideje ugyanazt álmodják: álmukban szarvasok képében egy párt alkotnak. Ehhez képest a valóságban nagyon nehezen találják meg az utat egymáshoz.

A filmet műfajához képest kimagaslóan sokan, csaknem 90 ezren látták Magyarországon, de Németországban is akkora rajongótábora van, hogy Enyedi Ildikó elmondta: úgy néz ki, ez lesz a legnézettebb művészfilm az ország mozijaiban idén.

A filmről videóriportot közöltünk a Berlinalén, és a főszereplővel, Borbély Alexandrával is interjúztunk.

A négyzet a legjobb európai film, és még mennyi minden

Harmincadik alkalommal adták át az Európai Filmakadémia filmdíjait, az „európai Oscarokat”. Az esemény még soha nem volt annyira izgalmas a magyaroknak, mint 2017-ben. A Testről és lélekről mellett Bucsi Réka Love című animációs rövidfilmje is esélyes volt. Ráadásul a Testről és lélekről több jelölést kapott, mint bármelyik magyar film korábban: Borbély Alexandra legjobb színésznő-díja mellett esélyes volt még a legjobb európai film, forgatókönyv és rendezés díjára is.

Az Európai Filmakadémia tagsága viszont eléggé furcsa és nehezen komolyan vehető döntést hozott: A négyzet című svéd film, a cannes-i filmfesztivál fődíjasa mind az öt jelölését díjra váltotta, így

egyszerre lett ez a film a legjobb európai vígjáték és a legjobb európai film is,

valamint A négyzet nyerte a legjobb férfi főszereplő, a legjobb forgatókönyv és a legjobb rendezés díját is. "Iszonyatosan boldog vagyok, de nem tudom, érdemeltünk-e ennyi díjat" - ezt maga a film rendezője nyilatkozta.

A sokszorosan díjazott Östlundnak nem ez az első díja, nem is vitte túlzásba a beszédet a színpadon: első alkalommal, a forgatókönyves díj után leginkább csak megköszönte a színészeknek, hogy mennyit hozzátettek a forgatókönyvhöz, különösen Claes Bang, aki a film címét adó kortárs művészeti installációról, a négyzetről szóló monológot írta. És amikor Östlund elnyerte a legjobb rendező díját is Enyedi Ildikó elől, újra csak a stáb további tagjainak mondott köszönetet, aztán azt mondta, szuper lenne, ha a sok szmokingos néző egyszerre kiabálna egyet a nézőtéren; nem is kellett kétszer kérnie a közönséget.

A főszereplő, Claes Bang legjobb európai férfi színészként leginkább a feleségével foglalkozott a köszönőbeszédében – „Gyönyörű vagy innen fentről!” –, és azt mondta: „Azt javaslom minden színésznek és színésznőnek a világon, hogy egyszer próbálja ki a Ruben Östlund-élményt, mert fantasztikus!” Ha az öt díj nem lett volna elég A négyzetnek, kitüntették a legjobb látványterv díjával is: a háttérszakmák díjait együtt adták át. (Technikai díjat kapott az orosz Szeretet nélkül operatőre és két zeneszerzője, a 120 dobbanás percenként vágója, a Spoor jelmeztervezője, a Megtorlás fodrász-sminkese és a Szólít a szörny hangtervezője.)

A szombat esti, berlini díjátadó rögtön szomorúan kezdődött: nagyjából másfél perc után kiderült, hogy nem Bucsi Réka filmje lett a legjobb európai rövidfilm. A győztes a spanyol Timecode című, élőszereplős rövidfilm lett, Juanjo Giménez rendezése két parkolóőrről. Igaz, itt Bucsinak nagyon kevés esélye volt, mert a hasonló eseményeken megszokott módtól eltérően egy kategóriában indult tizennégy másik, többségében élőszereplős, aktuális politikai-társadalmi témákat boncolgató kisfilmmel. 

A ceremónián szinte minden művész és szervező az európai szellem fontosságáról beszélt; Giménez is a Barcelonában élő lányának ajánlotta a díját, mondván, fontos, hogy a jövője biztosítva legyen európaiként. „Attól vagyunk európaiak, hogy európainak tartjuk magunkat” – mondta. Hasonlóképp a legjobb európai animációs film, a Vincent van Gogh életéről szóló, a művész festményeit filmmé változtató Loving Vincent rendezői is Európáról beszéltek. „Van Gogh igazi európai polgár volt, élt és dolgozott Angliában, Belgiumban és Franciaországban is: azért tudott nagy művésszé válni, mert szabadon mozoghatott Európa nyitott határain át” – mondta Hugh Welchman, aki feleségével, Dorota Kobielával rendezte a filmet.

A gálán jelen volt Aj Vejvej is, főként azért, hogy nyomatékot adjon nyílt levelének: ebben szólította fel az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a Krím-félszigeten letartóztatott, és az orosz bíróságon 20 év börtönre ítélt ukrán Oleg Szencov filmrendezőt. Szencovot terrorcselekmények előkészítéséért ítélték el, de sokan – köztük a korábban szintén nyílt levelet író Európai Filmakadémia és az egyik aláíró, Tarr Béla – úgy gondolják, koholt vádakról van szó, sőt, az egyik tanú is bevallotta, nyomás hatására tanúskodott. 

Hosszú beszédet mondott a háromszoros Oscar-jelölt Wim Wenders is. A német rendező arról beszélt, mennyire régi és érthetetlenül ostoba betegsége Európának a nacionalizmus. „Hogy hihetnek olyasmiben az emberek, ami képes lenne tönkretenni az álmainkat?

Akadályozzuk meg, hogy kilopják a talpunk alól Európát” – mondta, példaként többek közt azt említve, „ami Magyarországon zajlik”.

Az Európai Filmakadémia egyik életműdíját a kétszeres Oscar-jelölt Julie Delpy kapta. A színész-rendező legnagyobb sikere, a Mielőtt felkel a nap-trilógia másik főszereplője, Ethan Hawke videóüzenetben jelentkezett be, hogy méltassa őt. „Elég komolynak hangzik ez a díj, és meg is érdemled. Sosem találkoztam hozzád hasonló emberrel. Sosem fogadtad el a nemet válaszként, eredeti és egyedi rendező vagy, aki mindig tud valami okosat és eredetit mondani akár a politikáról, akár a társadalomról.”

Julie Delpy pedig az este legmeglepőbb, egyszerre komoly és vicces stand up fellépését adta elő. „A filmipar nemcsak szórakoztatásról és nők megerőszakolásáról szól, hanem a pénzről is” – így jelentette be, hogy mivel nemrég megfúrták következő filmjének költségvetését, tombolát árul a gálán, hogy összegyűjtse a hiányzó 600 ezer eurót. „A győztes velem reggelizhet holnap reggel a Hotel Sofitel étkezőjében – nem a hálószobámban! –, ami nagyon jó lesz, bármiről tudok beszélgetni. 

Szóval vannak gazdagok a közönségben?

Van valaki, aki szeretné, hogy a rokonai szerepeljenek a következő filmemben? Ugyanis aukciót hirdetek a szerepekre. És kurvára ez lesz a legjobb filmem!” – mondta, hozzátéve: „Azt hiszitek, hogy viccelek, de nem. December 15-éig össze kell gyűjtenem a pénzt, vagy nem fogom tudni megcsinálni a filmet, és azt nem élem túl” – mondta, és bár a keze eddig is remegett az idegességtől, ekkor el is sírta magát. A pletykák szerint nem is először: állítólag az interjúk alatt sem tudta visszatartani a könnyeit, amikor a meghiúsulni látszó filmtervéről beszélt.

A másik életműdíjast, Alekszandr Szokurovot Agnieszka Holland méltatta: „Bátor, és mindig az igazat mondja. Sosem engedte, hogy bármilyen rendszer is elnémítsa” – mondta. Szokurov a színpadon azt mondta: sosem számított semmilyen díjra. „Nem szeretem a háborút, nem szeretem, ha az embereket börtönbe zárják. Nem szeretem, ha nincs szabadság” – mondta, többek közt Szencovra is utalva. „Pontosan tudom, hogy a film nagyon veszélyes fegyver” – tette hozzá. 

A legjobb európai dokumentumfilm díját Anna Zamecka kapta az apjáról, az autista testvéréről és külön élő anyjáról is gondoskodó 14 éves lányról szóló Communion című filmért. A FIPRESCI kritikusszervezet díját a Lady Macbeth kapta, az európai koproduceri díjat pedig Cedomir Kolar. Egy díjat a közönség szavazatai alapján adtak át: a közönségdíjat a Stefan Zweig kapta.

Ne maradjon le semmiről!