Kálomista Gábor kinyírta a Kojot című filmet

MG 3314 b2
2018.02.08. 20:22

330 millió forint nem sok pénz. Jó, sok, ha egy átlagmelósról van szó, aki éveken át megél belőle, de egy film, egy nagyjátékfilm elkészítése esetében már nem sok. Példálózni hülyeség, de ennyi pénzből az Agymenők című sitcom két főszereplőjének a gázsija sem jön ki egy 22 perces epizódra. Mi ebből filmet forgatunk. A Kojot ilyen film például, 330 milliós, 50 helyett 38 nap alatt iszonyú tempóban leforgatott alkotás, aminek egyik munkafázisára sem volt rendesen idő, mert az pénz, és a büdzsé véges volt. A film ettől még elkészült és be is mutatták, aki látta, szerette.

A baj csak az, hogy nem sokan látták, mert nem volt hol megnézni. De ha volt is (mindössze 22 moziteremben vetítették) , nem nagyon lehetett tudni, hogy ez mi, tévéreklámot, óriásplakátot nem nagyon láttunk, valami, valahol nagyon félrement a forgalmazásban, pedig a filmalap 9 millió forintos támogatást nyújtott a marketingre, amiben szerepelt tévéreklám is. Ezek szerint nem volt annyira ütős a dolog, mert a filmet az első hétvégén 1667 látták csak. A forgalmazását egyébként az a HungariCom végezte, ami a gyártó Megafilmhez hasonlóan Kálomista Gábor cége.

Pedig a film tényleg jó, méltatlan, hogy nem jutott el elég nézőhöz, úgy meg pláne, hogy február elején a Magyar Filmkritikusok Kostyál Márk rendezőnek a legjobb elsőfilmesnek járó díjat, Mátray Lászlónak pedig a legjobb epizódszereplőét adták oda. Szóval nem egy olyan filmről van szó, amire csak legyint az ember, hanem a nem olyan bőséges hazai kínálat egyik kifejezetten jó darabjáról. 

Ami nem lesz ott a Magyar Filmhéten.

 A történet meglehetősen furcsa, viszont pompás képet fest le a magyar filmiparról, amiben a személyes sértettség, a gőg vagy egyszerű dilettantizmus simán kicsinálhat egy-egy filmet.

A Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia szervezi. Az 2014-ben megalakult Akadémia honlapján saját magukat így definiálják:

Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a magyar filmművészet és filmipar hosszú távú fejlődését, érvényesítse a filmszakmai ágazat és a filmszakmában működő alkotók érdekeit, biztosítsa az alkotók megfelelő munkakörülményeit, elősegítse a társadalmi és művészeti megbecsülésüket.

Ezt akár úgy is értelmezheti az ember, hogy a Filmakadémia egyfajta érdekvédelmi szervezet, aminek az az egyik feladata, hogy az alkotók érdekeit védje. Hogy ki ellen, az nem világos, de teszem azt, a Kojot esetében a gyártó/forgalmazó Kálomista Gábor ellenében kellene neki, hiszen a film nevezését a Megafilm vonta vissza mindenféle indok nélkül, ahogy arról a Filmakadémia értesített minket:

4. Magyar Filmhétre a filmalkotásaikat a filmelőállítók vagy a filmalkotók regisztrálhatták. A Kojot című alkotás előállítója, a Megafilm visszavonta a nevezését. Ezt a döntést a Magyar Filmakadémia tiszteletben tartja.

A probléma csak az, hogy információink szerint a nevezés nem volt ilyen egyszerű. Kostyál Márk, a film rendezője az Indexnek elmesélte, hogy ő egyértelműnek vette, hogy a Megafilm, mint gyártó nevezni fog. A nevezési határidő előtt azonban felhívták, a film egyik alkotója, egyben akadémiai tag, hogy biztos, ami biztos, ő beadja a nevezést, mert nem tudja, a Megafilm lépett-e az ügyben. "Gyorsan kitöltötte a nevezési lapot, és leadta, hogy tutira bekerüljön a film.” A gondok akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy az Akadémia korábban a Megafilmet is tájékoztatta, hogy elfelejtette leadni a Kojotot, majd arról is, hogy már nem kell sietni, mert egy alkotó nevezett helyettük. Itt valószínűleg kommunikációs fekete lyukba eshettek az információk, mert Novák Emil, a Filmakadémia elnöke, egyben a Filmhét vezetője is, azt közölte az Indexszel, hogy erről szó sem volt, csak a Megafilm nevezett.

Azért kell az ügy ezen részével foglalkozni, mert a Megafilm visszavonta a nevezést, azaz a film nem lehet ott a Filmhéten. Márpedig ha volt egy másik nevezés is, akkor ez így nagyon nem kóser. Az nem derül ki semmilyen kiírásból, hogy ha a gyártó visszavonja a saját nevezését, mi akadályozhatja meg az alkotót abban, hogy nevezzen. Igaz, utóbbi esetben a probléma ott van, hogy a gyártót vagy a forgalmazót (ami ebben az esetben ugyanaz) nem lehet arra kötelezni, hogy adjon is egy kópiát a Filmhétre, márpedig anélkül nehéz a versenyprogramban filmet vetíteni. Kostyál Márkot ráadásul a Filmakadémia arról tájékoztatta, hogy nevezni az alkotók nem tudnak magukban, csak a gyártó engedélyével, bár erről a honlapjukon egy árva szó sem esik.

A Megafilm viszont valamiért nem akarta, hogy a film a Filmhéten szerepeljen, és ezt el is érte. Hogy ez azért volt, mert a cégnél valaki megsértődött, hogy más is beadta a nevezést, nem tudni. A film producere, Helmeczy Dorottya a 24.hu-nak azt nyilatkozta hogy a FIlmalapot kellene megkérdezni erről, ahonnan az Index azt az infót kapta, hogy semmi közük nincs ahhoz, ki, mit, mikor nevez és von vissza, a gyártóval kellene kommunikálnunk. Helmeczy Dorottya nekünk már csak annyit mondott, hogy nem kíván az egész ügyhöz semmit hozzáfűzni. Arra a kérdésünkre, hogy mégis, miért nem tartják annyira fontos filmnek a Kojotot, hogy nevezzék, azt felelte, hogy nagyon fontos és jó filmnek tartják (Helmeczy a telefonban filmemként emlegette a Kojotot), és 

teljes mellszélességben kiállnak mellette, támogatták eddig is és ezután is fogják.

Amikor ennek kettősségére rámutattunk, mármint hogy lehet valami mellett kiállni, ha azt elhallgatják és visszavonják a fesztiválról, azt a választ kaptuk, hogy nem kíván ehhez semmi többet hozzáfűzni.

Felhívtuk hát Kálomista Gábort, a Megafilm tulajdonosát, Helmeczy főnökét, hogy árulja el, miért nem nevezték a filmet (ami egyébként a cég egyetlen mozifilmje volt 2017-ben), ő erre csak annyit válaszolt, hogy

A gyártó szíve joga eldönteni, mit nevez és mit nem.

Ennél többet az Indexnek nem kívánt elmondani.

A sajtóban már tavaly pedzegették, hogy a film aktuálpolitikai áthallásai miatt (egy vidéki kiskirály be akarja darálni a neki ellenállókat, és nem riad vissza semmilyen eszköztől, ami alapján Mészáros Lőrinchez hasonlítják) a gyártó nem nagyon szereti a saját filmjét, sőt, amire Kostyál Márk csak annyit mondott, hogy Mészárost egy jellegtelen bunkónak tartja, a filmjéhez sokkal nagyobb volumenű nemezist képzelt el. 

Az egészben az a legszomorúbb, hogy van egy film, amit a szakma asszisztálása és tétlen hümmögése mellett a gyártó/forgalmazó eltüntet a süllyesztőben, és az év legrangosabb hazai filmes eseményén el sem indítja, mert csak. És a Filmakadémia, aminek az lenne a feladata, legalábbis elméletileg, hogy ez ilyen esetekben ne a lavírozást válassza, és ne igyekezzen középen állva sunnyogni, nem áll bele az ügybe, és nem mondja azt a forgalmazónak, hogy benevezted, ez van, mi meg levetítjük. 

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!